Levélszavazással rendeznék le a lengyel elnökválasztást, a postások harmada szabadságra menne emiatt

A szociálkonzervatív lengyel kormánypárt ragaszkodik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány ellenére is az eredetileg kitűzött napon, május 10-én tartsák az elnökválasztást. Méghozzá levélszavazással.

A szociálkonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nem tágít, és a koronavírus-járvány miatt sem tér el attól a szándékától, hogy Lengyelország történelmében először a szavazókörök megnyitásának mellőzésével csak és kizárólag levélben szavaztassa meg a népet arról, ki költözzön be a varsói elnöki palotába. Noha alkotmányjogi szakértők szerint a levélszavazás eleve nem felel meg a hatályos törvényeknek, a PiS-t mindez nem érdekli, már csak azért sem, mert a lengyel alkotmánybíróság még a magyarnál is sokkal jobban követi a kormánypárti irányvonalat, így ha odáig jutna egy panasz, azt ott el is sikálnák. De erre szükség se lesz, a PiS ugyanis törvényt akar addig módosítani, hogy mind a 30 millió választójoggal rendelkező állampolgár számára lehetővé tegye az otthonról való szavazást.

Rengeteg aggodalom és félelem

A lengyel posta, a Poczta Polska dolgozói szerint abszurd és őrült az a terv, hogy levélszavazással szeretné megrendezni a május 10-i elnökválasztást a lengyel kormány, ezzel ugyanis lényegében az állami cég lenne az egész művelet lebonyolítója. A Rzeczpospolita napilap cikke szerint postai szakszervezeti dolgozók azon az állásponton vannak, hogy a járvány miatt mindez különlegesen nagy veszélynek teszi ki a cég dolgozóit, nem beszélve arról, hogy a postát akarata ellenére politikai játszmákba viszik bele.

Különösen a kézbesítők aggódnak az egészségük miatt: mint a napilap írja, nem akarják kockáztatni az életüket a választás miatt. Közel 30 százalékuk ezért már most kijelentette: vagy szabadságra mennek május 10-én, vagy rúgják ki őket. Többen már most is megfertőződtek a koronavírussal közülük, számos kézbesítő pedig karanténban van, írja a lengyel konzervatív napilap. De nem csak a postai dolgozók ellenállása jelenthet problémát, hanem az is, hogy már csak hat hét van addig hátra, és egy komplett országot levélszavaztatni egy rendkívül bonyolult logisztikai művelet. Szintén a Rzeczpospolita írja egy másik cikkben, hogy „mi a garancia arra, hogy a szavazólapok minden címzetthez eljutnak? Mi van azokkal, akik nem ott laknak, ahová be vannak jelentve? Mi van az egyetemistákkal és az idénymunkásokkal? Ők így nem kapnak majd szavazólapot, és ami még rosszabb: azok ezáltal illetéktelen kezekbe kerülhetnek, mi több, ellophatják őket, vagy akár kereskedhetnek is velük”.

Ellenszegülés kormányon belül

Arról, hogy lesz-e levélszavazás, hétfőn dönt a lengyel parlament alsóháza, a Szejm. Ahhoz, hogy levélszavazással rendezzék meg az elnökválasztást május 10-én, elég az egyszerű többség, ám ahhoz, hogy elhalasszák az egészet, alkotmányozó többség kell. Ám úgy néz ki, hogy a PiS-nek már az egyszerű többsége is inog, ugyanis az egyik kis koalíciós partnerük vezetője, a Szejmben 18 képviselővel rendelkező Megegyezés párt elnöke, Jarosław Gowin miniszterelnök-helyettes az emberek életének megóvására hivatkozva ellenzi a levélszavazást, és azt szeretné, ha azt elhalasztanák két évvel, meghosszabbítva ezzel a 2015-ben a PiS jelöltjeként indult Andrzej Duda hivatali idejét hét évre. Ám annak leteltét követően már nem lehetne őt újraválasztani, tette hozzá.

A nyugat-európai lapok varsói tudósítói Gowin akcióját rég nem látott ellenszegülésként írják le. Kaczyńskiben lengyel lapinformációk szerint emiatt fel is merült, hogy kirúgja Gowinékat a koalícióból, és a parasztpártot, a PSL-t becsábítja valahogy a kormányba. Ám úgy tudni, vasárnap este a két pártelnök találkozott egymással, és megállapodtak abban: oké a levélszavazás. Gowin ezt úgy értelmezi, hogy a május 10-i dátum már nincs kőbe vésve.

Hétfőn reggel aztán jött Patryk Jaki, a PiS egyik ökle, EP-képviselő, volt igazságügyi államtitkár, és egy lapinterjúban közölte: a választás nem attól függ, hogy milyen hangulatban vannak a kormánypártok, így annak május 10-én le kell mennie. Szerinte az ellenzék azért bízik abban, hogy elhalasztják az elnökválasztást, mert a járványt egy hatásában egy földrengéssel felérő gazdasági válság követheti, ami a politikai erőviszonyokra is hatással lehet. Szerinte ha a kormánypártok most engednek, akkor hamarosan olyan törvényt hoz a Szejm, amiben nem az alkotmány, hanem az ellenzék dönti el, mikor lesz az elnökválasztás, és azt egészen addig húzzák, amíg a közvélemény-kutatások nem ellenzéki győzelmet jeleznek. „A helyzet súlyos, de az államnak működnie kell” – mondta a politikus.

Az Onet lengyel hírportál információi szerint a Lengyelországot informálisan kormányzó Jarosław Kaczyński PiS-elnök és szűk köre azzal számol, hogy a járvány tetőzése Lengyelországban nem április elején, hanem inkább a végén következik majd be. Ez és a kijárási korlátozások arra sarkallták őket, hogy egyre komolyabban számításba vegyenek más forgatókönyveket is. Magán a PiS-en belül is heves vita alakult ki a választás elhalasztásáról – ez azonban csak úgy lenne megvalósítható, ha rendkívüli jogrendet vezetnének be a járványra hivatkozva. Ez azzal is járna, hogy minden fontosabb pozíciót betöltő személy maradhatna hivatalában, így az eredetileg április 30-án távozó legfelsőbb bírósági elnök is. Az Onet információi szerint azonban

így ugyanis a polgári szabadságjogok korlátozásának és az elnök hivatali idejének meghosszabbításának politikai felelőssége nem csak a kormánypártot terhelné, hanem eloszlana a pártok között. 

Duda fölényesen vezet

A legfrissebb, április eleji közvélemény-kutatás szerint egyébként Duda fölényesen vezet 44,3 százalékkal a számos elnökjelöltet indító ellenzékkel szemben. A második fordulóba jelen állás szerint a PSL elnöke, Władysław Kosiniak-Kamysz jutna be 15,87 százalékkal, harmadikként pedig a jobbközép Polgári Platform jelöltje, a Szejm-házelnök Małgorzata Kidawa-Błońska végezne 15,77 százalékkal. A korábban az Azonnalin is nagy esélyesként beharangozott vallásos-konzervatív tévésztár, Szymon Hołownia 12,3 százalékot hozna. A baloldali közös jelölt, a magát korábban még a komplett lengyel politikát megújító megváltóként hirdető, nyíltan meleg, progresszív politikát hirdető EP-képviselő Robert Biedroń 6,24 százalékot hozna, a szélsőjobboldali közös jelölt, a Krzysztof Bosak pedig 5,24-et.

FOTÓK: A jelöltek Facebook-oldalai.