+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. április 1. szerda, 12:36
A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

Semjén Zsolt bolondok napjának előestéjén nemcsak a polgármesterek járvány alatti hatásköréről, hanem az egy ideje álló Budapest-Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakasza kapcsán is benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek a kormány nevében.

 

Miután a 85 százalékban kínai hitelből épülő, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vonalon haladó beruházás lényegében több, mint fél éve áll, a kormány azt szeretné, hogy az útvonala, a kiemelkedően magas ára, a megtérülése és Mészáros Lőrinc cégeinek kivitelezésben való részvétele miatt is hevesen kritizált vasútvonal magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, ezért azt kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék. (Mint a G7 írja: Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és elméletileg idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak.)

 

 

Semjén a javaslatában arra is kitér, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és

 

a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat tíz évig nem lehet megismerni,

 

hacsak a külgazdasági és külügyminiszter másképp nem dönt. A kormány szerint ugyanis ha valaki kikérné ezeket az információkat, azzal Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti.

 

 

A törvényjavaslat indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy Magyarország megkapja Kínától a vasútépítésre fordítandó hitelt – mint írják, a Pénzügyminisztérium a hitelkérelmet benyújtotta már a kínai állam által felügyelt Export-Import Bank részére, ám a hitelszerződés mielőbbi megkötésének sarkalatos biztosítéka ez a Semjén-féle törvényjavaslat. 

 

A magyar kormány igyekezetét illetően Salát Gergely sinológus az Azonnalinak 2018 végén még azt mondta, miután a kínai politikusok sokat beszéltek a projektről, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha az bedőlne: „Márpedig az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.”

 

A javaslat indokolása a titkosítás kapcsán arra hivatkozik, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetné a beruházás kapcsán kötött szerződéseknek és az azokat előkészítő iratoknak a megismerése.

 

Kérdéses azonban, hogy az erre hivatkozó teljes titkosítás bíróság előtt megállná-e a helyét.

 

Például a paksi szerződések kapcsán – ahol ráadásul a nemzetbiztonsági érdekek is felmerültek érvként, hiszen egy atomerőműről van szó – sem okézta le a bíróság a teljes titkosítást, mondván, hogy az Infotörvény alapján közérdekű az adatok egy része (ugyanakkor például a kötbér mértékét üzleti titoknak minősítette). 

 

A vasútvonallal kapcsolatos aggodalmakról itt olvashatsz az Azonnalin.

 

FOTÓ: A kelebiai vasútállomás. Aktron / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Miért tudott nyerni Temesváron a német jelölt? Mennyire volt befolyással a járvány a románokra? Interjú Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Formabontó öltetnek tűnt Mike Gielené, aki egy eltérített helikopterrel szöktette volna meg párját a börtönből – az út lefoglalásánál azonban a saját nevét adta meg.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás