+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 27. péntek, 17:45
Hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lett Szkopje, ehhez azonban még az országuk nevével is fizetniük kellett az észak-macedónoknak. De hogy áll a kétmilliós nyugat-balkáni ország az EU-csatlakozással, és milyen folyamat vezetett az euroatlanti integrációig?

Washingtoni idő szerint fél 12-kor hivatalosan is ratifikálta az Egyesült Államok Észak-Macedónia NATO-csatlakozási szerződését,

 

ezzel a kicsiny nyugat-balkáni ország péntektől hivatalosan is az észak-atlanti szövetség harmincadik tagja lett

 

írja a Nova Makedonija észak-macedón hírportál, illetve maga a katonai szövetség honlapja is.

 

Rögös úton a NATO-ig

 

A csatlakozás azután válhatott valósággá, hogy a múlt héten a spanyol parlament utolsó NATO-tagként ratifikálta Észak-Macedónia csatlakozási protokollját. Nem volt egyszerű: a koronavírus Európában Olaszország mellett Spanyolországot sújtja a legkeményebben, így a madridi parlament távszavazással fogadta el Szkopje csatlakozási kérelmét. Miután az erről szóló törvényt a spanyol király is ratifikálta, már csak egy lépés maradt a hivatalos csatlakozás előtt: az Egyesült Államok külügyminisztériumának jóváhagyása.

 

Ez az akadály pénteken gördült el, így negyed század után Észak-Macedónia is az észak-atlanti szövetség hivatalos – harmincadik – tagjává válhatott. Igaz, a csatlakozási folyamat közel sem volt zökkenőmentes, ami azt illeti, problémásabb nem is lehetett volna:

 

a tagsághoz Észak-Macedóniának még a nevét is meg kellett változtatnia.

 

Mikor ugyanis a legszegényebb jugoszláv tagköztársaság 1991-ben elhagyta Jugoszláviát, Macedón Köztársaság néven alakult szuverén állammá. Ezelőtt önálló macedón vagy épp makedón állam viszont elég régen létezett, cserébe annak atyja, Nagy Sándor igen nagy ismertségre tett szert. Nem csoda, hogy az önálló állammal nem rendelkező, nyelvileg a bolgárhoz, kulturálisan pedig a többi délszláv néphez közel álló macedónok identitásformálásának alapját Nagy Sándor jelentette: eleinte az általa használt napszimbólum lett az újonnan függetlenedett köztársaság szimbóluma is.

 

A gond azonban az volt, hogy Nagy Sándor örökségére Görögország is éppúgy igényt tartott: a görögök Thesszaloniki központú közigazgatási egységét éppúgy Makedóniának hívják, mint ahogyan a rendszerváltás után Macedónia kezdte nevezni magát. Ráadásul a görög Makedónia úgyszintén használja a Nagy Sándor-féle napmotívumot, mint a délszláv macedónok, Görögország pedig attól tartott, hogy az új köztársaság már csak nevéből adódóan is területi követeléseket fogalmaz majd meg Athénnal szemben.

 

Épp ezért mind a Nagy Sándor-féle zászlót, mind a Macedón Köztársaság elnevezést hevesen támadták a görög kormányok, a legerősebb diplomáciai eszközük pedig a nemzetközi szervezetekbe való beágyazottságuk volt. Az új köztársaság két évvel megalakulása után kénytelen volt kompromisszumot kötni, hiszen Görögország Macedónia felvételét az összes nemzetközi szervezetbe blokkolta mindaddig, amíg ezzel a névvel kéri a felvételét az ország. 1993-ban így

 

Szkopjét Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MVJK, avagy FYROM) néven vették fel az ENSZ-be

 

(miközben Szkopje befelé továbbra is a Macedón Köztársaság elnevezést használta). 1995-ben az ország a zászlaját is megváltoztatta a Nagy Sándor-féle napról egy sokkal stilizáltabb, vörös alapon arany színű napra.

 

Névváltás nélkül nincs tagság

 

Ekkor csatlakozott először a NATO Békepartnerségéhez a kacifántos elnevezésű köztársaság, 1999-ben pedig az ország csatlakozási folyamata is megindult. Hiába azonban a masszív amerikai támogatás, és az óriási emberállománnyal dolgozó szkopjei amerikai nagykövetség, Görögország ellenkezésén a NATO-csatlakozás mindeddig elúszott.

 

A görögök számára a FYROM elnevezés nem volt elég jó kompromisszum, így az EU- és NATO-csatlakozási tárgyalásokat Athén az ország nevének megváltoztatásához kötötte. Erre azonban az előző, nacionalista Nikola Gruevszki-féle kormány – amely masszívan épített és politikai tőkét remélt a Nagy Sándor-sztoriból – nem volt hajlandó: Gruevszkiék leváltása után a szociáldemokrata Zoran Zaev került hatalomra, akinek viszont már nem voltak ilyen aggályai.

 

A GRUEVSZKIÉK IDEJÉN FELHÚZOTT, A KÖZMEGEGYEZÉS SZERINT NAGY SÁNDORT ÁBRÁZOLÓ SZOBOR SZKOPJE FŐTERÉN. AZ ALKOTÁS AZ ÖSSZEKACSINTÓS „HARCOS A LOVON” NEVET KAPTA. FOTÓ: BAKODI PÉTER / AZONNALI

 

Kihasználta, hogy a baloldali Alekszisz Ciprasz személyében Athén is potenciális partner lehet, és tárgyalásokba kezdett a görögökkel az ország új nevéről: számos verzió után a megoldás az Észak-Macedón Köztársaság elnevezés lett,

 

amelyet végül egy ellenzék által bojkottált, ezáltal rendkívül alacsony részvétel mellett lezajló népszavazást, majd egy rázós parlamenti szavazást követően fogadtak el.

 

Így minden akadály elgördült Észak-Macedónia euroatlanti integrációja elől: a görögökön kívül a többi NATO-tagnak sem volt problémája Szkopje csatlakozásával, az adminisztratív körök lefutását követően pedig hivatalos lett a csatlakozás ténye.

 

A következő cél: az EU

 

Míg az Egyesült Államok által dominált NATO védelmi szövetségként inkább a szimbolikus nyugathoz tartozást erősíti,

 

az Európai Unióhoz való csatlakozás már nagyon konkrét gazdasági hasznot is jelentene Észak-Macedónia számára.

 

Nem véletlen, hogy a Zaev-kormány a görög névvita miatt megfeneklett EU-csatlakozási folyamatot is a napirendre tűzte a névváltás után.

 

Zoran Zaev pedig rendkívül erősen reménykedett abban, hogy az Európai Tanács tavaly őszi ülését követően hivatalosan is elindulhatnak Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai is. Ezek már Szerbiával és Montenegróval kapcsolatban mérsékelt gőzzel, de folyamatban vannak, míg a harminchat pontból álló csatlakozási folyamatot Szkopjéval még nem nyitották meg.

 

A GÖRÖG-MACEDÓN NÉVVITA ELINTÉZŐI: ZORAN ZAEV ÉSZAK-MACEDÓN (BALRA) ÉS ALEKSZISZ CIPRASZ GÖRÖG (JOBBRA) EXKORMÁNYFŐK.

 

Ám tavaly ősszel Zaevnek csalódnia kellett: Albániával együtt Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elkezdését is megvétózta Emmanuel Macron francia elnök. Az euroatlanti napirenden futó Zaevnek ez óriási politikai kudarc és támadási felület volt, így lemondott, előtte persze eléggé kiakadt a teszetosza EU-ra. Az elnök idén április 12-re parlamenti választásokat írt ki az országban.

 

Talán a lemondott kormányfő legnagyobb szerencséje, hogy a koronavírus-járvány közbejött, így egyelőre a választást is el kellett halasztani, ugyanis a lassú európai integrációs folyamat miatt feljött a szocdemekre a Gruevszki-féle nacionalista ellenzék (természetesen immár Gruevszki nélkül, őt jogerősen elítélték hazájában). Nagy esély volt tehát arra, hogy a nacionalista jobboldal győzne áprilisban, és kútba esne minden integrációs erőfeszítés, amit eddig a szocdemek tettek.

 

Szkopje és Zaev szerencséjére azonban nemcsak a NATO-csatlakozás valósult meg idén tavasszal, hanem kedden

 

az Európai Unió is zöld utat adott a Tiranával és Szkopjével indítandó csatlakozási tárgyalásoknak,

 

miután Párizs enyhített korábbi kifogásain az észak-macedónokkal és az albánokkal kapcsolatban, Amszterdam és Koppenhága pedig az albán csatlakozással kapcsolatos ellenérzéseit tette félre.

 

Innen persze még nagyon hosszú út áll Szkopje előtt a tényleges csatlakozásig, de számukra jó hír, hogy a csatlakozási folyamatot már sem a görög névvita, sem a franciák ellenkezése nem gátolja.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás