Koronavírus: hetekig kénytelenek voltak improvizálni a szociális intézmények vezetői

Szerző: Varsányi Bence
2020.04.06. 18:17

Az intézmények vezetőinek eddig maguknak kellett dönteniük pontatlan, vagy ellentmondó információk alapján, olyan is volt, hogy a járványügyi hatóság nem tudta, mire utasított az EMMI.

Koronavírus: hetekig kénytelenek voltak improvizálni a szociális intézmények vezetői

A koronavírus-járvány alatt a zárt közösségek kifejezetten kockázatos helyzetben vannak, mert a társas érintkezések számát nem tudják olyan drasztikusan csökkenteni, mint máshol, tehát ha egyszer valahogyan bekerül a vírus, akkor nagyon nehéz megfékezni a terjedését.

A zárt közösségek közül is az idősotthonokra nézve a legveszélyesebb a járvány, ugyanis a bentlakók szinte kivétel nélkül 65 év felettiek és gyakran rendelkeznek alapbetegségekkel, azaz a legmagasabb kockázatú csoporthoz tartoznak.

Ebből az kellene következzen, hogy ezeknek az intézményeknek a megfelelő megelőző- és védőfelszerelések biztosítása mellett pontos forgatókönyvet is írjanak a hatóságok arra az esetre, ha bekövetkezik, amitől tartanak.

Az Azonnali egy vidéki szociális otthonokat fenntartó alapítvány vezetőjével beszélt, akitől megtudtuk, hogy a felelős szervek tájékoztatása eddig lassú és hiányos volt, és ez nem csak az alapítványi fenntartású intézményekkel történt így, hanem az önkormányzatiakkal és egyháziakkal is.

Tisztázatlan kérdések a látogatási tilalom körül

A fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézmények (ide tartoznak például az időseket, a szenvedélybetegeket vagy fogyatékkal élőket ellátó otthonok) látogatási tilalmát az operatív törzs javasolta március nyolcadikán, erről az alapítvány munkatársai is aznap értesültek először.

Mivel javaslatról volt szó, nem tudták, hogy elrendeljék-e intézményeikben a tilalmat, erről a megyei tisztifőorvost akarták megkérdezni, amire nem végül nem került sor, mert a konkrét határozat a tilalomról aznap este kilenckor felkerült a kormány tájékoztató honlapjára.

Másnap lakógyűlést hívtak össze, hogy tájékoztassanak és felkészüljenek a megváltozott működésre, viszont egy lényeges dolog nem derült ki a határozatból: a lakókon és a személyzeten kívül senki nem mehet be, de vajon a lakók elhagyhatják-e az intézményt?

Így hát mégis

megkeresték a megyei tisztifőorvost, akitől megtudták, hogy a rendelet csak a látogatókra vonatkozik, a lakók szabadon kijárhatnak az épületből.

Az alapítvány vezetője ezt abszurdnak tartotta, mert akik kimennek a városba, ugyanúgy visszahozhatják a vírust az otthonba, mint a látogatók.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma végül március tizenkilencedikén, azaz tíz nappal késbb kiadott egy útmutatót, amelyben már leírták, hogy a lakók sem mehetnek ki, addig viszont ez gyakorlatilag nem volt szabályozva, a fenntartók döntöttek egyesével, hogy engedélyezik-e nekik az épület elhagyását.

A lakóknak érkező csomagok kezeléséről szintén nem kaptak tájékoztatást, ezért az alapítvány munkatársai folyamatosan figyelték az interneten elérhető új információkat. Először csak élelmiszert nem engedtek be, majd amikor megtudták, hogy bizonyos felületeken akár három napig is életképes maradhat a vírus, már semmit.

Hiányzott a hivatalos forgatókönyv fertőzés esetére

Arra vonatkozóan sem érkezett hivatalos tájékoztatás, hogy ha valakinek pozitív lesz a koronavírus-tesztje az otthonokban, milyen formában lesz biztosítva az intézmény működése. Hol fognak például karanténba vonulni a dolgozók? Ha házi karanténba kell vonulniuk, akkor ki fogja ellátni a bentlakókat?

A bentlakásos intézményeknél az étkeztetést is megnehezítheti egy ilyen helyzet, mivel a legtöbben saját konyhában főznek. Házi karantén esetén pedig nem lenne, ki főzzön, így

felmerül a kérdés, hogy majd a hatóságok intézik-e a külsős étkeztetést, esetleg az önkormányzat, vagy pedig minden intézménynek magának kell találnia megoldást.

Ezek után a megfelelő felszerelés biztosításának elmaradása már szinte apróbb problémának tűnhet, pedig egyáltalán nem az, ugyanis az egész országban hetekig hiány volt a maszkokból és gumikesztyűkből.

Az Azonnalinak nyilatkozó alapítványi vezető ugyan járványhelyzeten kívül is rendszeres kapcsolatban áll gumikesztyűt gyártó cégekkel, viszont ők sem voltak előrébb a többieknél, mert a beszállítójuk termékei a német és lengyel telephelyeiken ragadtak, miután a két ország betiltotta az egészségügyi termékek exportját.

Veszélyben az otthonok mindennapi működése

Az országos tisztifőorvos határozatának március tizenkilencedikei módosítójában már a bentlakásos szociális intézmények új férőhelyeire való felvételi tilalom is szerepelt.

Habár ez egy fontos megelőző lépés, arról az intézmények nem kaptak tájékoztatást, hogy az emiatt üresen maradó férőhelyek állami normatív támogatása biztosított marad-e, illetve várható-e további kompenzáció. A szociális otthonok járványhelyzeten kívül szinte kivétel nélkül teltházzal működnek, a felvételt hosszú várólisták előzik meg, így

a felvételi tilalom anyagi kompenzáció nélkül olyan bevételkiesést eredményezhet náluk, amely akár a mindennapi működésüket is veszélyeztetheti.

A módosító szerint továbbá a „felvételi zárlat nem terjed ki az egészségügyi szolgáltatótól a járványügyi feladatok ellátása miatt átadásra kerülő személyekre”, azaz meghagyták azt a lehetőséget, hogy nem koronavírusos betegeket szállítsanak az otthonokba, hogy több férőhely maradjon a kórházakban.

A megkérdezett alapítványi vezető szerint ez szembement a szaktárca eddigi kommunikációjával arról, hogy meg kell védeni a bentlakó ellátottakat, illetve az sem volt tisztázott, hogy hol helyeznék el az így bekerülőket. A módosító értelmében ezeket a személyeket az intézményeknek kötelező átvenniük, a fogadás csak akkor tagadható meg, ha a szolgáltatók nem tudják a szükséges igazolásokat felmutatni.

Mire megérkezett a hivatalos eljárásrend, már több otthonban is megjelent a koronavírus

Március utolsó napján újabb levelet kaptak a szociális intézmények vezetői az EMMI-től, amelyben már konkrét kéréseket is megfogalmaztak feléjük.

A közösségi helyek, a társalgók és a könyvtárak átalakítására kérték fel az otthonokat, hogy a fertőzésgyanús lakókat el tudják különíteni, továbbá az izolációs szobák zsilipelésére szólították fel őket, amennyiben lehetséges. Forrásunk szerint ez teljesen kivitelezhetetlen a szociális otthonokban.

A levélben az EMMI arról is írt, hogy szükség esetén konzultáljanak az illetékes járványügyi hatósággal az oxigénpalackok biztosításáról. Az alapítvány vezetőjétől megtudtuk, hogy ő már meg is tette a szükséges lépéseket, viszont

a helyi járványügyi hatóság nem is értesült az EMMI leveléről, és egyébként sem tudnak semmilyen formában segíteni, oxigénpalackokat és védőfelszerelést is a fenntartóknak kell beszerezniük.

Április harmadikai keltezéssel, tehát majdnem három és fél héttel a veszélyhelyzet kihirdetése után, a bentlakásos szociális intézmények végül megkapták a hivatalos forgatókönyvet, erről itt írtunk részletesen.

Az eljárásrend kiküldése előtt már két magyarországi idősek otthonában is megjelent a koronavírus:  a Csongrád megyei Nagymágocson és a fővárosi Pesti Úti Idősek Otthonában, illetve a hétfői hírek szerint már egy terézvárosi otthonban is volt két fertőzött, közülük egy ember a kórházban életét vesztette.

Cikkünkhöz természetesen megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.

CÍMLAPKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Varsányi Bence
Varsányi Bence az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek