Miért támogatta a WHO Kínát a koronavírus agyonhallgatásában?

Szerző: Techet Péter
2020.04.07. 16:40

A kínai vírus mára az egész világon elterjedt, a világjárvány kialakulásához pedig a Kínai Népköztársaság legalábbis mulasztással mindenképp hozzájárult: hetekig próbálta eltussolni a világ és saját közvéleménye előtt az új vírust. Amikorra bevallotta a járványt, a vírus minden bizonnyal már elterjedt, azaz a többi országnak kevesebb ideje maradt a felkészülésre. Egyedül Tajvan figyelmeztetett már december végén a vírus veszélyességére, de a szigetországról tudomást se vesz a WHO.

Miért támogatta a WHO Kínát a koronavírus agyonhallgatásában?

A müncheni baloldali-liberális Süddeutsche Zeitung pekingi tudósítója egy hosszú elemzésben veszi végig – ahogy írja – „egy eltussolás krónikáját”, azaz mindazt, ahogy a kínai hatóságok elhallgatni próbálták a járványt. (Ha az alábbi cikkben egy-egy információ nincs külön linkelve, ott a Süddeutsche Zeitung oknyomozására támaszkodtunk.)

Kína amúgy járványügyileg jól felkészült országnak számít: a 2002-es és 2003-as SARS-járványból tanulva megfelelő riasztási és intézményi rendszert épített ki. Például ha egy kórházban egy nap két ismeretlen eredetű tüdőbetegség is megjelenik, azt azonnal jelenteni kell a pekingi járványügyi hatóságnak. A pekingi hatóság azt állítja most: ők nem kaptak Vuhánból hetekig ilyen értesítést (holott az első esetek már novemberben megjelentek).

A feltételezések szerint a vuhani hatóságok el szerették volna kerülni a hírverést, ezért megelégedtek azzal, ha az orvosok a fertőzésről szóló adatokat nekik továbbítják – onnan pedig nem mentek tovább Pekingbe. A southamptoni egyetem kutatóinak elemzése szerint (ebben egy vuhani járványügyi szakember is résztvett)

már magában Kínában a fertőzések 95 százaléka elkerülhető lett volna, ha időben lépnek a hatóságok.

Novemberben indult a vírus

Noha Kína csak december legvégén jelezte a vírust a külvilág felé is (legalábbis ekkor jöttek az első hírek egy új vírusról), amint a hongkongi South China Morning Post kínai állami dokumentumokból kiderítette:

az első fertőzésre, azaz a „nulladik páciens” megjelenésére november 17-én került sor.

Egy 55 éves férfiről volt szó, akit azonban továbbra sem ismerni. Nem kizárt persze – tekintve, hogy a vírus konkrét eredete (állatról terjedt át? laborból szökött ki?) ma sem ismert –, hogy már előtte is voltak fertőzések, de ő az első olyan eset, akit bizonyíthatóan fertőzöttként regisztráltak (persze titkosan) a kínai hatóságok.

December első hetében aztán többen is megbetegszenek, akik a vuhani élőállat-piaccal (eladóként vagy vásárlóként) kapcsolatban álltak. Ezen a piacon elképzelhetetlen rossz higiéniai körülmények között pakolnak egymásra, értékesítenek élő vagy éppen ott leölt denevéreket, macskákat, kutyákat, kígyókat. December 8-án bizonyítottan 28 ember már megfertőződött ott, a piac mégis még december végéig nyitva maradhatott.

Az, hogy az esetek Vuhanban történtek, még inkább segített a vírus terjedésének, ugyanis a város mind vasúti, mind légiforgalmi szempontból fontos csomópont: naponta százezrek utaznak onnan Kína más városaiba vagy repülnek Európába. A novemberi nulladik esettől számítottan azonban teljes két hónapig Kína semmiféle korlátozást nem vezetett be, a vonatok, repülők szabadon hagyták el a várost.

A kínai újév idején több, mint ötmillió vuhani utazott el Kína más pontjaira.

Utasítás: teszteket leállítani, próbákat megsemmisíteni

December 27-én tudják aztán vuhani laborokban ki is mutatni az új vírust. A fertőzött ez esetben a helyi halpiac egyik munkatársa volt. Az eredményeket azonnal továbbítják Pekingbe, ahonnan először hosszú csönd a válasz. Amint a kutatócsoport egyik tagja később elmondja:

a tartományi egészségügyi kormányzattól azt az utasítást kapták, hogy a teszteléseket azonnal be kell fejezni, az eddigi próbavételeket meg kell semmisíteni.

Január 3-án aztán a pekingi hatóságok is megerősítik ezt a kérést. A halpiac alkalmazottja közben elhunyt.

Az elhallgatásról és a központi eltussolásról egy vuhani kórház orvosa, Ai Fen beszél a kínai Renwu magazinnak. Elmondja, hogy decemberben már sejteni lehetett: új vírus jelent meg, a december 27-i laboreredmények ezt meg is erősítették, de a kínai hatóságok az információ elhallgatására utasították az orvosokat.

Noha a hatóságok azonnal töröltetik a cikket, az értelemszerűen – számos nyelvre lefordítva, még Mao Ce-tung kézírásával is elérhetően – futótűzként terjedt el. Március végén az ausztráliai 60 Minutes Australia jelenti: Ai Fen nyomtalanul eltűnt.

Egy másik orvost, Li Wenliangot a rendőrség decemberben beidézte, mert előzetesen a diákjait már tájékoztatta, hogy a laboreredmények szerint új vírus jelent meg Vuhanban. A rendőrség arra kényszerítette: nyilvánosan vonja vissza a nyilatkozatát. A rendőrség az alábbi levelet küldte az orvosnak:

„Azt kívánjuk önnek, hogy nyugodjon meg és gondosan gondolkodjon el egy kicsit, és szeretnénk egyben komolyan figyelmeztetni: ha továbbra is makacskodik, az eljárását nem bánja meg, és folytatja illegális tevékenységét, büntetőjogilag lesz felelősségre vonva. Tudomásul vette?“

Wenliang végül odaírta: „tudomásul vettem“. Február 7-én az orvos a vírus következtében elhunyt.

EZEN LEVELET KAPTA LI WENLIANG, AKINEK AZ ÖNKRITIKÁT ALÁÍRÁSÁVAL ÉS VÖRÖS TINTÁBA MÁRTOTT UJJLENYOMATÁVAL KELLETT MEGERŐSÍTENIE. FOTÓ: SZ.DE

December végén Gao Fu, a pekingi járványügyi hatóság vezetője azt állítja: ő nem kapott tájékoztatást, a kollégái elhallgathatták előle a beérkezett információkat, egy internetes chatszobában értesült ő is a vuhani új vírusról. Másnap Pekingből szakértői csapat utazott repülőn Vuhanba. Végül

december 31-én, azaz másfél hónappal a nulladik páciens után, a vuhani hatóságok jelentik az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az új vírusfertőzést.

Huszonhét megbetegedésről számoltak be ekkor. De az elhallgattatás folytatódott.

A torontói Citizen Lab elemzése kimutatja: a kínai internetes platformok (YY vagy WeChat) 2019 végétől folyamatosan cenzúráznak minden tartalmat, ahol bizonyos szavak („vírus”, „fertőzés”, „járvány”, „Sars”, „tüdőbetegség”) előfordulnak.

A többszáz millió kínai által használt WeChat február végéig fenntartja a cenzúrát,

nem csak a vírussal, de bármiféle kormánykritikával kapcsolatban is töröl minden üzenetet.

Január 1-én, 46 nappal a nulladik páciens után, Vuhan bezáratja a hal- és élőállat-piacot (ez azóta újra megnyílt), az ottani állatokat megsemmisítik, így

esély se maradt arra, hogy ki lehessen deríteni: tényleg az állatokról terjedt-e át az emberre a vírus.

Tajvan szólt a leghamarabb, de a WHO nem foglalkozott az információkkal

Tajvani orvosok értesülnek először arról, hogy a vírus minden bizonnyal emberről emberre is terjedhet. A Kínai Köztársaság (ahogy Tajvant hivatalosan hívják) azonnal korlátozta a beutazást Vuhanból, és a kommunista Kína helyett január 16-án értesítették a WHO-t arról, hogy új, emberről emberre terjedő járvány van kibontakozóban.

A tajvani járványkezelés – ellentétben a népköztársaságival – a mai napig példaértékű. Miközben januárban a Johns Hopkins University Tajvan számára jósolta a legnagyobb járványt (a népköztársasági Kína közelsége miatt), a több, mint húszmilliós szigetországban kevesebb eset és halál van, mint Magyarországon. Eddig közel 40 ezer embert teszteltek, ebből jelenleg 376-nál állapították meg a kínai vírust, és öten haltak meg eddig.

A WHO azonban nemhogy köszönetet eddig nem mondott a szigetországnak, de el is zárja azt számos információtól, ugyanis engedve a pekingi nyomásnak nem ismeri el önálló országnak a Kínai Köztársaságot. Abszurd módon jelent meg mindez, amikor az RTHK hongkongi televízió Skype-interjúban kérdezett rá a WHO egyik munkatársánál, hogy el fogják-e ismerni Tajvant. A WHO-s alkalmazott erre elkezdett bambán nézni, majd közölte: nem érti a kérdést, inkább új kérdést kér. A párbeszéd teljesen abszurd:

- Megfontolják Tajvan tagságát?
- Bocsánat, nem hallom a kérdést...
- Akkor megismétlem…
- Nem szükséges, ugorjunk egy másik kérdésre.

A WHO tehát továbbra sem a tajvani, hanem a kínai adatokból dolgozik, ezek pedig még január elején is csak 44 esetről szóltak, holott ekkorra már a pekingi hatóságok majdnem 300-ról tudtak.

Január első hetében, amikor Tajvan már jelezte: a vírus emberről emberre terjed, Peking nemzetközi sajtótájékoztatón jelenti be: nincs bizonyíték arra, hogy ember embert megfertőzhet. A WHO továbbra is Pekingnek hisz, Tajpejt ignorálja. A WHO kifejezetten dicséri is januárban Kínát, hogy „proaktívan és gyorsan” reagál. Annyira gyors ez a Kína, hogy az állami televízió január 9-én ismeri el először, hogy egy újfajta koronavírusról van szó,

az első áldozatról is csak ekkor – azaz majdnem két hónappal a nulladik páciens után – számolnak be.

A WHO JANUÁR KÖZEPÉN IS MÉG CSAK A KOMMUNISTA KÍNA HIVATALOS ÁLLÁSPONTJÁT SZAJKÓZZA, PEDIG TAJVANI ORVOSOK MÁR BEBIZONYÍTOTTÁK ADDIGRA: A VÍRUS EMBERRŐL EMBERRE IS TERJED. FOTÓ: SCREENSHOT

Kína még januárban is inkább a polgárait, és nem a vírust üldözi

De még itt is van csúszás, ugyanis a kínai dokumentumok január 9-én már egy halottnál hivatalosan az új vírust adják meg a halálozás okaként, ám erről a közvéleményt csak két nappal később tájékoztatják. A beismerés mellett a kínai egészségügyi kormányzat azt is közli a nyilvánossággal: a vírus nem terjed tovább, nincsenek további esetek, egyetlen orvos vagy ápoló sem fertőződött meg.

Belső utasításban meg kiadják: a kórházak nem számolhatnak be újabb esetekről, azokat sehol se jelentsék. Ez azzal is összefügghet, hogy azokban a napokban egy nagy pártkongresszus zajlik Vuhanban, amit nem akartak rossz hírekkel tönkretenni.

Miközben a WHO még mindig ünnepli Kínát a gyorsaságért, és hogy átadott olyan információkat, amelyeket tajvani orvosoktól a világszervezet rég megkaphatott volna, január 12-én

Peking bezáratja azt a sanghaji labort, amely kimutatta az új vírus géntérképét, és ezt egy nemzetközi adatbankba feltöltötte.

Január második felében már védőfelszerelést hordanak az orvosok a vuhani kórházakban, de Peking kitart: a vírus emberről nem terjed, a WHO pedig kritikátlanul veszi át továbbra is ezt a véleményt. Ezt a véleményt osztja a német Robert Koch Intézet is, amely január végén is még a vírus elterjedésének esélyét „csekélynek” tartotta, és eleve nem valószínűsítette, hogy azt ember is továbbadhatná.

Egy kikerült kínai belső dokumentum szerint már január 20-án több, mint félezer orvos és ápoló volt megfertőződve Vuhanban, a kínai hatóságok pedig pontosan tudták már ekkorra, hogy a vírus igenis emberről emberre terjedhet. Január 23-án végül Kína elszánja magát:

rendkívüli helyzetet, kijárási tilalmat hirdet Vuhanban, a légi közlekedés leáll. A WHO azonban még ekkor sem ad ki figyelmeztetést

a világ többi országa számára. A kínai hatóságok pedig folytatják a rendőrségi hajszát azok ellen, akik a hivatalostól eltérő számokat, információkat közölnek. A kijárási tilalom első pár napján közel félszáz embert tartóztatnak le a torontói Citizen Lab információi szerint.

Hogyan került Peking hatalmába a WHO?

Január végén Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főtitkára Pekingbe utazott, ahol találkozott Xi Jinping kínai pártfőtitkárral. A WHO vezetője kiemelte, hogy „nagyra értékeli” a „komolyságot” és a „transzparenciát”, ami a kínai járványkezelést jellemezné szerinte. A WHO csak februárra ismeri el, hogy a vírus emberről emberre is terjedhet, és csak március közepén hirdeti ki a világjárványt. A világszervezet elnöke a mai napig rendszeresen

dicséri Kínát a „nyíltságáért”, és példaértékűnek nevezi a kommunista ország válságkezelését

– miközben azon Tajvanról, amely tényleg adott hiteles és gyors tájékoztatásokat, a mai napig nem vesz tudomást.

A WHO SZÁMÁRA TAJVAN NEM IS LÉTEZIK, AZ OTTANI ADATOKAT MÉG ÁTVENNI SEM HAJLANDÓ A VILÁGSZERVEZET. FORRÁS: WHO.SPRINKLR.COM

A jelenlegi WHO-főtitkár sok szálon kötődik a kommunista Kínához, még Etiópia egészségügyi minisztereként alakított ki jó kapcsolatokat Kínával. Noha Ghebreyesus etióp miniszterként feltételezhetően több járványt is elhallgatott, eltussolt az országában,

2017-ben éppen Peking erős lobbimunkájának köszönhetően került a világszervezet élére.

Peking egy hozzá lojális afrikai politikust akart, így megakadályozta a brit David Nabarro győzelmét. WHO-főtitkárként egyik első intézkedése az etióp politikusnak az volt, hogy Robert Mugabe zimbabwei diktátort a WHO jószolgálati követének nevezte ki, ami azzal függhet össze, hogy Mugabe jó kapcsolatokat ápolt Pekinggel. A jószolgálati tisztséget végül a nemzetközi felháborodás hatására visszavonta a WHO.

Az etióp biológus távozását követelő petíciót eddig több, mint 700 ezren írták már alá.

CÍMLAPRAJZ: Papp Zsófia / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek