+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Nagy Márton
2020. április 4. szombat, 13:32
A súlyozott érdemjegyek alapján lehetne igazságosan százalékot számítani a felvételihez, de mi lesz az elmaradt nyelvvizsgák és versenyek jelentette pluszpontokkal?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A minap jelent meg az Azonnalin Butola Zoltán véleménycikke, melyben egy konkrét javaslatot fogalmaz meg a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák lebonyolítását illetően. Az alábbiakban az ő felvetésére, meglátásaira szeretnék reflektálni egy a témába vágó elemzésem ismertetése mellett.

 

Az érettségivel kapcsolatos döntés meghozatala – tekintettel arra, hogy már csupán egyetlen hónap van hátra az eredeti vizsgaidőpontokig – egyre inkább égetőbb. A kérdés valóban foglalkoztatja a diáktársadalmat is.

 

Ezt jól példázza, hogy az általam a témában indított kérdőívet két nap leforgása alatt több mint 6000 fő töltötte ki, az Eduline véleménynyilvánító szavazásán pedig az olvasók tízezrei fejezték ki álláspontjukat.

 

Fontos kiemelni, hogy egyik felmérés sem reprezentatív, azonban a jelentős számú válaszadó okán egyértelműen megfontolandó lehet a kapott eredmények figyelembevétele. A következő néhány pontban az elemzésem legfőbb tanulságait fogom kiemelni, majd ennek fényében értékelem Butola Zoltán javaslatait, ahol pedig lehet, alternatívákat is megfogalmazok.

 

Mit gondolnak maguk az érintettek a járvány alatti érettségiről?

 

A diákok véleményéről az általam készített kérdőív tapasztalatai alapján négy fontos megállapítást lehet tenni:

 

1. A legtöbben úgy vélik, hogy a távoktatás nem biztosítja a megfelelő feltételeket a sikeres felkészüléshez. Sokan hiányolják az élőszóban elhangzó tanári magyarázatokat (főként a reál tantárgyaknál), emellett pedig felmerül bizonyos tárgyaknál a labor- és műhelygyakorlatok elmaradásából fakadó hátrány is.

 

2. Ha normál rend szerint tartanák meg a vizsgákat, az a kitöltők megítélése szerint – mint az az említett cikkben is kiemelésre kerül – komoly járványügyi kockázattal járna. Ez egyrészt sokukban félelmet kelt, másrészt talán nem nehéz beleképzelni magunkat abba a helyzetbe, hogy micsoda pszichés nyomással járna, ha életük eddigi legnagyobb megmérettetését maszkban, gumikesztyűben, szinte teljes elszigeteltségben kellene teljesíteniük. Véleményem szerint jogos a feltételezés, hogy ez a lelki teher legtöbbjük esetében negatív irányba mozdítana az eredményükön.

 

3. Az érettségi vizsgák normál rend szerinti lebonyolítását – már csak a fentebbi okokból kiindulva is – a diákok túlnyomó többsége nem támogatja. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy az alternatív megoldások egyikének sincs teljeskörű támogatottsága, hiszen mindig akad egy-egy olyan rétege a diákságnak, akiket az adott intézkedések hátrányosan fognak érinteni. Azonban rendkívüli időket élünk: ilyenkor talán elvárható minden érintettől a szokásosnál egy fokkal magasabb szintű rugalmasság, kompromisszumkészség.

 

4. A kitöltők a jelenlegi tájékoztatást a döntéshozók részéről nem tartják elégségesnek.

 

Abszurd, hogy habár évek óta azért küzdenek vállvetve a pedagógusok, szülők és diákok, hogy az érintettek véleménye is hallgattassék meg a legfontosabb döntések meghozatala előtt, mégis ismét zárt ajtók mögött döntenek ezen hatalmas súlyú kérdésben is.

 

Abban egyetértünk, hogy mi ne legyen

 

Butola úr premisszái alapjaiban véve elfogadhatók. A diákok az én meglátásom szerint sem ülhetnek már vissza az iskolapadokba ebben a tanévben. Emellett egyetértek azzal is, hogy tökéletes megoldást ebben a kérdésben a jelen helyzetben nem lehet hozni, így a legkisebb rossz felé kell elmozdulni. Ezek mellé én még mindenképp felveszem azt a megállapítást, hogy olyan megoldást kell alkotni, mely biztosítja, hogy a normál eljárásrend szerinti vizsgaidőszak végére minden végzős diák eredménye pontosan meg legyen határozva. Csak így garantálható, hogy senki továbbtanulási tervei (akár bel-, akár külföldön) nem landolnak a szemetesben.

 

Ami a Butola úr által elvetett három szcenáriót illeti, azok valóban több problémát hoznának magukkal, mint amennyit képesek volnának megoldani. A vizsgák nyárra halasztását az időjárási körülményeken túl az általam felvett harmadik előfeltétel is ellehetetleníti. Az online érettségi egy ugyan jól hangzó, de a magyar realitásokkal köszönőviszonyban sem álló felvetés: számos elmaradott régióban ennek a puszta infrastrukturális feltételei sem adottak (pl. IKT-eszközök és stabil internetkapcsolat).

 

A harmadik felvetés ugyan valóban nem ütközik megvalósíthatósági korlátokba, de több okból is elvetendő, hogy a vizsgákat normál rend szerint, kiscsoportos jelleggel tartsák meg. Egyrészt, amennyiben a lebonyolításhoz az általános iskolák tantermeit is igénybe kell venni, ez nyilvánvalóan több felügyelőtanár alkalmazását is igényli: ezzel éppen azt érnék el, hogy a diákok mellett a vírus által leginkább veszélyeztetett, elöregedő pedagógustársadalom jelentős hányadát tennék ki a fertőzés kockázatának. Emellett a több helyszín sokkal nagyobb logisztikai kapacitásokat igényel, ez pedig megnöveli annak esélyét, hogy porszem kerül a gépezetbe: sokkal valószínűbb, hogy

 

újfent kiszivárognak majd egyes feladatok, mely csak tetézni a vizsgák körüli káoszt.

 

Nem elég az érdemjegy, a felvételihez százalék is kell!

 

Butola úr javaslata a következő: „az összes középszintű érettségi vizsgajegyeként jelen tanév év végi osztályzata kerülne az érettségi bizonyítványba is”. Ez a megoldás alapvetően abból a téves feltevésből indul ki, hogy az érettségik kapcsán elég csupán egy érdemjegyet meghatározni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a diákoknak pontos százalékértékekre van szükségük, hiszen a felvételi pontokat is ezek alapján számolják. Azonban

 

egy ilyen százalékérték kiszámítása minden további nélkül lehetséges a diákok eddigi eredményeiből.

 

Erre a következő, első olvasatra talán kicsit komplikált, azonban meglátásom szerint a helyzethez mérten igazságos számítási módszert javaslom, melyet egy fiktív példán keresztül szemléltetek.

 

Legyen az érettségire készülő delikvensünk neve Béla. Béla sosem szerette a matematikát, így kilencedik év végén 2,71, míg tizedikben 3,49 volt a pontos átlaga a tárgyból. Azonban tizenegyedik osztályban rájött, hogy gazdasági irányba szeretne továbbtanulni, így felkötötte a nadrágszíját: év végére elérte a 4,18-as átlagot, idén pedig jelen állás szerint 4,83-ra áll. Ezekből az értékekből az évfolyammal súlyozott átlagot érdemes meghatározni, hiszen ekkor sokkal jobban érvényesül, hogy Béla időközben komoly fejlődésnek indult.

 

Ezt a következő képlet szemlélteti:

 

 

Látható, hogy Béla a leggyengébb négyest jelentő 3,50 és a legerősebb négyest jelentő 4,49-es átlag között áll, így százalékos eredményének is a 60-79 százalékos, középszinten négyest eredményező intervallumba kell esnie. Béla átlaga a két vizsgajegy közötti intervallumot 2:1 arányban osztja fel, azaz a két határ között kb. 67 százalékos eredményt ért el. Ezt az eredményt a következő lépésben le kell képezni a vizsgán adható százalékra. A 60 és 79 százalék közötti intervallumot száz egységre osztva azt kapjuk, hogy Béla matematika érettségijének eredménye:

 

 

Azonban figyelembe kell venni, hogy Béla matematikatanára az első két évben – puszta nevelő célzattal – számos alkalommal egyessel jutalmazta a diák passzivitását, mely jelentősen lehúzta az átlagát. Éppen ezért ezt a 73 százalékos eredményt még nem Béla kapja meg, hanem először a matematikatanárához juttatják el: ő saját hatáskörén belül +/- 15 százalékot változtathat még Béla eredményén, ezzel lehetőséget kapva rá, hogy értékelje Béla igyekezetét, hozzáállásbeli változását az évek folyamán. A tanár hosszas mérlegelés után 84 százalékra módosítja az eredményt, mellyel Béla elégedett: reális értékelés született.

 

Az előzőekben ismertetett módszernek természetesen vannak korlátai. Egyrészt az emelt szintű vizsgák kiváltására nem alkalmazható, mivel a középiskolai tanulmányok során szerzett jegyek nem alkalmasak a vizsgaszint szerinti különbségtételre. Másrészt – hiszen az volt a kiindulópont, hogy tökéletes megoldás nem alkotható – biztosan akadnak majd olyanok, akiknek nem felel meg az így kapott eredményük.

 

Ezen kérdéses helyzetek feloldására azonban már megoldás lehet a vizsgák megtartása szigorú óvintézkedések mellett, hiszen a diákok túlnyomó többsége az elemzésem szerint elfogadná akár a tanári értékelést, akár az eddigi teljesítménye alapján számolt eredményt is, ezáltal pedig drasztikusan csökkenne a vizsgázók létszáma.

 

Tehát ezzel kapcsolatban az a javaslatom, hogy akik az előzőekben ismertetett módszerrel számolt eredményüket elutasítják, azok tehessenek középszinten is vizsgát. Ez megoldaná azok helyzetét, akik teljes középiskolai tanulmányaikat a „duplázás” pontszámítási stratégiájára tették fel, és emiatt kettes-hármassal vészelték át az elmúlt négy évet. Emellett pedig én sem tartom elhagyhatónak az emelt szintű vizsgákat.

 

Mi lesz így a felvételi pluszpontokkal?

 

Van azonban egy probléma, amire a fentebb javasolt százalékkiszámítási módszer sem jelent megoldást a felvételi pontszámítás kapcsán. Ugyanis a felvételinél sok pluszpontot is lehet szerezni, amiket sokan végül a járvány miatt nem tudnak realizálni. Egyrészt a legtöbb nyelvvizsgaközpont határozatlan időre elhalasztotta vizsgáit, mellyel nehéz helyzetbe hozta azokat, akik az így megszerezhető 40 pluszpontra pályáztak.

 

Emellett idén elmaradtak mind az OKTV, mind az ÁSZÉV döntői, azonban az ezeken a versenyeken szerezhető pluszpontokkal kapcsolatban tájékoztatást az érintettek a mai napig nem kaptak. Ezen versenyek helyzete egyébként szintén jól rávilágít az érettségi normál rend szerinti lebonyolításának abszurditására:

 

ha a márciusban-áprilisban alkalmanként kb. 200 fő részvételével megrendezendő döntőket komoly járványügyi kockázatként értékelték az Oktatási Hivatal indoklása szerint főként a diákok utaztatása miatt, akkor a mintegy 70 000 fő mozgatása a vizsgák okán teljes felelőtlenséget tükrözne,

 

legyen szó bármilyen kiscsoportos elrendezésről is.

 

Összegezve tehát az oktatásügyi döntéshozóknak a lehető leggyorsabban nyilvánosságra kell hozni az érettségi pontos, alternatív forgatókönyvét, mely tekintettel van az érintettek véleményére és a lehető legkisebb járványügyi kockázattal jár.

 

A szerző végzős gimnazista, a cikkben hivatkozott elemzés szerzője.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás