Az öt eddigi legnagyobb 180 fokos fordulat a koronavírus miatt

Járvány idején nemcsak az igaz, hogy a különleges helyzetek különleges megoldásokat igényelnek, de sokszor az is, hogy különlegesen gyors meghátrálást is. Az Azonnali összegyűjtötte az eddigi legnagyobb fordulatokat.

1. Magyarországon kevés az esélye a járványnak

Nagyot fordult a világ január 25-e óta, amikor az ÁNTSZ-utód Nemzeti Népegészségügyi Központ még úgy látta, kicsi a magyarországi járvány esélye. Azóta sajnos már Magyarországon is megjelent a koronavírus, veszélyhelyzetet hirdettek, kijárási korlátozásokat vezettek be, többszázan fertőzöttek, és több, mint két tucat ember elhunyt. Igaz, érdemes figyelmbe venni, hogy gyakorlatilag egyik európai ország sem számított arra, hogy ekkora veszélyt jelenthet a koronavírus rájuk nézve.

2. Reggel: dehogy zárjuk be az iskolákat. Estére: ja, mégis.

A kormány nem csupán két hónap, hanem egy nap alatt is meg tudta változtatni homlokegyenest a véleményét! „(…) azért nem zártuk be a közoktatási intézményeket, mert ma az a tudásunk van, hogy a gyerekeket ez nem fertőzi meg (…). Ráadásul miután több hónapos időszakról van szó, amikor be fogjuk zárni az iskolákat, ha erre sor kerül, ha bezárjuk, az a tanév végét fogja jelenteni. Akkor a tanároknak el kell menniük fizetés nélküli szabadságra, és be kell látnunk, hogy nem tudjuk két hét múlva kinyitni az iskolákat ” – ezt még március 13-án, egy péntek reggel nyilatkozta a Kossuth Rádiónak a miniszterelnök.

Orbán Viktor ugyanis este 9-kor már azt jelentette be: a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket a következő héttől.

3. Felesleges lenne nyilvánosságra hozni a fertőzések területi adatait

Több alkalommal is elmagyarázta Müller Cecília tiszti főorvos, hogy a legtöbb európai országgal ellentétben Magyarországon azért nem teszik közzé a koronavírus-fertőzöttek területi adatait, mert felesleges lenne, álláspontja szerint ugyanis az adatok közlése semmilyen relevanciával nem bír a közvélemény számára. 

Ehhez képest csak kiderült, a területi adatok, a betegek neme és kora, sőt, még krónikus betegségeik is nyilvánosságra hozhatók, és ez már térképes formában is nyomon követhető az operatív törzs oldalán.

4. Szombati menetrendre áttérni nem kell félnetek

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) március végén tovább szerette volna ritkítani járatait, mondván a koronavírus miatt átlagosan csak átlagosan olyan tíz százalékos a kapacitásaik kihasználtsága. Erről az Azonnali a bevezetés előtt már értesült is, ám akkor Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes még azt mondta nekünk, hogy ha lesz is ilyen ritkítás, az csak úgy lesz, ha nem lesz nagyobb a járatok kihasználtsága a 30 százalékosnál. Ehhez képest csak átállt a tanszüneti mentrendről a szombatira a járatok zöme, ami viszont mégiscsak nagyobb zsúfoltsághoz vezetett, amin nemcsak Vitézy Dávid volt BKK-vezér akadt jól ki, de az utasok is. Karácsony Gergely főpolgármester elnézést is kért emiatt tőlük.

5. Április elsejei tréfa maradt, hogy elvegyék a polgármesterek döntési jogát

Nagy felzúdulást keltett, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek éppen március 31-én éjjel fél tizenkettő után jutott eszébe beadni egy salátatörvény-tervezetet, amelyben szerepelt egy olyan javaslat is, miszerint veszélyhelyzetben a megyei és fővárosi védelmi bizottságok előzetes jóváhagyásaihoz kötötték volna a kizárólagos polgármesteri hatáskörbe sorolt döntéseket. Lett is belőle nagy felzúdulás, így Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már másnap – ami ironikus módon éppen április elsejére, bolondok napjára esett – délután négykor jelezte, inkább eltekintenek a módosítástól.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali