Ha még az atyáskodó beszédet is kiszervezzük, minek tartunk köztársasági elnököt?

A koronavírus óta Magyarország köztársasági elnöke tulajdonképpen Győrfi Pál lett: de akkor mégis mire tartjuk a már szimbolikus jelentőséggel sem bíró Áder Jánost?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Magyarország az a típusú hely, ahol több generáció él együtt a magárahagyottság gondolatával. Nem sírás ez, egyszerűen tény: az állam képviselőire igazából csak a legritkább esetben lehet számítani bármiben is, legyen szó az önálló élet elkezdéséről, költözésről, oktatásról akár. Ezért történhetett meg az, hogy magyar politikustól általában nem várunk el teljesítményt, és megelégszünk azzal, ha jól beszól Brüsszelnek/az ellenzéknek/a kormánynak, a dolgok jobbá tételét pedig rábízzuk mindenki másra.

Eközben az állam képviselőire egyetlen feladat hárult: az, hogy beszéljenek, és hitessék el, velünk vannak. Nem olyan nagy truváj ez, ráadásul minta is van. Senki ne gondolja, hogy a 93 éves Erzsébet királynő olyan nagyon bele tudott valaha is szólni bármibe a koronavírussal küzdő briteknél, mégis többmillió embert nyugtatott meg, amikor tévés beszédet mondott. Ezek a tisztségek ilyenek: léteznek belőlük komoly jogkörökkel bírók és léteznek szimbolikusak.

Bár léteznek körök, amik szerint a mai napig az lenne az egészséges, ha egy zárt elitcsalád teljesen kiszámíthatatlan képességekkel rendelkező sarja is képviselne minket, Magyarországon végül úgy alakult, hogy nyoma sem maradt a királyságnak a koronán kívül. Annyira speciel nem is baj, hogy nem tartunk el még egy tökfelesleges embert és családját az adónkból, pláne mivel rendelkezünk egy a modernkori európai királyokhoz hasonlóan csupán szimbolikus jelentőségű pozícióval, az pedig a köztársasági elnök.

A magyar rendszerben az elnöknek amúgy is kevés hatalma van például Franciaországhoz vagy Romániához képest, de még ezen a rendszeren belül is alig szokás élni a meglévő jogkörökkel: bár kezdeményezhetne akár alkotmánymódosítást is, ilyenre eddig nem volt példa. Ezért különösebb jelentősége sincs annak, ki az.

Jó-jó, lehet kiabálni Göncz Árpádot, de ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor azért beismerhetjük, neki is inkább a köztársasági elnökké válás előtti élete miatt volt meg a respektje. Nem véletlenül, hiszen még ha le is szedjük a politikai részét Göncz életének, akkor is egyértelmű mennyivel nagyobb szellemi teljesítmény lefordítani a Gyűrűk Ura-trilógiát, mint bármi, amit a rendszerváltás óta fel tudott mutatni a magyar parlament.

Nyilván voltak szimpatikusabb köztársasági elnökök: Sólyom László például klasszikus fideszárva-címlapfiúvá változott, Schmitt Pálon lehetett nevetni, Mádl Ferenc pedig emlékeim szerint látványosan nem mindig értette, miért csinálja ezt az egészet. 

Elvileg valami ilyesminek kéne megfelelnie Áder Jánosnak is. Ehhez képest szerintem a legtöbben velem együtt január 1-jén látták utoljára beszélni, miközben itt van egy világjárvány, amibe épp emberek halnak bele, lassan rámegy az egész gazdaság, és apokaliptikusabb víziók szerint pedig még az is benne van a pakliban, hogy az Európai Unió végét fogja jelenteni a koronavírus.

Nem kell ilyenkor világot megváltani, elég imitálni a figyelmet, amivel nem is túrna ki senkit Áder: Orbán Viktor ettől még simán játszhatja az erőskezű kormányzót, pont van még mellette hely valakinek, aki biztató stílusban elmondja: #maradjotthon.

Ez nyilván nem történik meg, hiszen Áder összesen arra a pár tollvonásra került elő, ameddig aláírta Orbán felhatamazását, aztán vissza is tért azokhoz a köztársaságielnöki teendőkhöz, amikről élő ember nem tudja, mit takarnak.

Ezek után nem is vagyunk annyira meglepődve, hogy ahogy minden tényleg fontos teendőt, hogy ezt a pozíciót is kiszervezte a kormány:

Az Országos Mentőszolgálat szóvivője mindenhol felbukkanó tekintetéből és félreismerhetetlen hangjából mémek születtek. Győrfit el tudja érni a sajtó, és válaszol is kérdésekre. Lelkesítő, de oktató üzenetei annyira összekötődtek ezzel a zavaros időszakkal, hogy azon a legtöbben már csak röhögtek, amikor a tájékoztatás jegyében egy előre felvett Győrfi Pál-üzenetet is kaptak telefonon.

Ezzel onnan nézve nincs is semmi baj, hogy Győrfi Áderrel szemben pártállástól függetlenül képes elérni a figyelmet, de onnan nézve elég szomorú, hogy havonta már majdnem hárommillió forintot fizetünk valakinek évente egy olyan köszöntőért, amit eleve csak részegek látnak.

Olvass még Fekő Ádámtól az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj nekünk!