Tíz évre titkosítaná a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

Semjén Zsolt bolondok napjának előestéjén nemcsak a polgármesterek járvány alatti hatásköréről, hanem az egy ideje álló Budapest-Belgrád-vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakasza kapcsán is benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek a kormány nevében.

Miután a 85 százalékban kínai hitelből épülő, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia vonalon haladó beruházás lényegében több, mint fél éve áll, a kormány azt szeretné, hogy az útvonala, a kiemelkedően magas ára, a megtérülése és Mészáros Lőrinc cégeinek kivitelezésben való részvétele miatt is hevesen kritizált vasútvonal magyarországi szakaszának előkészítése és megvalósítása a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban történjen, ezért azt kiemelten közérdekű beruházásnak minősítenék. (Mint a G7 írja: Szerbiában Belgrád és Újvidék között már zajlik a vasút felújítása, és elméletileg idén az Újvidéktől Szabadkáig tartó szakasznak is nekilátnak.)

Semjén a javaslatában arra is kitér, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződésekben és

hacsak a külgazdasági és külügyminiszter másképp nem dönt. A kormány szerint ugyanis ha valaki kikérné ezeket az információkat, azzal Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti.

A törvényjavaslat indoklása szerint minderre azért van szükség, hogy Magyarország megkapja Kínától a vasútépítésre fordítandó hitelt – mint írják, a Pénzügyminisztérium a hitelkérelmet benyújtotta már a kínai állam által felügyelt Export-Import Bank részére, ám a hitelszerződés mielőbbi megkötésének sarkalatos biztosítéka ez a Semjén-féle törvényjavaslat. 

A magyar kormány igyekezetét illetően Salát Gergely sinológus az Azonnalinak 2018 végén még azt mondta, miután a kínai politikusok sokat beszéltek a projektről, sokszor bejelentették az előkészítés előkészítése előkészítésének minden egyes lépését, arcvesztést jelentene Pekingnek, ha az bedőlne: „Márpedig az álmoskönyv szerint a kínai vezetésnek s személyesen a kínai államelnök-pártfőtitkárnak arcvesztést okozni nem sok jót jelent a 21. században.”

A javaslat indokolása a titkosítás kapcsán arra hivatkozik, hogy Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetné a beruházás kapcsán kötött szerződéseknek és az azokat előkészítő iratoknak a megismerése.

Például a paksi szerződések kapcsán – ahol ráadásul a nemzetbiztonsági érdekek is felmerültek érvként, hiszen egy atomerőműről van szó – sem okézta le a bíróság a teljes titkosítást, mondván, hogy az Infotörvény alapján közérdekű az adatok egy része (ugyanakkor például a kötbér mértékét üzleti titoknak minősítette). 

A vasútvonallal kapcsolatos aggodalmakról itt olvashatsz az Azonnalin.

FOTÓ: A kelebiai vasútállomás. Aktron / Wikimedia Commons