+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. április 3. péntek, 09:57
A koronavírus kifejezés betiltása miatt kicsit elkezdett figyelni a világ Türkmenisztánra, ahol a vezetőség füsttel védekezik a járvány ellen, lezárta a fővárost, miközben három éve olyan gazdasági válságban van az ország, hogy a sütőolaj is luxus.

Ha kemény diktatúrákról és a világtól izolált országokról van szó, általában Észak-Koreát szokás emlegetni, pedig az a helyzet, hogy Türkmenisztán leginkább csak abban marad el Kim Dzsongun diktatúrájától, hogy ők nem állnak háborúban senkivel, illetve egy vezetőjének sem voltak világuralmi ambíciói. Pedig a Freedom House listája szerint szabadság tekintetében Türkmenisztán még rosszabbul is áll egy kicsit Észak-Koreánál, bár ez annyit jelent, hogy utóbbiban a hatvanból három, míg Türkmenisztánban csak két pont jött össze szabadságjogokból, politikai jogokból mindketten nullán állnak. 

 

Az ország soha egy percet sem kapott valamiféle demokráciára hasonlító berendezkedésből, a cári Oroszország uralma alatt még bőven tartó nomád életmód abbahagyására is már a szovjetek kényszerítették őket, és a Szovjetunió szétesése után is mindössze annyi változott, hogy az addig a Türkmén Kommunista Pártot vezető Szaparmurat „Türkménbasi” Nijazov szinte egyik napról a másikra a vörös csillag helyett hagyományos türkmén jelképeket kezdett használni, elkezdte erőltetni a muszlim vallást, és végre emeltethetett magának arany szobrot.

 

Az őt követő, sokak által elődje törvénytelen gyerekének gondolt Gurbanguly Berdimuhamedov nem követte Türkménbasi kultuszának építését, hanem a már említett arany szobor eltávolítása után inkább sajátot épített ki, nagyjából ugyanazokból a hagyományos nemzetinek mondott elemekből, kicsit több nyíltsággal a világ maradék része felé (összefoglalónkat a diktátorversenyünkben olvashatod róla).

 

SZAPAMURAT NIZAJOV ARANYSZOBRA

 

Az azért már a magyar sajtó ingerküszöbét is elérte, hogy a már 14 éve uralkodó diktátor úgy vette elejét az országában megjelenő koronavírus-pániknak, hogy egyszerűen betiltotta a koronavírust. Ez azt jelenti, hogy a koronavírust a teljes állami kontroll alatt tartott média nem említheti, eltűnt a tájékoztatásra szánt információs füzetekből,

 

ha pedig valaki maszkot hord, vagy beszélget a koronavírusról közterületen, akkor őrizetbe vehetik.

 

„Semmilyen hivatalos rendelkezés vagy dokumentum nem született a szó tiltására, hanem elkezdtek őrizetbe venni embereket azért, mert a buszon vagy sorbaállás közben beszélnek róla. A türkmén hatóságok csak szezonális akut légúti vírusként hivatkoznak rá.

 

Akiket bevisznek, azokat figyelmeztetik rá, hogy ez tiltott téma, illetve alá kell írniuk egy nyilatkozatot, ami szerint tudomásul vették”

 

– mondta az Azonnalinak Farruh Juzupov, a térség híreivel foglalkozó kevés független sajtóorgánum egyike, a Radio Azatlyk igazgatója.

 

A Radio Azatlyk természetesen külföldi pénzből és Prágából üzemel. Hogy mennyire zavarja a helyi diktátorokat, azt jól jelzi, hogy nem olyan régen Juzupov öccsét is börtönbe zárták Üzbegisztánban, ahova családjával fiatalon még a tádzsik polgárháború elől menekültek. Az üzbég hatóságok így akartak nyomást gyakorolni Juzupovra, hogy hagyja abba Iszlam Karimov és családja korrupciógyanús ügyeinek feltárását.

 

NAIV MŰVÉSZETI ALKOTÁS BERDIMUHAMEDOVRÓL. FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

 

De visszatérve Türkmenisztánra: egy kemény diktatúrának megfelelő módon egyetlen megbetegedést sem jelentettek eddig, ami annak fényében nagyon furcsa, hogy az ország szomszédos a vírus egyik legsúlyosabb gócpontjával, Iránnal, ott jelenleg 44 ezer fertőzöttet tartanak nyilván.

 

Ez viszont nem jelenti azt, hogy Berdimuhamedov nem foglalkozott a koronavírussal, azt pedig pláne nem, hogy a világjárvány ne lett volna hatással az 5,3 milliós országra.

 

A diktátor bár nem nevezte nevén a vírust, először egy március 13-i kormánygyűlésen kezdett el a kormányának általánosságban beszélni a szíriai rutafű nevű növény egészségügyi hatásairól. A növény elégetéséből keletkezett füst a hiedelmek szerint jól használható mindenféle fertőző betegség terjedése ellen, ezért annyira nem nehéz összekötni, miért tartotta hirtelen fontosnak ezt az elnök. Berdimuhamedov egyébként is óriási gyógyító, számtalan könyvében több olyan növényt is felsorol, ami tulajdonképpen minden betegséget gyógyít.

 

A számtalan könyvet úgy kell érteni, hogy az évekig rendszeresen megrendezett türkmén könyvfesztiválon csak az ő könyveit lehetett látni.

 

Március 16-án már naponta kétszer a mindent gyógyító rutafűvel füstölték a kormányzati épületeket, az iskolákat, és még a temetőket is, de a hírek szerint már kicsit korábban is hasonló módszert alkalmaztak 14-én az aşgabati ENSZ-konferencián, ahol a résztvevők már nem érintkeztek egymással köszönés közben.

 

A FŐVÁROS FELÜLNÉZETBŐL. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

A koronavírus ellen összességében jóval kevésbé küzdenek, mint azért, hogy az emberek ne halljanak róla: „A kormány mindent megtesz sajnos, hogy visszatartsa a türkmén nyilvánosság elől az információt. Azt hiszik, pánikhoz és ellenvéleményekhez vezetne” – mondta Juzupov.

 

Viszont az is elképzelhető, hogy bár gyakorlatilag kizárt, hogy nulla fertőzöttük legyen, Türkmenisztán valamit mégis egész jól csinált, még ha az nem is feltétlenül a szíriai rutafű égetése: bár a kormányzati kommunikációban március 5. óta egyáltalán nem szerepelt a koronavírus semmilyen formában, március 3-án a többieknél jóval gyorsabban zárták le mindenki előtt az országot, ami nagyrészt eleve el van zárva a világ elől. A külföldről hazaérkezőket karanténba küldték hivatalosan, bár arról érkeztek hírek, némi kenőpénz ellenében ezt el lehetett kerülni.

 

Egy kikerült dokumentumban is utasították rá az egészségügyi dolgozókat, hogy mérjék a lázát minden repülő, vonat vagy busz utasának, de ott is csak meg nem nevezett betegségként hivatkoztak ennek okára.

 

Juzupov elmondása szerint egyáltalán nem véletlen, hogy mindent megtesz az állam a betegség elhallgatásáért, mivel iszonyatos állapotban van az egészségügyük: „Az elmúlt 20-25 évben folyamatosan rosszabb lett a helyzet. Az egészségügy nem csak képtelen megfelelő ellátást biztosítani, de Berdimuhamedov minden tudományosságot nélkülöző gyógymódjait ajánlja kezelésre. Az ország ráadásul gazdasági válságban van három éve, ami miatt súlyos gyógyszerhiány is van.”

 

Elvileg ők is kaptak 800 gyorstesztet Oroszországtól, de annak nincs nyoma, hogy ezeket mire használták fel.

 

GURBANGULY BERDIMUHAMEDOV ÉS VLAGYIMIR PUTYIN. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

A gyors reakcióidő mellett persze fontos megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az ország eleve hazudik. A Szabad Európa Rádióval egy családba tartozó Radio Azatlyk már március 3-án megírta a saját forrásaira hivatkozva, hogy megjelentek Türkmenisztánban is az első fertőzöttek, de ezt a kormány teljes mértékben tagadta. Nem sokkal később viszont  nemcsak az országot zárták le, hanem külön a fővárost is, az egymillió lakosú Aşgabatot is.

 

Ez a lezárás a fővárosban lehet, hogy lassította az egészségügyi katasztrófát, de súlyosbította a gazdaságit: soha nem volt ilyen drága ételhez jutni, ráadásul napok alatt sokszorozódott meg minden élelmiszer ára. Egy kiló marha jelenleg 40 manatba, azaz úgy 3900 forintba kerül, miközben akár csak pár nappal korábban is 32 volt, a lezárás előtt pedig 24 körül mozgott ez az ár (2300 forint kb).

 

Kivételt képeznek az állami boltok, ahol minden az eredeti áron forog, de itt emiatt akkora a kereslet, hogy a legtöbb vásárlónak esélye sincs semmihez hozzájutni. A legmegdöbbentőbb ára viszont a napraforgóolajnak lett: egyes helyeken az ötliteres kiszerelést 200 manatért, azaz majdnem 20 ezer forintért adták, miközben a türkmén átlagfizetés 134 ezer forintnyi manat egy hónapban.

 

AMIT LÁTUNK, AZ MOST LUXUS: PIAC TÜRKMENISZTÁNBAN. FORRÁS: WIKIPEDIA

 

Türkmenisztán 1991-es függetlenné válása óta nem volt még ilyen nagy a baj, köszönhetően a csökkenő energiaáraknak, az ország ugyanis főleg földgázból és olajból él. Ennek ellensúlyozására hozta létre az állam a már említett állami boltokat, amik támogatott ételeket árulnak, de mindenhol máshol napról napra többe kerül a vásárlás, a

 

koronavírus megjelenésével a határoknál már nem csak drága lett az étel, hanem sokszor egyáltalán nincs is.

 

A lakosság főleg ebből érzi a vírus közelségét, a boltokban fejetlenség uralkodik, de azért az állam kiemelt embereit nem kell félteni: bár a türkmén vezetés a koronavírus létezését sem ismeri el, ők a családjukkal elvonultak a sivatag közepére, ahol luxussátrakban vészelik át az egészet. Innen mennek el a 60 kilométerre található Türkmenabat városába dolgozni, este pedig élelmiszerrel és egyéb termékekkel megpakolva térnek vissza ideiglenes otthonukba.

 

Bár Berdimuhamedov próbál mindent megtenni azért, hogy az országa ne tudjon az egészről, Juzupov szerint így is épp eleget tudnak ahhoz, hogy aggódjanak a járvány miatt. „Türkmenisztán aggodalmai duplázódnak a gazdasági nehézségektől, és triplázódnak, amiért a kormányzat képtelen vigyázni a népére.”

 

FOTÓ: Az aşgabati házasságkötő palota / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás