Új Marshall-tervet szeretne az Európai Tanács elnöke

Többek között erről is tanácskoznak csütörtökön az EU tagállami vezetői: Charles Michel szerint óriási pénzeket kell majd mozgósítani kell az európai gazdaság újraindításához.

Csütörtökön egy „Marshall-terv-szerű” gazdaságélénkítő csomagról tárgyalnak az uniós állam- és kormányfők – jelentette be szerda este Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Politico tudósítása szerint. Természetesen az uniós vezetők nem utaznak el Brüsszelbe a járványhelyzetre való tekintettel – videokonferencián fognak tárgyalni helyette.

A belga exminiszterelnök Michel országának egyik televíziójában beszélt arról, hogy a huszonhéttagú blokk számára szükséges lesz

A közvélekedés szerint az 1948 és 1952 között lezajlott amerikai pénzosztás – melyből akkori árfolyamon 17 európai ország összesen 13 milliárd dollár értékben részesült – segített beindítani az európai gazdaságot, és jelentősen hozzásegítette a gazdaságok világháború utáni talpra állását.

Az viszont, hogy Michel is Marshall-tervről beszél, jól jelzi, hogy az európai vezetők a II. világháború óta az egyik legkomolyabb újjáépítésre készülnek a koronavírus-járvány lecsengése után: Angela Merkel egyenesen úgy fogalmazott, Németország előtt a II. világháború vége óta nem állt ekkora kihívás, mint most.

Michel úgy fogalmazott, a tagállamok erőfeszítéseinek egy „Európán belüli tervnek kell lennie, amely az európai költségvetés keretein belül rendelkezésre álló tőkét, a nemzeti alapokat és a magánszektort is mozgósítja”. „Minden eszközt fel kell használnunk” – fogalmazott az állam- és kormányfőket tömörítő, az EU alapvető irányát kijelölő Európai Tanács elnöke.

A Politico belepillanthatott a tagállami vezetők tanácskozása előtti közlemény vázlatába, mely többek között egy „mélyreható helyreállítási tervet és eddig precedens nélküli befektetéseket” helyezett kilátásba a krízishelyzet utánra. A közlemény egyúttal az Európai Bizottságot is felkérné, hogy dolgozzanak ki egy akciótervet és egy ütemtervet a válságkezeléshez.

Persze a tagállamok közötti törésvonalak óriásiak, ez pedig már a februárban befuccsolt EU-s költségvetési tárgyalások esetében is megmutatkozott. Most például kilenc uniós tagállam – köztük a járvány által leginkább sújtott országok, Olaszország, Spanyolország, Belgium, Franciaország, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália és Szlovénia – úgynevezett eurókötvények kibocsájtásával kezdené el a gazdaság újraindítását.

A gond viszont a tervvel az, hogy több uniós tagállam – köztük a gazdasági kérdésekben sokszor az utolsó szót kimondó Németország – ezeket nem támogatja. Hollandia, Németország és Ausztria például jelezték, hogyha kötvényekkel nem is, de uniós hitelekkel segítenének a bajba került államoknak. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a pénz már rendelkezésre áll – több, mint 400 milliárd euró –, és a megállapodás után azonnal folyósítható. Hátránya viszont az, hogy ezek a sürgősségi hitelek végső soron hitelek maradnak: vagyis nem meglepő módon vissza kéne őket fizetniük azoknak, akik felveszik.

A csütörtöki virtuális Európai Tanács-ülésen viszont valószínűleg az ilyen megosztó témákról kevés szó esik majd: valószínűsíthető, hogy a tagállamok inkább valamilyen kompromisszumos, ámde kevés konkrétummal bíró közös állásfoglalást adnak ki, amely hangsúlyozza a tagállamok közti egységet.

BORÍTÓKÉP: Európai Tanács (2020)