+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Ésik Sándor
2020. április 1. szerda, 13:10
Ha van idő és mód salátatörvényben közigazgatási részletszabályokat megejteni, akkor mi az a rendkívüli körülmény, amiért egy polgármester nyakára háborús parancsnokságot kell ültetni?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A bürokrácia csodálatos dolog. Mármint abban az értelemben lenyűgöző, ahogy a természetre is rácsodálkozunk, amikor párezer vándorhangya élve felzabálja a kolumbiai idősotthon hátsó verandáján félórára napozni kint felejtett Fernando bácsit. Fernando bácsi ennek annyira nem örül, de a természet már csak ilyen.

 

Egy jól szervezett bürokrácia – különösen vészhelyzetben – jól jöhet. A magyar bürokrácia nem ilyen.

 

Már írtam róla itt többször, hogy a magyar bürokrácia egykor a Habsburg-birodalomban kialakult mintát követte egész a közelmúltig. Ez nagyjából a következőkből áll:

 

+ Általános helyi (járási, kerületi) hivatal, melynek felettes szerve az általános területi hivatal (ez állami).

 

+ Önkormányzati hivatal, felettes szerve az általános területi hivatal (ez önkormányzati).

 

+ Helyi (területi) szakhatóság vagy szakhivatal, melynek felettes szerve az országos szakhatóság vagy szakhivatal (pl. ilyen a NAV).

 

+ Olyan szakhatóság vagy szakhivatal, amelyből országszerte csak egy van, nincs helyi szervezete (pl. NMHH, SZTNH), másodfoka, ha van, az valamelyik miniszter.

 

Ebben a struktúrában van egy első- és egy másodfokú közigazgatási szerv, így a közigen belül valósul meg a jogorvoslat és ezzel szemben kivételes eszköz a bírósághoz fordulás lehetősége, és a bíróság kizárólag törvényességi vizsgálatot végez. Persze a törvényességi vizsgálat része az is, hogy a hivatal elég alapos volt-e, de ezt most hagyjuk.

 

Ennek a rendszernek több előnye van (volt)

 

Ilyen az, hogy ha az ember egyszer megtanulja, akkor nagyon átlátható, pontosan lehet tudni, hogy kinek mire van hatásköre, hiszen a hivatali rend ugyanaz, ha búzaexport-engedélyt, kocsmanyitásra szóló engedélyt, kéjnők bárcáit kell kiadni. A hatóság ugyanúgy ellenőrzi a hentesüzletet, mint a könyvelőirodát, csak az egyik helyen romlott húst, a másik helyen hamis számlákat keres. De ugyanúgy néz ki a jegyzőkönyv, ugyanúgy van a döntés, csak az egyikben valami élelmiszer-higiéniai törvényre hivatkoznak, a másikban meg valami adótörvényre.

 

További előny (volt) hogy ehhez a rendhez a jogrendszer is alkalmazkodik. Teljesen mindegy, hogy élelmiszerbiztonsági, adózási vagy rádió-tévé törvényt hoznak, az kb. ugyanúgy néz ki. A rothadthúsügyi-, adózási- és frekvenciaeljárást pont ugyanúgy kell lefolytatni, az, hogy mi a rothadt hús és hány megahertzen lehet sugározni Miskolc körzetében, azt egy rendeletből, az úgynevezett végrehajtási rendeletből kell kikeresni. A törvény tud ugyanolyan lenni száz évig, ha fejlődik a tudomány, akkor átírják a szakmai dolgokat a Vhr-ben.

 

Mivel egy kaptafa van, szükség esetén a bürokratát viszonylag gyorsan át lehet állítani bárcák kiadásáról az ágyúgolyó-nyilvántartás vezetésére.

 

Végül, de nem utolsósorban, érvényesül a szubszidiaritás elve, vagyis az elsőfokú döntés az eldöntendő kérdéshez elég közel van, a helyi szervnél ismerik Pista bácsit, aki fedett birkaakol építésére adott be kérelmet és kapásból tudják, hogy ahova az engedélyt kéri, ott laza homoktalaj van, csak betonalappal építheti meg. Helyben persze előfordulhat, hogy a hivatalnok annyira nem penge a jogi kérdésekben, de azért van a megyei hivatal, hogy ott meg a jobban képzettek ülnek és helyreütik, ami nem jó.

 

Ennek a rendszernek vannak persze hátrányai is

 

Legfőképpen az, hogy nagyszámú, képzett és tűrhetően megfizetett hivatalnokot igényel. Ez egyrészt drága, de Orbánéknak nem ez vele a fő baja. Hanem az, hogy a hatékony működtetéshez nem nagyon szabad abajgatni a hivatalnokot, mert ugyan gyorsan beletanul, de kell két-három év rutin ahhoz, hogy tényleg jól tudja csinálni az adott szakterületet.

 

Ha viszont nem abajgatják és tartják folyamatos rettegésben a hivatalnokot, az egész rendszernek lesz egy tehetlensége (inerciája), amelynek van két további kellemetlen mellékhatása.

 

Az egyik az, hogy az aktuális kormány világmegváltó ötletei lelassulnak a hivatal ellenállása miatt. Rendben, majd bevezetjük, hogyne, csak van ez a 45 nap tetszik tudni, ezt mindenképp ki kell várni, ha az letelt, akkor kiadjuk szakértőnek, az 90 nap és akkor hozunk elsőfokú határozatot, 15 napon belül kézbesítjük, 30 nap van fellebbezésre, akkor felterjesztjük, 60 nap a másodfokú döntés és akkor már adjuk is azonnal a traktort, amit a központi keretbe kell átsorolni. Ez így közel egy év, addigra rájönnek, hogy inkább vesznek egy traktort a központi keretbe...

 

A másik pedig, hogy az emberek bizalma (bármennyire is utálják) az intézményekben van, nem a kormányban. Aki ismer valami kormánypárti erős embert, az nem azt kéri tőle, hogy adjon neki engedélyt, hanem azt, hogy adjon neki valami protekciót a hivatalban, hogy kaphasson engedélyt. Ezt pedig a bürokraták ki is használják: ha a fideszes halljakend öccse kapott engedélyt, odafigyelnek, hogy legközelebb a maszopos is kapjon, így mindenki a hivatalvezető lekötelezettje.

 

Ezt a rendszert az Orbán kormány szétveri és újra cseréli.

 

Ehhez gyakorlatilag 2010-ben hozzákezdtek, és azóta is művelik. Önmagában azzal, hogy a rendszer egyszerűbb lesz, még nem lenne gond. Ilyen rendszer is működik a világon több helyen és azok az országok se állnak fejre. Ebben a modellben

 

+ millióegy dologra egyszerűen nem kell engedély, megcsinálja az állampolgár, amit akar, a hivatal meg szól, ha nem jó,

 

+ van általános helyi hivatal és vannak országos hatáskörű hivatalok,

 

+ fellebbezés a közig rendszeren belül nincs, jogorvoslatot a bíróság ad.

 

Ez a rendszer előnyös abból a szempontból, hogy kisebb, olcsóbb, főleg akkor, amikor egy csomó dologban automatizmusokat és elektronikus eljárást lehet csinálni.

 

De Orbánék nem ezért akarják. Hanem azért, mert így az általános helyi/területi hivatal (járási hivatal, megyei/fővárosi kormányhivatal) élére kinevezett mamelukon keresztül bármi kontrollálható. Parancs, értettem, vagy meghalsz. Ezt egészítette volna ki a Patyi-Hajbók András vezetésével felálló külön közigazgatási bíróság, ahova miniszteri kinevezéssel kerültek volna bírók. Ez viszont már akkora önkény lett volna, hogy az EU szólt, hogy sok disznóság átment, ez nem fog. Nyilván nem, hiszen ezzel tulajdonképpen kényelmes diktatúrát lehet fenntartani, anélkül, hogy a törvényesség látszata egy pillanatra is sérülne: mindenről dönt a hivatal, semmi látnivaló, tessék oszolni.

 

Azonban – főleg Magyarországon – ennek a rendszernek számtalan hátránya is van. Az egyik, hogy a közigazgatás emberállománya nem erre van trenírozva. Ha valamit el kell intézni, százötven éves reflexek alapján csinálja azt, amit csinál, és magasról tesz az ilyen salátatörvényekre. Hivatalokban és bíróságokon is a varázsszó az „így szoktuk”. Nem véletlen a hosszú ideje zajló tisztogatás a hivatalokban és bíróságokon. A megalázó státusváltozásokkal (köztisztviselőből kormánytisztviselő), a fizetés nem emelésével (bíróságok) az a cél, hogy minél több „szűz” hivatalnok és bíró kerüljön a rendszerbe.

 

További hátrány, hogy az emberek se erre vannak trenírozva. A mostani harmincas, koranegyvenes generáció az első, amelyik örül annak, ha nem kell hivatalba járni, amelyik úgy szocializálódott, hogy inkább megoldja baját maga, nem járkál mindenféle sóhivatalokba. De még itt is sok a megrögzött bejelentő, panasztevő. És nagyon sok az olyan, aki csak a lendületből arcra érkező szívlapátból ért, és simán leaszfaltozza a rőthátú mocsári szilvacsipkedő utolsó magyarországi élőhelyét, ha nem kell a környezetvédelmi hatóságtól engedélyt kérni. Esetleg beveti tengerivel, mert a belvízkárra jól fizetnek.

 

Fő hátránya az egésznek az, hogy az ilyen váltást követni kellene jogszabályokkal is. És nem követik.

 

A magyar jogalkotás immár tíz éve a teljesen ellenőrizetlen kupleráj. Ez látszik a bíróságokon, de a közigazgatásban is.

 

A jogrendszer gerincét a bírósági anyagi és eljárásjogi kódexeken kívül (Btk-Be, Ptk-Pp., Mt-Pp., Ket-Pp, ez utóbbi helyett már Ákr.-Kp.) a nagy ágazati törvények adják, amelyek viszont az általános közigazgatási törvénnyel vannak összhangban. Vagyis ha lecseréljük a közigazgatás rendszerét, azzal összhangba kell hozni a nagy ágazati törvényeket is. Na, ezen a téren teljes a káosz.

 

Egy jó igazságügyi minisztérium ugyanis ezeket az ágazati törvényeket egy kaptafára húzza, és az ágazatok fölötti minisztériumok ismerik ezt a kaptafát, és erre dolgoznak a jogszabályok átírásakor. Na, nálunk ehhez képest az elmúlt tíz évben az történik, hogy az összes ágazati törvényeket a „Szájer Józsi ájpeden” módszerrel különféle önjelölt szakzsenik megírták, ahányan, annyiféle rendszerben. Olyan eretnekségeket, mint az ágazati szakemberek megkérdezése, a legtöbbjük nem csinált. Ennek az eredménye huszonhétféle ágazati törvény, amelyik huszonhétféle ágazati igazgatást képzel el.

 

Innen egy lépés az általános közig törvény (előbb a Ket. majd utána az Ákr.) szanaszét módosítása, hogy „kivétel a haltartási törvény, mert oda nem írtunk másodfokot, oké akkor viszont módosítsuk a Haltv-t”, és így tovább. Ezért van annyi salátatörvény, mert mindenféle koncepció nélkül, ad hoc módon nyúlkálnak bele a jogrendszerbe, aminek persze az az eredménye, hogy a jogrendszer köszöni szépen és eltávolodik az írott jogtól, helyben a hivatal elkezd a maga esze után menni.

 

Cezúra

 

A jogalkotásból nagyrészt visítva elmenekült mindenki, aki értett hozzá.

 

Ezért van az, hogy a 74/2020 (III.31.) Korm. rendelet olyan, mintha egy részeg matróz írta volna.

 

És persze ezért vannak a monstre salátatörvények is, mint amilyet Semjén Zsolt most benyújtott. Nem az igazságügyminiszter, á dehogy, miért is a szakminiszter nyújtaná be. Szokás szerint egy ötletbörze. Érdemes nézegetni, hol, mit változtat meg. Ágazati törvényekbe nyúl bele, kivételeket és kivételek kivételeit törli. Ennyi helyről szóltak, hogy helló, az új Ákr. és Kp. ezeken a helyeken nem kompatibilis az ágazati törvénnyel. Ú, basszus tényleg, kezdjük kikapálni egyenként. Rendes jogalkotási folyamat esetén ilyen nem történik, de ugye nálunk nem az van, hanem Kormányzati Nagyon Okos Emberek.

 

Az pedig már csak egy apró kérdés, hogy ha van idő és mód közigazgatási részletszabályokat (meg persze a színházak végleges einstandolását, lásd 30. §) megejteni, akkor mi az a rendkívüli körülmény, amelyik nem enged mondjuk a védelmi igazgatással kapcsolatos ugyanilyen parlamenti döntéseket meghozni, és miért kell a polgármester nyakára háborús parancsnokságot ültetni?

 

Elárulom. A nagy büdös lófaszért, azért.

 

Ésik Sándor írása megjelent a Diétás Magyar Múzsán is.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormány elveszi a várostól a Samsung-gyár által fizetett iparűzésiadó-bevételt. Megkérdeztünk néhány gödit, mit szólnak ehhez. Videó!

Zoran Zaev egy beszélgetésrészlet alapján úgy tűnik, többre tartja magát, mint nyolcmillió euró, ráadásul a saját pártját is ő finanszírozza.

Andrzej Dudának nagyon nem tetszett egy lengyel bulvárlap róla szóló cikke, most a német nagykövettől követelik a kiadóvállalat megregulázását.

Legalábbis miután az ügyből felháborodás lett, állítják: a bizottsági elnök csak személyes minőségében akarta megtolni a HDZ kampányát.

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás