Nyugat-Európa már látja a fényt az alagút végén

Ne most bízzuk el magunkat, de óvatosan reménykedni lehet: több nyugat-európai ország is elkerülte az olasz példát, mégis, a szigorú intézkedések miatt már kezd ellaposodni a járványgörbéjük: sokan úgy számolnak, április közepe után elkezdődhet az országok újranyitása. De mit kell ahhoz tenni, hogy ne dőljön össze a kártyavár, és ne robbanjon be újból a járvány? Kitekintés.

Sok nyugat-európai bezzegországot és kormányt felkészületlenül ért az új koronavírus-járvány márciusi tömeges elterjedése: olyan, kitűnő egészségügyi rendszerrel és remek infrastruktúrával rendelkező országokban tudott hetekig gond nélkül terjedni a járvány, mint Olaszország, Ausztria, Dánia, Franciaország, vagy éppen Németország. Javarészt azért történt ez így, mert számos kormány vagy későn, vagy keveset lépett. Mégis úgy tűnik,

és szépen a legdurvábban érintett országokban is elkezd ellaposodni a járványgörbe.

Olaszországról és Spanyolországról persze a magyar sajtóban is nap mint nap lehet olvasni az ottani, minden más európai államnál drasztikusabb helyzet miatt, és szerencsére a két dél-európai országból is biztató hírek érkeznek. Kevesebb szó esik viszont azokról az államokról, ahol bár – az észak-olaszországi Lombardiához hasonlóan – minden a vírusnak dolgozott, mégis sikerült elkerülni az összeomlást: Ausztriában a síszezon, Dániában az osztrák sípályákról hazatérők, Franciaországban egy rosszkor levezényelt helyhatósági választás, Luxemburgban a rengeteg ingázó és a népsűrűség, Németországban pedig a jelentős népességszám miatt kilőtt a megbetegedések száma.

Mégis, az egészségügy nem rokkant bele a fertőzöttekbe,

A hangsúly a fokozatosságon van, de melyik állam hogy számol, mikor jöhet az újraindulás?

Ausztria

Március elején már egész Európa pánikolt a koronavírus miatt, de a szállodaipar és síturizmus zsebében lévő tiroli kormánypárt ÖVP még mindig amiatt aggódott, hogy mi lesz a síszezonnal, ha az összes külföldi hazamegy. Így történhetett, hogy a koronavírus egyik legkomolyabb gócpontja alakult ki a tiroli Ischglben, és mire a hatóságok léptek volna, a hazatérő síturisták Európa-szerte elterjesztették a járványt.

Persze a kezdeti teszetoszaság után a szövetségi Kurz-kormány aránylag gyorsan lépett, lezárták az olasz határt és bezártak mindent, ami nem kulcsfontosságú, az intézkedések pedig úgy tűnik, célt is értek: Ausztrában már napok óta laposodik a járványgörbe, miközben a fertőzést elkapók között a halálozási arány csupán 1,8 százalékos – jóval kevesebb, mint az olasz 12,3 százalékos, a francia 11,5 százalékos, vagy akár a magyar 5,1 százalékos arány.

A kormány pedig a jelentős lassulás miatt már be is jelentette: április 14-től újranyithatnak a kisebb boltok és műhelyek, májustól a többi – eddig bezárni kényszerülő – bolt is kinyithat.

– legalábbis a tervek szerint. Emellett véget ér a teljes tiroli karantén, az újranyitásokat viszont nem ész nélkül vezényelnék le: kötelező maszkot viselni a boltokban és a tömegközlekedési eszközökön is, június végéig nyilvános eseményeket sem tartanak, de az iskolák és egyetemek sem nyithatnak újra május közepe előtt.

Dánia

A fertőzést eleinte igen amatőr módon kezelő osztrákok ellenpontja Dánia, ahol szintén az Ischglből hazatérő dán síturisták terjesztették el komolyan a járványt – volt, hogy a dániai fertőzések fele Ischglhöz volt köthető. A dán kormány pedig a fertőzések gyors növekedését látva nagyon hamar lépett: Mette Frederiksen miniszterelnök már március 11-én bezáratta az iskolákat, az állami hivatalokat, másnapra pedig a határokat is lezárta. Emellett bezártak a bárok, kávézók, éttermek és színházak, a bevásárlóközpontok, könyvtárak és templomok, a fodrászüzletek, tetováló- és masszázsszalonok is, vagyis a dán kormány hamar hozott meg fontos intézkedéseket.

Mindez egyelőre a járványgörbén nem annyira látszik, továbbra is napi körülbelül 300 új megbetegedést rögzítenek a hatóságok naponta – igaz, az intézkedések mindenképpen jók voltak arra, hogy a járvány terjedése ne lőjön ki olyan mértékben, hogy azt az egészségügy ne bírja el. Sőt, hiába az új esetek, napok óta csökken a kórházak leterheltsége is, kórházban csak 504-en fekszenek, intenzív kezelésre pedig 144-en szorulnak az ország valamivel több, mint 3000 aktív fertőzöttjéből.

Emiatt Mette Frederiksen hétfőn arról beszélt, a kormány célja „csendesen és nyugodtan” újranyitni Dániát húsvét után – de nem ész nélkül. A miniszterelnök szerint a dánoknak még hosszú időre távolságot kell tartaniuk egymástól, egy ideig még szünetelniük kell a buliknak és nem zsúfolódhatnak össze egymással a metrón. Ha ez megtörténne, annak még komolyabb következményei lennének,

Franciaország

Franciaországnak minden esélye meglett volna arra, hogy bejárja a spanyol és olasz utat: a Párizsnak is helyet adó Île-de-France-régióban több, mint tizenkétmillióan élnek, maga a főváros pedig nemcsak a világ egyik legzsúfoltabb városa – egy négyzetkilométerre több, mint húszezer ember jut –, de az egyik leglátogatottabb turistacélpont is.

Az esélyeken pedig nem segített a kormányzat kezdeti, teszetosza hozzáállása sem: március 15-én a már akkor is nyilvánvalóan rossz helyzet ellenére (akkorra a járványnak már több, mint négyezer megerősített francia fertőzöttje volt) megtartották a helyhatósági választások első fordulóját. Az iskolák bezárását is csak március 13-án jelentette be Emmanuel Macron – akkor, amikor az arányaiban sokkal kevesebb fertőzöttet regisztráló magyar kormány. A késve meghozott intézkedések, a zsúfolt városok és a választások is tökéletes táptalajt jelenthettek volna ahhoz, hogy Spanyolországhoz és Olaszországhoz hasonlóan elszabaduljon a vírus, ez azonban mégsem történt meg. Németországgal együtt Franciaországban is többé-kevésbé lapos maradt a járványgörbe –

Ebben segített, hogy ha lassan is, de Macron lépett: március 16-án rendkívüli állapotot jelentett be, bezártak a boltok, éttermek és diszkók, határellenőrzést és kijárási tilalmat vezettek be, mely miatt jelenleg a franciák csak egy formanyomtatvány kitöltésével mehetnek az utcára, akkor is csak nagyon indokolt esetben. A jelenlegi intézkedések április 15-ig biztosan hatályban maradnak, de valószínűleg valamilyen formában április közepe után is fennmaradjanak.

És bár a helyzet még mindig messze van az ideálistól, az elmúlt 24 órában már „csak” 357 új halottat jelentettek a kórházakban, jóval kevesebbet, mint az ezt megelőző napokban. Ahogyan a járványgörbe is lelassult a Le Monde adatai alapján, Franciaország tehát úgy tűnik, túl van a nehezén, mégpedig úgy, hogy a legrosszabbat elkerülte. Édouard Philippe miniszterelnök április elején pedig már a korlátozó intézkedések lazítását is kilátásba helyezte, igaz „nem egy csapásra mindenhol és mindenki számára”.

Luxemburg

A benelux miniállamban is minden adott volt ahhoz, hogy berobbanjon a járvány: Luxemburg nem elég, hogy Európa egyik legsűrűbben lakott területe, nap mint nap

a sokkal előnyösebb gazdasági feltételek miatt. Ez is hozzájárulhatott, hogy Európában népességarányosan csak Andorrában, San Marinóban és a Vatikánban kapták el többen a vírust, mint a hatszázezres nagyhercegségben, ahol mindeddig majdnem háromezer megbetegedést regisztráltak.

Mégis, az utóbbi időben Luxemburgban is lassult a megbetegedések üteme, és jelentősen nőtt a gyógyultak száma is. Emiatt az egészségügyi minisztérium is „stabilizációs szakaszról” beszél, a kormány pedig – bár a felszínen továbbra is óvatos és a kijárási korlátozások betartására szólít fel – szintén dolgozik már a gazdaság részleges újraindításán. A korlátozó intézkedéseket április közepétől kezdenék el enyhíteni.

Németország

Immár Németországban van világszerte a negyedik legtöbb megbetegedés az Egyesült Államok, Spanyolország és Olaszország után, hétfőre pedig a százezret is átlépte a regisztrált megbetegedések száma, mégis sokkal jobb helyzetben van az ország, mint a hasonlóan magas esetszámokkal rendelkező európai társai. Hogy miért maradhatott például a halálozási arány ennyire alacsony Németországban, miközben Olaszországban az egészségügyi rendszer belerokkant a sok fertőzött kezelésébe, az Azonnalin is írtunk már bővebben, mindenesetre tény, hogy Németországban továbbra is 1,6 százalék körül alakul a halálozási ráta, amely kiemelkedően jó az európai országok között.

Ezzel együtt a németek sem engedhetik el magukat, sőt: más országok biztató adatai ellenére úgy tűnik, Németországban még továbbra is felívelő szakaszban jár a járvány és a kormány is nagyon óvatos azzal kapcsolatban, hogy az embereket a korlátozások enyhítésével hitegesse. Angela Merkel kancellár hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az április 19-ig tartó intézkedéseket „csak fokozatosan” lehet majd kivezetni, addig pedig „semmi sem fog változni”. Németországban már március 22-e óta van zárva a legtöbb bolt és étterem, és a döntéshozók is arra számítanak, hogy ez egy ideig így is marad: Steffen Seibert kormányszóvivő nem is volt hajlandó konkrét dátumot megnevezni, hogy mikor enyhülhetnek az intézkedések.

Mindenesetre egy, a Reuters által megszerzett belügyminisztériumi akcióterv szerint a cél az, hogyha lassan újra is indul az ország, legalább 80 százalékban lekövethetőek legyenek azok, akik egy igazolt fertőzöttel 24 órával annak diagnosztizálása előtt érintkeztek. Cserébe viszont a dokumentum azt jósolja, bizonyos tartományokban szigorú keretek mellett a legtöbb bolt és az iskolák újranyithatnak, ahogyan a szigorúbb határellenőrzési szabályozásokon is javítanának. A tömegrendezvényeket és bulikat viszont továbbra is tiltanák, amint pedig elég maszk áll majd rendelkezésre, középületekben, tömegközlekedési eszközökön és a gyárakban is kötelező lehet azokat viselni. A belsős dokumentum szerint pedig a világjárvány 2021-ig is eltarthat.