+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. április 1. szerda, 19:38
Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.
Arra kérik az önkormányzatokat, akadályozzák meg, hogy túlárazás legyen a piacokon és a vásárcsarnokokban.

 

Ehhez többek közt azt javasolják nekik, figyeljék meg, kommunikál-e valótlanságot egy-egy kereskedő azért, hogy minél több termékét megvegyék – derül ki az Azonnali által megismert, a Pest megyei településvezetőknek a napokban szétküldött levélből. A levelet a Pest Megyei Kormányhivatal jegyezte és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére hivatkozva kérik az önkormányzatok együttműködését.

 

Mint írják, a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai is azt mutatják, egyes termékek árai emelkedtek, például a friss hús, a burgonya, a gyümölcsök, a szájmaszkok, kézfertőtlenítők árai, „melyek drasztikus emelkedését sokszor a jellemzően helyi önkormányzatok üzemeltetésébe tartozó helyi piacok, vásárcsarnokok esetén észlelték”.

 

A levél arra is kitér: „a kormány – éppen az emberek védekezési lehetőségeinek biztosítása miatt – nem támogatja a hatósági árak bevezetését”.

 

Így a kormányhivatal az önkormányzatok együttműködését kéri abban, hogy a lakosság vagyoni érdekeinek biztosításában közreműködjenek, vagyis az önkormányzatok a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel igyekezzenek megakadályozni a túlárazásokat.

 

Ehhez a következőket javasolják:

 

+ a napi nyilvántartás és az ártörténet nyomon követése,

 

a beszerzési árak összevetése a korábbi időszakban érvényes beszerzési árakkal abban az esetben, ha a kereskedő arra hivatkozik, hogy azért alkalmaz magasabb eladási árat, mert csak drágábban tudja beszerezni a termékeit,

 

annak megfigyelése, hogy elhangzik-e olyan kommunikáció a kereskedő részéről, hogy a fogyasztókat azzal ösztönzi nagyobb mennyiségű áru vásárlására az adott termékből, hogy legközelebb már nem lesz a termékből, vagy csak nagyon kevés lesz elérhető, miközben a kereskedőnél készlethiány nem tapasztalható.

 

Ám egy, a kérésben érintett önkormányzati forrásunk arról számolt be: ezek életszerűtlen javaslatok, hiszen az önkormányzatoknak nem kötelessége nyomon követni azt, ki mennyiért szerezte be az általa eladásra kínált terméket, de az sem, hogy tudják, pontosan mennyi pénzért árulják azt.

 

„Nekünk arra nincs felesleges emberünk, hogy kihallgassuk az árusítók kommunikációját” – jegyezte meg.

 

A piacokról szóló hatályos kormányrendeletben sem találni arra való utalást, hogy az üzemeltetőknek, például az önkormányzatoknak tisztában kellene lenniük azzal, ki mennyiért szerzi be az áruját, vagy éppen mennyiért adja azt tovább. Persze nyilvántartást vezetniük kell, de abban olyan adatokat kell például rögzíteni, mint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét és cégadatait. 

 

Ami pedig a helyi termelői piac üzemeltetőjét illeti, nekik a piacon árusító kistermelő nevéről és címéről, gazdasága, illetve a termelés és előállítás helyéről, regisztrációs számáról, és az általa árusított termékekről kell napi nyilvántartást vezetni, de árakról itt sem esik szó.

 

Az Azonnali kereste az ügyben az ITM-et, amely minisztérium sajtóosztályának az alábbi kérdéseket tettük fel:

 

1. Az önkormányzatoktól eddig nem volt elvárás, hogy nyomon kövessék, például mennyiért szerezte be a burgonyát egy eladó, és hogy mennyiért árulta ezt. Életszerűnek tartják-e most erre kérni az önkormányzatokat, mikor eleve leterheltek a koronavírus miatt? Egyáltalán hogyan ellenőrizze az önkormányzat, hogy mennyi volt egy-egy termék tényleges beszerzési ára?

 

2. Hogyan gondolják a gyakorlatban megvalósítani a kereskedők kommunikációjának ellenőrzését (hiszen nem állhat minden zöldséges mellett egy önkormányzati dolgozó)?

 

3. Ha az önkormányzat tudomására jut, hogy indokolatlanul magas árat alkalmaz egy-egy eladó, akkor jogkörében áll-e bármilyen szankciót alkalmazni, ha igen, mit? Ha nem, akkor mégis hova forduljon, vagy mit tegyen ezzel az információval?

 

4. A levél szerint a kormány egyelőre nem támogatja a hatósági árak bevezetését. Mi lenne az a pont, amikor egyes árukra mégis szükségesnek tartanák ezt kivetni, és a hatósági ár pontosan mely termékek esetén jöhet szóba?

 

Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk, de ha megérkeznek, közöljük őket.

 

FOTÓ: Globetrotter19​ / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás