+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 26. csütörtök, 10:05
Többek között erről is tanácskoznak csütörtökön az EU tagállami vezetői: Charles Michel szerint óriási pénzeket kell majd mozgósítani kell az európai gazdaság újraindításához.

Csütörtökön egy „Marshall-terv-szerű” gazdaságélénkítő csomagról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők – jelentette be szerda este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint. Természetesen az uniós vezetők nem utaznak el Brüsszelbe a járványhelyzetre való tekintettel – videokonferencián fognak tárgyalni helyette.

 

A belga exminiszterelnök Michel országának egyik televíziójában beszélt arról, hogy a huszonhéttagú blokk számára szükséges lesz

 

egy olyasmi gazdasági csomagot elfogadniuk, mint a II. világháború után a nyugat-európai országoknak nyújtott amerikai pénzcsomag, a Marshall-terv.

 

A közvélekedés szerint az 1948 és 1952 között lezajlott amerikai pénzosztás – melyből akkori árfolyamon 17 európai ország összesen 13 milliárd dollár értékben részesült – segített beindítani az európai gazdaságot, és jelentősen hozzásegítette a gazdaságok világháború utáni talpra állását.

 

Az viszont, hogy Michel is Marshall-tervről beszél, jól jelzi, hogy az európai vezetők a II. világháború óta az egyik legkomolyabb újjáépítésre készülnek a koronavírus-járvány lecsengése után: Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott, Németország előtt a II. világháború vége óta nem állt ekkora kihívás, mint most.

 

Michel úgy fogalmazott, a tagállamok erőfeszítéseinek egy „Európán belüli tervnek kell lennie, amely az európai költségvetés keretein belül rendelkezésre álló tőkét, a nemzeti alapokat és a magánszektort is mozgósítja”. „Minden eszközt fel kell használnunk” – fogalmazott az állam- és kormányfőket tömörítő, az EU alapvető irányát kijelölő Európai Tanács elnöke.

 

A Politico belepillanthatott a tagállami vezetők tanácskozása előtti közlemény vázlatába, mely többek között egy „mélyreható helyreállítási tervet és eddig precedens nélküli befektetéseket” helyezett kilátásba a krízishelyzet utánra. A közlemény egyúttal az Európai Bizottságot is felkérné, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet és egy ütemtervet a válságkezeléshez.

 

Az Európai Tanács elnöke azt mondta, „nem sprintre kell számítanunk, a válság rövid, közép- és hosszútávon is hatással lesz ránk”.

 

Persze a tagállamok közötti törésvonalak óriásiak, ez pedig már a februárban befuccsolt EU-s költségvetési tárgyalások esetében is megmutatkozott. Most például kilenc uniós tagállam – köztük a járvány által leginkább sújtott országok, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovénia – úgynevezett eurókötvények kibocsájtásával kezdené el a gazdaság újraindítását.

 

A gond viszont a tervvel az, hogy több uniós tagállam – köztük a gazdasági kérdésekben sokszor az utolsó szót kimondó Németország – ezeket nem támogatja. Hollandia, Németország és Ausztria például jelezték, hogyha kötvényekkel nem is, de uniós hitelekkel segítenének a bajba került államoknak. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a pénz már rendelkezésre áll – több, mint 400 milliárd euró –, és a megállapodás után azonnal folyósítható. Hátránya viszont az, hogy ezek a sürgősségi hitelek végső soron hitelek maradnak: vagyis nem meglepő módon vissza kéne őket fizetniük azoknak, akik felveszik.

 

Az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek viszont bőven van még visszafizetésre váró hitelállományuk, így ők inkább elkerülnék ezt a megoldást.

 

A csütörtöki virtuális Európai Tanács-ülésen viszont valószínűleg az ilyen megosztó témákról kevés szó esik majd: valószínűsíthető, hogy a tagállamok inkább valamilyen kompromisszumos, ámde kevés konkrétummal bíró közös állásfoglalást adnak ki, amely hangsúlyozza a tagállamok közti egységet.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Viktar Babarika és Valerij Capkala mind a belarusz establishmentből kiugorva indult Lukasenka ellen elnökjelöltként, de a hatóságok ott gáncsolják őket, ahol tudják.

Nincsenek szentek, csak kőkemény érdekek a bolgár nagypolitikában. Elmagyarázzuk, mi folyik Bulgáriában.

A Magyarországon is népszerű tévéműsor sztárja, Grant Imahara 49 éves volt.

Egész Kelet-Európát és a Balkánt kiosztotta a német viccpárt EP-képviselője, hogy aztán az Európai Bizottság felelősségét kapargassa meg.

Bírja a Fideszt, utálja az ellenzéket, leginkább vidéken él a kormánypárt átlagszavazója. Egy friss kutatásból kiderül az is, hogy a Fidesz-tábor egyötöde magát inkább liberálisnak vallja.

Ha munkaeszközökről van szó, mindenkinek mások a preferenciái. Egy valami azonban mindenkiben közös: a tökéletes választásra való törekvés.

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás