+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. április 1. szerda, 19:59
Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán. Elmagyarázzuk, mivel van baja Moszkvának, te pedig szavazhatsz, hogy helytálló-e a kritika!

Vitriolos hangú közleményben ostorozta Észak-Macedónia múlt heti NATO-csatlakozását az orosz külügy kedden – bár szerintük Észak-Macedónia csatlakozása az égvilágon semmit nem jelent majd, Oroszország mégis úgy tűnik, nagyon magára vette a balkáni kisállamnak az Egyesült Államok-vezette katonai szövetséghez való csatlakozását.

 

Nem jelent semmit, de mégis sokat jelent

 

A Szergej Lavrov vezette kabinet kommentárjában leszögezi, „a koronavírus miatti aggodalmak miatt szükségszerűen az esemény kisebb profillal és kevesebb pompával zajlott le, mint a szövetség bővítésének eddigi hullámai”, és ha már koronavírus, az oroszok hozzáteszik:

 

„Szkopje tagsága a szövetségben semmilyen hozzáadott értékkel nem bír az európai, regionális, vagy nemzetbiztonság szempontjából”

 

és a NATO-tagság „semmivel sem teszi majd könnyebbé a közös fenyegetések és kihívások, így a koronavírus megfékezésére tett erőfeszítéseket”. Ehelyett Oroszország szerint a csatlakozás „új törésvonalakat” hoz létre.

 

A közlemény bár kisebbíteni próbálja a valóban csekély katonai potenciállal bíró, csupán kétmilliós Észak-Macedónia NATO-csatlakozását, más pontokon is kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban. Például emlékeztetnek, a belépés hivatalos dátuma nagyon közel volt Jugoszlávia NATO-bombázása megkezdésének évfordulójához. Észak-Macedónia múlt pénteken, március 27-én csatlakozott a katonai szövetséghez, míg 1999-ben március 24-én indult a Jugoszlávia elleni NATO-hadművelet, amelynek célja a jugoszláv haderő Koszovóból való kivonásának kikényszerítése volt.

 

FELVONTÁK ÉSZAK-MACEDÓNIA ZÁSZLAJÁT A NATO BRÜSSZELI KÖZPONTJA ELŐTT

 

Természetesen a szerbekkel – és a velük azóta is szövetséges Moszkvával – a beavatkozás nem kedveltette meg túlzottan a NATO-t, különösen annak fényében, hogy a bombázás nemcsak katonai területek, hanem civilek ellen is irányult. Emlékezetes módon ekkor érte bombatalálat például a szerb közmédia épületét is, az állami média tizenhat dolgozóját is megölve. A hivatalos álláspont szerint véletlenül bár, de bombatalálat érte Kína belgrádi nagykövetségét is, ahol három kínai újságíró is meghalt a támadásban. Az 1999-es hadműveletet többek között ezért azóta is rengeteg kritika éri, igaz, a bombázás eredeti célját Belgrád visszavonulásával elérte.

 

Politikailag érvényes, jogilag érvénytelen népszavazás

 

De vissza az oroszok közleményéhez, ugyanis Lavrovék egy másik állítást is megfogalmaznak a NATO-csatlakozással kapcsolatban: azt mondják, az integrációt előrelendítő, Észak-Macedónia és Görögország között köttetett Prespa-megállapodás óta a csatlakozás „számos procedurális és jogi szabálytalanság mellett” ment végbe. A Prespa-megállapodás keretében került pont ugyanis a macedón-görög névvita végére azzal, hogy a korábban Macedón Köztársaság (avagy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) néven futó balkáni állam döntést hozott nevének megváltoztatásáról,

 

ez az új név lett az Észak-Macedón Köztársaság, ami már Athénnak és Szkopjének is egyaránt megfelelt.

 

Mindahhoz, hogy ez sikeres legyen, kétharmados többség mellett alkotmányt kellett módosítani a parlamentben, amelyet Zoran Zaev miniszterelnök nagy nehezen, pár Gruevszki-párti képviselő átcsábításával összegereblyézett, de előtte szerette volna a nép áldását is kérni a döntéshez. 2018 szeptemberében népszavazást tartottak (akkor még) Macedóniában, ahol a szavazók 94 százaléka áldását adta a névváltásra csupán 5 százaléknyi ellenkezés mellett.

 

Ez aztán a legitimáció, csakhogy az ellenzék bojkottja miatt a hivatalos adatok szerint a szavazók alig 37 százaléka járult az urnák elé a népszavazáson, míg a választási törvény szerint a népszavazás érvényességét 50 százalékos részvételhez kötötték, így az érvénytelen lett. Ráadásul a feltett kérdés is igen trükkösen volt megfogalmazva: „Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságának érdekében a Macedónia és Görögország közötti megállapodást?” – szólt a kérdés, vagyis a macedónoknak az EU- és NATO-tagsággal adták volna el a keserű pirulát.

 

Zaev ugyanakkor a nyilvánvalóan alacsony részvétel ellenére átnyomta az alkotmánymódosítást, megvalósult a névváltás,

 

mely nélkül lehetetlen lett volna a NATO-csatlakozás. Erre válaszul fogalmaznak úgy az oroszok, hogy a nyugat mindezen kicsinységek felett szemet hunyt, miközben máskor „meglehetősen szőrszálhasogatók tudnak lenni, mikor jogi folyamatokra kerül a sor”.

 

Mindenki terjeszkedne a Balkánon, most az oroszok lecsúsztak

 

Az orosz érvelés szerint tehát értelmetlen a csatlakozás, hiszen a kormány az embereknek gazdasági növekedést, több külföldi befektetést és jobb jogállamisági feltételeket ígért, „de ehhez nem kell egy katonai-politikai szervezethez csatlakozni” – szól a kritika. Moszkva amiatt is kritizálja a csatlakozást, hogy így Szkopjének több pénzt kell majd költenie hadi kiadásokra és „katonai-politikai és egyéb kérdésekben szuverenitásának feladásával kell majd fizetnie” a csatlakozásért.

 

Persze a NATO-t fenyegetésnek tekintő oroszokkal és az orosz kritikával szemben a nyugati szövetségnek kulcsfontosságú volt Észak-Macedónia csatlakozása. Nem Szkopje katonai ereje miatt, hanem mert a NATO-tagsággal az észak-atlanti szövetség nyert magának egy aránylag stabil partnert a Balkánon. Ugyanis

 

ha le is váltják Észak-Macedónia regnáló, euroatlanti napirenden futó kormányát, még akkor is precedens nélküli lenne, ha Szkopje NATO-tagsága megszűnne

 

– teljes kilépésre az észak-atlanti szövetség fennállása óta nem volt még példa.

 

Márpedig annak, hogy ki az úr a Balkánon, komoly geopolitikai jelentősége van: Oroszország régóta fennálló és szoros kapcsolatot ápol Szerbiával, Törökország valamint más, közel-keleti államok befolyása Bosznia-Hercegovinában jelentős a muszlim közösség miatt. A NATO-nak pedig Horvátországon, felül Albánia, immár Észak-Macedónia, valamint a Moszkvával korábban szintén jó viszonyt ápoló Montenegró is a tagja.

 

BORÍTÓKÉP: Bakodi Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ezzel nemcsak a Fidesz, de az Európai Néppárt frakciójának egyik legbefolyásosabb politikusa is távozik az uniós politikai színtérről.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúlag. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás