+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 27. péntek, 17:45
Hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lett Szkopje, ehhez azonban még az országuk nevével is fizetniük kellett az észak-macedónoknak. De hogy áll a kétmilliós nyugat-balkáni ország az EU-csatlakozással, és milyen folyamat vezetett az euroatlanti integrációig?

Washingtoni idő szerint fél 12-kor hivatalosan is ratifikálta az Egyesült Államok Észak-Macedónia NATO-csatlakozási szerződését,

 

ezzel a kicsiny nyugat-balkáni ország péntektől hivatalosan is az észak-atlanti szövetség harmincadik tagja lett

 

írja a Nova Makedonija észak-macedón hírportál, illetve maga a katonai szövetség honlapja is.

 

Rögös úton a NATO-ig

 

A csatlakozás azután válhatott valósággá, hogy a múlt héten a spanyol parlament utolsó NATO-tagként ratifikálta Észak-Macedónia csatlakozási protokollját. Nem volt egyszerű: a koronavírus Európában Olaszország mellett Spanyolországot sújtja a legkeményebben, így a madridi parlament távszavazással fogadta el Szkopje csatlakozási kérelmét. Miután az erről szóló törvényt a spanyol király is ratifikálta, már csak egy lépés maradt a hivatalos csatlakozás előtt: az Egyesült Államok külügyminisztériumának jóváhagyása.

 

Ez az akadály pénteken gördült el, így negyed század után Észak-Macedónia is az észak-atlanti szövetség hivatalos – harmincadik – tagjává válhatott. Igaz, a csatlakozási folyamat közel sem volt zökkenőmentes, ami azt illeti, problémásabb nem is lehetett volna:

 

a tagsághoz Észak-Macedóniának még a nevét is meg kellett változtatnia.

 

Mikor ugyanis a legszegényebb jugoszláv tagköztársaság 1991-ben elhagyta Jugoszláviát, Macedón Köztársaság néven alakult szuverén állammá. Ezelőtt önálló macedón vagy épp makedón állam viszont elég régen létezett, cserébe annak atyja, Nagy Sándor igen nagy ismertségre tett szert. Nem csoda, hogy az önálló állammal nem rendelkező, nyelvileg a bolgárhoz, kulturálisan pedig a többi délszláv néphez közel álló macedónok identitásformálásának alapját Nagy Sándor jelentette: eleinte az általa használt napszimbólum lett az újonnan függetlenedett köztársaság szimbóluma is.

 

A gond azonban az volt, hogy Nagy Sándor örökségére Görögország is éppúgy igényt tartott: a görögök Thesszaloniki központú közigazgatási egységét éppúgy Makedóniának hívják, mint ahogyan a rendszerváltás után Macedónia kezdte nevezni magát. Ráadásul a görög Makedónia úgyszintén használja a Nagy Sándor-féle napmotívumot, mint a délszláv macedónok, Görögország pedig attól tartott, hogy az új köztársaság már csak nevéből adódóan is területi követeléseket fogalmaz majd meg Athénnal szemben.

 

Épp ezért mind a Nagy Sándor-féle zászlót, mind a Macedón Köztársaság elnevezést hevesen támadták a görög kormányok, a legerősebb diplomáciai eszközük pedig a nemzetközi szervezetekbe való beágyazottságuk volt. Az új köztársaság két évvel megalakulása után kénytelen volt kompromisszumot kötni, hiszen Görögország Macedónia felvételét az összes nemzetközi szervezetbe blokkolta mindaddig, amíg ezzel a névvel kéri a felvételét az ország. 1993-ban így

 

Szkopjét Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (MVJK, avagy FYROM) néven vették fel az ENSZ-be

 

(miközben Szkopje befelé továbbra is a Macedón Köztársaság elnevezést használta). 1995-ben az ország a zászlaját is megváltoztatta a Nagy Sándor-féle napról egy sokkal stilizáltabb, vörös alapon arany színű napra.

 

Névváltás nélkül nincs tagság

 

Ekkor csatlakozott először a NATO Békepartnerségéhez a kacifántos elnevezésű köztársaság, 1999-ben pedig az ország csatlakozási folyamata is megindult. Hiába azonban a masszív amerikai támogatás, és az óriási emberállománnyal dolgozó szkopjei amerikai nagykövetség, Görögország ellenkezésén a NATO-csatlakozás mindeddig elúszott.

 

A görögök számára a FYROM elnevezés nem volt elég jó kompromisszum, így az EU- és NATO-csatlakozási tárgyalásokat Athén az ország nevének megváltoztatásához kötötte. Erre azonban az előző, nacionalista Nikola Gruevszki-féle kormány – amely masszívan épített és politikai tőkét remélt a Nagy Sándor-sztoriból – nem volt hajlandó: Gruevszkiék leváltása után a szociáldemokrata Zoran Zaev került hatalomra, akinek viszont már nem voltak ilyen aggályai.

 

A GRUEVSZKIÉK IDEJÉN FELHÚZOTT, A KÖZMEGEGYEZÉS SZERINT NAGY SÁNDORT ÁBRÁZOLÓ SZOBOR SZKOPJE FŐTERÉN. AZ ALKOTÁS AZ ÖSSZEKACSINTÓS „HARCOS A LOVON” NEVET KAPTA. FOTÓ: BAKODI PÉTER / AZONNALI

 

Kihasználta, hogy a baloldali Alekszisz Ciprasz személyében Athén is potenciális partner lehet, és tárgyalásokba kezdett a görögökkel az ország új nevéről: számos verzió után a megoldás az Észak-Macedón Köztársaság elnevezés lett,

 

amelyet végül egy ellenzék által bojkottált, ezáltal rendkívül alacsony részvétel mellett lezajló népszavazást, majd egy rázós parlamenti szavazást követően fogadtak el.

 

Így minden akadály elgördült Észak-Macedónia euroatlanti integrációja elől: a görögökön kívül a többi NATO-tagnak sem volt problémája Szkopje csatlakozásával, az adminisztratív körök lefutását követően pedig hivatalos lett a csatlakozás ténye.

 

A következő cél: az EU

 

Míg az Egyesült Államok által dominált NATO védelmi szövetségként inkább a szimbolikus nyugathoz tartozást erősíti,

 

az Európai Unióhoz való csatlakozás már nagyon konkrét gazdasági hasznot is jelentene Észak-Macedónia számára.

 

Nem véletlen, hogy a Zaev-kormány a görög névvita miatt megfeneklett EU-csatlakozási folyamatot is a napirendre tűzte a névváltás után.

 

Zoran Zaev pedig rendkívül erősen reménykedett abban, hogy az Európai Tanács tavaly őszi ülését követően hivatalosan is elindulhatnak Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásai is. Ezek már Szerbiával és Montenegróval kapcsolatban mérsékelt gőzzel, de folyamatban vannak, míg a harminchat pontból álló csatlakozási folyamatot Szkopjéval még nem nyitották meg.

 

A GÖRÖG-MACEDÓN NÉVVITA ELINTÉZŐI: ZORAN ZAEV ÉSZAK-MACEDÓN (BALRA) ÉS ALEKSZISZ CIPRASZ GÖRÖG (JOBBRA) EXKORMÁNYFŐK.

 

Ám tavaly ősszel Zaevnek csalódnia kellett: Albániával együtt Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elkezdését is megvétózta Emmanuel Macron francia elnök. Az euroatlanti napirenden futó Zaevnek ez óriási politikai kudarc és támadási felület volt, így lemondott, előtte persze eléggé kiakadt a teszetosza EU-ra. Az elnök idén április 12-re parlamenti választásokat írt ki az országban.

 

Talán a lemondott kormányfő legnagyobb szerencséje, hogy a koronavírus-járvány közbejött, így egyelőre a választást is el kellett halasztani, ugyanis a lassú európai integrációs folyamat miatt feljött a szocdemekre a Gruevszki-féle nacionalista ellenzék (természetesen immár Gruevszki nélkül, őt jogerősen elítélték hazájában). Nagy esély volt tehát arra, hogy a nacionalista jobboldal győzne áprilisban, és kútba esne minden integrációs erőfeszítés, amit eddig a szocdemek tettek.

 

Szkopje és Zaev szerencséjére azonban nemcsak a NATO-csatlakozás valósult meg idén tavasszal, hanem kedden

 

az Európai Unió is zöld utat adott a Tiranával és Szkopjével indítandó csatlakozási tárgyalásoknak,

 

miután Párizs enyhített korábbi kifogásain az észak-macedónokkal és az albánokkal kapcsolatban, Amszterdam és Koppenhága pedig az albán csatlakozással kapcsolatos ellenérzéseit tette félre.

 

Innen persze még nagyon hosszú út áll Szkopje előtt a tényleges csatlakozásig, de számukra jó hír, hogy a csatlakozási folyamatot már sem a görög névvita, sem a franciák ellenkezése nem gátolja.

 

BORÍTÓKÉP: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás