Az önkormányzatoknak kellene figyelniük, túláraznak-e a piaci árusok a járvány idején

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Ehhez többek közt azt javasolják nekik, figyeljék meg, kommunikál-e valótlanságot egy-egy kereskedő azért, hogy minél több termékét megvegyék – derül ki az Azonnali által megismert, a Pest megyei településvezetőknek a napokban szétküldött levélből. A levelet a Pest Megyei Kormányhivatal jegyezte és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére hivatkozva kérik az önkormányzatok együttműködését.

Mint írják, a fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai is azt mutatják, egyes termékek árai emelkedtek, például a friss hús, a burgonya, a gyümölcsök, a szájmaszkok, kézfertőtlenítők árai, „melyek drasztikus emelkedését sokszor a jellemzően helyi önkormányzatok üzemeltetésébe tartozó helyi piacok, vásárcsarnokok esetén észlelték”.

Így a kormányhivatal az önkormányzatok együttműködését kéri abban, hogy a lakosság vagyoni érdekeinek biztosításában közreműködjenek, vagyis az önkormányzatok a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel igyekezzenek megakadályozni a túlárazásokat.

Ehhez a következőket javasolják:

+ a napi nyilvántartás és az ártörténet nyomon követése,

+ a beszerzési árak összevetése a korábbi időszakban érvényes beszerzési árakkal abban az esetben, ha a kereskedő arra hivatkozik, hogy azért alkalmaz magasabb eladási árat, mert csak drágábban tudja beszerezni a termékeit,

+  annak megfigyelése, hogy elhangzik-e olyan kommunikáció a kereskedő részéről, hogy a fogyasztókat azzal ösztönzi nagyobb mennyiségű áru vásárlására az adott termékből, hogy legközelebb már nem lesz a termékből, vagy csak nagyon kevés lesz elérhető, miközben a kereskedőnél készlethiány nem tapasztalható.

Ám egy, a kérésben érintett önkormányzati forrásunk arról számolt be: ezek életszerűtlen javaslatok, hiszen az önkormányzatoknak nem kötelessége nyomon követni azt, ki mennyiért szerezte be az általa eladásra kínált terméket, de az sem, hogy tudják, pontosan mennyi pénzért árulják azt.

A piacokról szóló hatályos kormányrendeletben sem találni arra való utalást, hogy az üzemeltetőknek, például az önkormányzatoknak tisztában kellene lenniük azzal, ki mennyiért szerzi be az áruját, vagy éppen mennyiért adja azt tovább. Persze nyilvántartást vezetniük kell, de abban olyan adatokat kell például rögzíteni, mint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét és cégadatait. 

Ami pedig a helyi termelői piac üzemeltetőjét illeti, nekik a piacon árusító kistermelő nevéről és címéről, gazdasága, illetve a termelés és előállítás helyéről, regisztrációs számáról, és az általa árusított termékekről kell napi nyilvántartást vezetni, de árakról itt sem esik szó.

Az Azonnali kereste az ügyben az ITM-et, amely minisztérium sajtóosztályának az alábbi kérdéseket tettük fel:

1. Az önkormányzatoktól eddig nem volt elvárás, hogy nyomon kövessék, például mennyiért szerezte be a burgonyát egy eladó, és hogy mennyiért árulta ezt. Életszerűnek tartják-e most erre kérni az önkormányzatokat, mikor eleve leterheltek a koronavírus miatt? Egyáltalán hogyan ellenőrizze az önkormányzat, hogy mennyi volt egy-egy termék tényleges beszerzési ára?

2. Hogyan gondolják a gyakorlatban megvalósítani a kereskedők kommunikációjának ellenőrzését (hiszen nem állhat minden zöldséges mellett egy önkormányzati dolgozó)?

3. Ha az önkormányzat tudomására jut, hogy indokolatlanul magas árat alkalmaz egy-egy eladó, akkor jogkörében áll-e bármilyen szankciót alkalmazni, ha igen, mit? Ha nem, akkor mégis hova forduljon, vagy mit tegyen ezzel az információval?

4. A levél szerint a kormány egyelőre nem támogatja a hatósági árak bevezetését. Mi lenne az a pont, amikor egyes árukra mégis szükségesnek tartanák ezt kivetni, és a hatósági ár pontosan mely termékek esetén jöhet szóba?

Válaszokat cikkünk megjelenéséig nem kaptunk, de ha megérkeznek, közöljük őket.

FOTÓ: Globetrotter19​ / Wikimedia