+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 30. hétfő, 16:14
A múlt héten sürgősséggel nem sikerült, de hétfőn aztán csak elfogadta a parlament a koronavírus-törvényt, amely rendeleti kormányzásra hatalmazza fel Orbánékat a veszélyhelyzetben, és a Btk-t is szigorítja. Az ellenzék már puccsot és diktatúrát emleget, a kormány szerint meg aki ellenkezik, az a vírussal van. De kinek van igaza? Elmagyarázzuk!

Kétségtelenül a magyar politikai kultúra újabb mérföldkövéhez érkeztünk vasárnap este, amikor – a koronavírus miatt elrendelt távolságtartás jegyében – online tüntetés „zajlott le” Orbánék koronavírus-törvénye (vagy ellenzéki körökben divatosabb szóval: felhatalmazási törvénye) ellen, mondván: örökre szóló korlátlan felhatalmazást ad majd most magának a Fidesz-kormány, amit aztán tényleg nem hagyhatunk, otthon a fotelből ülve sem.

 

De valóban nyílt diktatúrát jelent a felhatalmazási törvény? Mit tehet meg Orbán, amit eddig nem? És tudott-e volna bármit tenni ellene az ellenzék?

 

Elmagyarázzuk a leggyakoribb tévhiteket és sommás kijelentéseket a felhatalmazási törvényről.

 

1. Nem is szabadott volna kihirdetni a veszélyhelyzetet!

 

Ezzel az érvvel elég gyakran találkozni ellenzéki jogászok között, például Lattmann Tamás is azzal érvelt az Azonnalin megjelent vendégcikkében, hogy a járvány nem „elemi csapás”, márpedig az Alaptörvény a veszélyhelyzet elrendelését csak „elemi csapás” esetén teszi lehetővé. Orbán Balázs államtitkár ellentétben a Bibliából levezetve érvelt amellett, hogy a koronavírus-járvány de bizony az.

 

Mivel ilyen a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény eleve nagyon ritkán következik be (ahogy alkotmányjog-előadáson tanították: meg kell tanulni az Alaptörvényben lévő rakás rendkívüli jogrendet, aztán reméljük, hogy sosem kell majd egyiket se alkalmazni), így következetes joggyakorlatra és hasonló értelmezési segédletekre se nagyon lehet számítani, hogy ezt eldöntsük.

 

Lehet, hogy dogmatikailag nem vagyok eléggé szigorú egyesek ízlésének, de összességében magával a veszélyhelyzet kihirdetésével megengedő vagyok: a járvány tényleg egy olyan vis maior szituáció, amely nagy tömegek egészségét veszélyezteti, és gyorsan kellett lépni az ügyben.

 

A veszélyhelyzetet azért kellett kihirdetni, mert normális esetben a kormány egy szál rendelettel nem tilthatná meg senkinek, hogy a munkahelyen, az élelmiszerbolton (meg ugye a fodrászon és manikűrösön) kívül bárhova is menjen,

 

hiszen ez egy csomó törvénnyel és az alkotmánnyal is ellentétes lenne. Ilyen, a szabadságot alapvetően korlátozó intézkedés alappal követelte meg a különleges jogrendet, úgyhogy én a veszélyhelyzet kihirdetését simán leokézom.

 

2. A felhatalmazási törvény korlátlan hatalmat ad Orbánnak

 

A második, gyakran hangoztatott ellenzéki érv igaz. Van egy „de…” is – erről picit később. Először is nézzük, hogy pontosan mire is ad felhatalmazást ez a törvény!

 

+ Egyrészt jóváhagyja a március 11-e óta, vagyis a veszélyhelyzet kihirdetése óta meghozott kormányrendeleteket, amik többek között olyan szabályokat vezettek be, hogy külföldiek nem léphetnek be Magyarországra, a fertőzött területekről érkezőket karanténba teszik, illetve az újabban kötelező erővel is bevezetett kijárási korlátozásokat – és az ezek alóli tág kivételeket – részletezik.

 

Ez a jóváhagyás teljesen oké, maga az Alaptörvény írja elő, hogy a veszélyhelyzetben hozott kormányrendeletek hatályának 15 napon túli meghosszabbításához kell a parlament hozzájárulása. Ehhez amúgy sima többség is elég lett volna a parlamentben, de a kormánynak sikerült annyira elkésve benyújtani a javaslatot, hogy a határidőt le is késte a parlament (hogy aztán ezzel mi volt a cél, és miért óriási politikai bravúr ez – a szó rossz értelmében – a Fidesz részéről, arról Stumpf András írt egy nagyon jó cikket a Válasz Online-on).

 

+ Másrészt – elkerülendő, hogy a parlamenti hajcihőt 15 naponta le kelljen játszani – a biztonság kedvéért előre is felhatalmazzák a kormányt, hogy a majd meghozott, és törvényektől akár eltérő veszélyhelyzeti rendeletek hatályát meghosszabbítsa egészen addig, amíg a veszélyhelyzet tart. Pontosan ehhez kellett a kétharmad, ugyanis a különleges jogrend részletes szabályait sarkalatos törvényben kell szabályozni az Alaptörvény szerint. (Schiffer András azt mondja, hogy akármennyiben ezt sem lehet, és inkább meglévő törvényt kellett volna módosítani, vagy magát az Alaptörvényt, de a magyar alkotmányos kultúra jelenlegi állapotában ez sajnálatos részletkérdés már csak, hiszen az Alaptörvényt is pont olyan könnyen módosítják, mint az árakat a parlamenti büfében.)

 

A lényeg, hogy ez a tulajdonképpeni felhatalmazási része a törvénynek:

 

egy biankó csekk, aminek még véghatárideje sincs: az alkotmány szerint ugyanis maga a kormány állapítja meg, hogy mikor van vége a veszélyhelyzetnek, vagyis addig kormányozhat rendeletileg, ameddig jónak látja

 

– a parlament ugyan visszavonhatja bármikor a felhatalmazást, a Fidesz-kétharmadtól ezt senki nem várja el komolyan.

 

+ És most jön a „de”: mielőtt elkeseredve diktatúrát kiáltanál, gondolj bele, hogy Orbán a kétharmadával eddig is azt csinált, amit akart, és gyakorlatilag csinált is. Legutóbb például megtiltotta jogerősen megítélt kártérítések kifizetését, és ehhez, a jogállamot alapvetően sértő lépéshez semmiféle különleges jogrendre nem volt szüksége. Ugyan eddig mondjuk mindig végig kellett játszania a parlamenti színjátékot, de miután érdemi ellensúly a szavaztok terén nincs, ráadásul az ellenzék és az újságírók száját is befogták a parlamentben, ennek konkrétan nulla a gyakorlati jelentősége.

 

Az eredmény egy veszélyhelyzeti rendelet és egy kétharmados törvény esetén is ugyanaz: vagy hoznak egy indokolt és értelmes szabályt, vagy hasraütésszerűen kicsesznek veled

 

– sok mindent nem tudsz tenni, maximum tekervényes utakon az Alkotmánybírósághoz rohangálni: ezt amúgy veszélyhelyzet idején is lehet, bár veszélyhelyzet idején is ugyanazok a fideszes haverok ülnek ott, mint máskor. (Ha neadjisten a haverok nem megfelelő döntést hoznának, akkor pedig még mindig ott a végső eszköz, az alkotmánymódosítás, amihez megvan a kétharmad.)

 

3. Nem lehet majd összehívni a parlamentet!

 

Valamiért rendszeresen felbukkan a média egy részében ez az állítás, de valójában nincs a felhatalmazási törvényben olyan rendelkezés, amely korlátozná az Országgyűlés üléseinek összehívását. Jelenleg egyébként az országgyűlési törvény szerint Kövér László dönt arról, hogy mikorra hív össze ülést, a lényeg az, hogy ez rendszeres legyen. 

 

Ha valaki Kövér Lászlóban nem bízna, azt megnyugtatom: az ellenzék (a parlamenti képviselők egyötöde) bármikor kezdeményezhet rendkívüli ülést – más kérdés, hogy a kormánypárti képviselők erre általában nem mennek el, ahogy azt már számtalan esetben eddig is láthattuk. Vagyis megint csak oda lyukadunk ki: a parlamenti show-t sikerült mostanra annyira kiüresíteni, hogy a felhatalmazási törvény ebben a vonatkozásban egy szarnak adott pofon.

 

4. Most már választást se lehet tartani, örökké Orbán-diktatúra lesz!

 

Az igaz, hogy a törvény a veszélyhelyzet fennállása alatt megtiltja a már kitűzött időközi választások megtartását, illetve időközi választások vagy népszavazások kitűzését. Ez azonban időközi választásokra és népszavazásokra vonatkozik. Utóbbiból országos téren még a Fidesznek se sikerült ugye érvényeset összehozni, tehát az eddigiekhez képest olyan hatalmas demokráciadeficitet nem fog okozni.

 

Amúgy érdemes az „időközi” szót is alaposan elolvasni – az ugyanis

 

nincs benne a felhatalmazási törvényben, hogy általános parlamenti választásokat se lehetne tartani. Nyilván azért, mert nem számol azzal a jogalkotó, hogy 2022 áprilisáig eltartana a koronavírus-helyzet.

 

Aki mégis ragaszkodik az elmélethez, hogy a Fidesz most már egyenesen a 2022-es választás elszabotálására játszana, az menjen vissza a kettes ponthoz, és idézze fel: ezt mostantól elvileg rendeletben is elrendelheti, és amúgy meg eddig is azt csináltak, amit akartak (lásd még: választókerületek határainak kreatív újrarajzolása, győzteskompenzáció).

 

5. Le fogják csukni a független újságírókat, ha írnak a koronavírusról!

 

Ha olvasod a Reggeli feketét, az Azonnali hírlevelét, akkor már tudod, hogy ettől nem kell félni (ha lemaradtál róla, itt iratkozz fel).

 

Jelenleg a rémhírterjesztés azt jelenti, hogy valaki közveszély színhelyén és nagy nyilvánosság előtt állít olyan valótlanságot, ami sok emberben nyugtalanságot kelthet. Emellé most odaírják azt is, hogy különleges jogrend idején nem csak közveszély színhelyén, hanem en bloc nagy nyilvánosság előtt (értsd: a sajtóban) ha valótlanságot, vagy való tényt elferdítve híresztelsz, akkor büntethető vagy rémhírterjesztésért, ha ez alkalmas arra, hogy a védekezést akadályozza vagy meghiúsítsa.

 

Első ránézésre azért tűnik ez parának, mert a koronavírus kapcsán egy csomó olyan orvosi jellegű információ és szakvélemény kerülhet elő, amiről egy újságíró egyszerűen képtelen megállapítani, hogy igaz-e. Sőt, maguk az orvosok is vitatkoznak róla, hogy – csak egy példát mondjak – most akkor rosszabbítja-e az ibuprofén a koronavírus tüneteit, vagy sem. Ilyen helyzetben, ha egy újságíró leírja, hogy x orvos szerint ez van, y orvos szerint meg az ellenkezője, akkor bizony híresztel valamit, aminek egy része simán lehet, hogy valótlan. De egyrészt ez megint csak utólag derül ki, másrészt meg egy veszélyhelyzetet okozó új vírusról szóló szakmai vita igenis számot tart a köz érdeklődésére.

 

Valójában azonban van a Btk-nak egy általános szabálya, aminek köszönhetően minden nem-virológus újságíró nyugodt lehet, hogy nem fogják lecsukni, ha valami pontatlanságot, vagy vitatott dolgot ír a vírusról.

 

Főszabályként ugyanis

 

csak a bűncselekmények szándékos elkövetése büntetendő. Vagyis jelen esetben az, ha az újságíró konkrétan tudta, hogy hülyeség az, amit leír, mégis leírta

 

– ezt pedig bíróság előtt bizonyítani kell. A gondatlan elkövetést (vagyis: az újságíró nem tudta, melyik orvosnak higgyen, vagy egyszerűen nem tudta hogyan factcheckelni a szakmai infót) csak akkor lehet büntetni, ha adott tényállásnál a Btk ezt előírja – ennél pedig nem írja elő.

 

A slusszpoén amúgy az, hogy a szintén a járványhelyzet miatt elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet folytán egy jó darabig elítélni se fogják tudni még azt sem, aki tudva és direkt irkál marhaságokat a koronavírusról.

 

Ha olvasnál még a felhatalmazási törvényről, ide kattints! Ha minden érdekel, ami koronavírus, akkor pedig ide!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szokásos ellenzéki tüntetés mellett a hétvégén a rezsim mellett is lesz egy tüntetés.

A miniszter a kormányinfón azt is elmondta, hogy majd akkor hozza meg a kormány a határozatot a Lánchíd felújítására adott kormányzati forrásról, ha már egy „kapavágás” történik végre.

A zoknik azonban kevesebb, mint 2000 eurót értek.

Noha Budapesten és Dél-Tirolban is elmaradnak idén a karácsonyi vásárok, Ausztria fővárosa ragaszkodik hagyományaihoz.

A koronavírus mikrorészecskéi az arcpajzsnak lényegében minden oldaláról bejuthatnak az ember szájába és orrába, az ugyanis nem zár szorosan.

Az iskolák nagy részében meg bevezetik a távoktatást.

A McKinsey kutatása azt is kimutatta, hogy a kis- és közepes vállalkozások egytizede arra számít, fél éven belül csődbe fog menni.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Ha vannak megunt ruhadarabjaid, akkor most elcserélheted őket. A gazdátlanul maradt ruhákat jótékony célokra ajánlják majd fel. Október 24, Auróra.

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás