+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Pintér Bence
2020. március 28. szombat, 09:55
Egyszerűen nem is létezhetne időszerűbb könyv most, mint Cory Doctorow kisregénygyűjteménye: az egyik darabban járvány elől bunkerba menekülő gazdagok vannak, a másikban a kapitalizmus telepedik rá annyira az emberek magánéletére, hogy már a kenyérpirítóban is csak a megfelelő kenyeret piríthatják. Hogyan győzzük le a szoftvermonopóliumokat és mit csinálna Superman, ha a rendőrök rasszizmusával kéne megküzdenie? Ez is kiderül!

A science fictionnek jó sok ága van, és mindegyik általában a jelenünkről tanít nekünk valamit, hiába játszódik messze a jövőben, vagy egy másik bolygón. Cory Doctorow egy kötetben megjelent négy kisregénye a sci-fi azon válfajába tartozik, ami nem képzel el semmi nagyon elképesztő dolgot, éppen csak egy kicsit tolja túl azt, amiben ma is élünk:

 

nem véletlenül az a kötet alcíme, hogy Négy felkavaró történet a jelenből.

 

Az első történet, az Engedélyezetlen kenyér például úgy indul, hogy főszereplőnk kenyérpirítója elromlik. Ez a pirító azonban nem olyan, mint amit te használsz otthon, hanem olyan okoseszköz, amibe csak a gyártó által leokézott kenyeret lehet belerakni. A cég azonban csődbe megy, az eszközök pedig a csőd miatt nem fogadják el a kenyeret.

 

Főhősünk ekkor úgy dönt, hogy meghackeli a pirítót, amivel így ezután olyan kenyeret süt magának, amilyet akar – aztán egyre jobban rákap a hackelés ízére, és szép sorban nem csak a saját, nyomott bérleti díjú lakásához járó eszközeit, de a teljes szomszédságét megbuherálja a toronyház szegényebb felén élő gyerekek segítségével. De mi van, ha a csődbement céget új tulajok vásárolják fel, és rájönnek a turpisságra?

 

A szerzői jogi szabályozás racionalizálásáért évek óta sokat küzdő

 

Doctorow rámutat: életünk egyre több területén engedjük át az irányítást a különféle eszközeinket készítő nagyvállalatoknak azután is, hogy termékeiket megvásároltuk:

 

a rajtuk futó szoftverek ugyanis továbbra is védettség alatt állnak, de az sem példátlan, hogy azt akadályozzák meg, hogy a hardverhez nyúljunk hozzá, mondjuk autókban, vagy az Iphone esetében.

 

A kötet leghosszabb írása tényleg játszódhatna a jelenben is: gondoljunk arra, amikor a kapszulás kávéfőzőbe csak az adott gyártó kapszuláját tehetjük; gondoljunk az okosgyümölcslé-készítő masinára, amiről kiderült, hogy teljes kamu; vagy arra, hogy nem véletlenül kelnek el sok pénzért negyvenéves traktorok az amerikai középnyugaton például, hanem azért, mert azokat meg lehet bütykölni otthon, nem állnak le egy kötelező karbantartás miatt az aratás közepén.

 

A kisregény jól vegyíti ezt a témát a szegények, illetve az USA-ba bevándoroltak másodrendű polgárként kezelésével (a lift csak akkor jön, ha a toronyház gazdag oldalán lakók épp nem mennek vele), a fogyasztói kapitalizmus mindent, így a saját maga elleni forradalmat is felzabáló működési módjának leleplezésével – például akkor, amikor a hackermozgalmat az új tulaj végül nem elnyomni akarja, hanem felvásárolni: lehetne azért pluszpénzt fizetni, hogy azt süss a sütődben, amit akarsz

 

Mit tud tenni Superman a rasszizmus ellen? Semmit

 

Ugyanilyen, valójában teljesen egyszerű görbe tükröt tart az amerikai társadalom elé a Mintaszerű kisebbség, amelyben felmerül a kérdés: miért nem szállt szembe igazán soha Superman az állami erőszakszervezetek rasszizmusával? Supermannel szemben ugyebár jogosan lehet xenofób bármelyik ember, és mint kiderül: hiába van szuperereje, vannak olyan berögződések, amelyeket nem egyszerű megváltoztatni.

 

A kötetnek is címet kölcsönző Radikálisok az amerikai egészségügyi rendszer Európából nézve teljesen nonszensz működését vizsgálja: a középpontban azzal, hogy a szeretteiket az egészségbiztosítók nemfizetése miatt elveszítők az interneten radikalizálódva elkezdenek terrortámadásokat végrehajtani a potenciálisan életmentő kezeléseket túl drága mivoltuk, vagy kísérleti jellegük miatt elutasító biztosítók, valamint az általános egészségbiztosítást ellenző politikusok ellen.

 

A záró novella, A Vörös Halál Álarca már címében is megidézi Edgar Allan Poe klasszikus novelláját: itt azonban nem egy herceg, hanem egy gazdag bróker próbál meg gondosan kiválogatott barátaival, köztük legalább négy szingli jócsajjal elbújni az apokalipszis elől egy világvégebunkerben – ez az elképzelés annyira nem fikció, hogy a hírek szerint a felső egy százalék már el is kezdte visszavonulását a koronavírus elől a titkos bunkereikbe. (Te is vehetsz egyébként titkos bunkert, ha van rá pénzed.)

 

A tanulság itt az, hogy egy válságból, apokalipszis-közeli helyzetből többféleképpen lehet kijönni: főhősünk és a többi gazdag ember valamiféle Mad Max-szerű világra készül fel, amit aztán önbeteljesítő jóslatként éppen maguk kezdenek el megteremteni, de szembesülniük kell azzal, hogy ehhez nem elég, hogy vettek pár puskát.

 

A városban közben a nehézségek után egy, a korábbinál jóval szolidárisabb rendszer áll fel, a világ tehát valójában – a gazdagok közreműködése nélkül – jobban jött ki a válságból.

 

Cory Doctorow könyve egyértelműen baloldali nézőpontból, néhány ponton kicsit szájbarágósan, de végig reálisan mutatja be és magyarázza a mai amerikai társadalom négy komoly problémáját, az emberek magánéletére egyre jobban rátelepedő kapitalizmust, az intézményesült rendőri diszkriminációt, a diszfunkcionális egészségügybiztosítási rendszert és a jövedelmi szakadék kérdését.

 

A könyv által előhozott, főként amerikai problémák egy része persze Európában, így Magyarországon is értelmezhető (talán leginkább az Engedélyezetlen kenyér és A Vörös Halál Álarca rezonál jól ebből a szempontból), egyúttal mai koronavírusos korszakunkban felvetik a kérdést:

 

a válság és a leállás elmúltával biztos muszáj minden tekintetben visszaállnunk a korábbi rendszerre?

 

A remek napi hírlevelet is szerkesztő Doctorow azt sugallja – illetve gyakran inkább sulykolja –, hogy a mostani rendszer egyáltalán nem normális, az emberiség pedig képes lehet arra, hogy máshogy csinálja, egyszerűen csak máshogy kell gondolkodnunk – ehhez pedig egy válság mindig jó lehetőséget ad. Csak figyelni kell, hogy nehogy megint a gazdagok jöjjenek ki jól belőle, mint ahogy tették azt 2008-ból.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali via Agave könyvek

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás