+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. március 26. csütörtök, 08:39
Mire jó a házilag készített maszk? Mi lesz az apás szülésekkel? És elhagyhatjuk-e a lakást? Véget vetünk a kétségeknek.

A koronavírussal kapcsolatban mostanra nem is különösebben az a vita, hogy önkéntes karanténba vonuljunk-e, hanem az önkéntes karantén részletei: például az, hogy pontosan mik azok az okok, amik miatt indokolt kimenni a szabadba? A bolt-gyógyszertár duó nyilván köztük van, a nagyobb közösségi programokat be is tiltotta a kormány, azt pedig kifejezetten kérték, hogy házibulit ne tartson senki.

 

Túrázás, kocogás: menj, de vigyázz!

 

Ezek közül az elsőt nagyszerűen lehet egyedül csinálni, utóbbit pedig kifejezetten egyedül szokás. Mivel a vélemények az erkölcstelen önzőségtől a mentális egészség hangsúlyozásáig mindent felvonultatnak, mi inkább összeszedtünk több álláspontot.

 

Müller Cecília országos tisztifőovos az operatív törzs álláspontját közölte még március 17-én:

 

a szabadba ki lehet menni sportolni, ha tünetmentesek vagyunk, tehát kirándulni is szabad, de maximum ketten, egymástól lehetőleg távolságot tartva.

 

Hasonló véleményen van a volt országos tisztifőorvos, Falus Ferenc is, de ő azért valamivel pesszimistább: „Minden kilépés a lakásból kockázatot jelent. Ezt elvileg lehet minimalizálni mindenféle trükkökkel, de ez vagy sikerül, vagy nem. De ha valaki azt mondja, hogy ő elmegy otthonról, kesztyűvel csukja az ajtókat, a kesztyűt nem viszi be a lakásba, sokszor mos kezet, beül az autójába, felül a biciklijére és kimegy az erdőbe egyedül anélkül, hogy bárkit is megközelítene, az a nagyon kis kockázatú dolgok közé tartozik. 

 

De kérdés, hogy elhiszem-e, hogy így történt, és statisztikailag nem vagyok hajlandó elhinni.

 

A teraszra kell kimenni, és ott jógázni.

 

Azt nem lehet mondani, hogy senki ne lépjen ki, mert felelőtlenség, de azért az kimondható, hogy ez most nem a sportolás és az egészséges testmozgás időszaka.”

 

Alber Ko, az amerikai Yale epidemológusa is hasonló állásponton van, mint a magyar orvosok:

 

„Szerintem ha az emberek megfelelő higiéniát gyakorolnak, helyesen mossák a kezeiket és fizikailag elhatárolódva másoktól edzenek vagy sétálnak a parkban, az egészségügyileg jó gyakorlat”

 

– áll az NPR-nek adott válaszaiban. Ko a biztonságos kikapcsolódások közé sorola a túrázást és a futást is, már amennyiben megtartjuk az ideális távolságot a többi embertől.

 

Maszkok: viseld őket, mert használnak

 

Jakab Ferenc virológus még február 25-én nyilatkozta az MTI-nek, hogy egészséges embereknek teljesen felesleges maszkot hordaniuk, mert az csak azoknál használ, akik már betegek. Ugyanezt hangoztatta még március 20-án is Müller Cecília is, aki szerint a sebészeti maszkokat rendszeresen használják az egészségügyben, az FFP3-as maszkok pedig csak azoknak az orvosoknak kellenek, akik bizonyítottan fertőzött embert látnak el. Egyébként erre a véleményre vezethető vissza a BKK indoklása is arra, miért nem adnak dolgozóiknak semmilyen maszkot.

 

Ezt azért kicsit árnyalja a World Health Organization állásfoglalása, szerintük ugyanis zárt terekben és sok ember jelenlétében érdemes maszkot viselni még akkor is, ha nem hatásos a mi védelmünkben:

 

főleg azt tudjuk vele megakadályozni, hogy akár tünetmentesen is továbbadjuk a betegséget.

 

Falus Ferenc egyenesen a hibák elfedésének gondolja, hogy nem olyan régen még kifejezetten arra kérték az embereket, csak akkor hordjanak maszkot, ha tüneteik vannak: szerinte a kormányzati kommunikáció a maszkok felesleges viseléséről csak azt próbálja enyhíteni, hogy a járvány érkezése előtt nem volt elegendő a készleten, ahogy most sincs.

 

„Az orvosi maszk nem engem véd, én azzal védem magamtól a másikat. Az FFP3-as maszk engem véd, viszont amit én kilélegzek, az kimegy belőle, tehát ha én beteg vagyok, fújom a másikra a vírust. Egy orvos-beteg találkozásnál a betegen kellene, hogy legyen egy sebészi maszk, a bizonyosan egészséges orvoson pedig egy FFP3-as maszk, mert őt kell védeni. Az utcán is hasonló a javasolt.”

 

Van értelme a házilag készített maszkoknak? Valamennyi azért van!

 

A házilag készített maszkokat alapvetően nem erre találták ki, ezért nyilván nem olyan jók, mint az orvosi maszkok:

 

mivel nem illeszkednek az archoz, még attól sem védik meg teljesen a környezetünket, amit kiköhögünk.

 

Az anyag sem mindegy: a 3M légzőkészülékek olyan szűrőanyagot tartalmaznak, és úgy vannak kialakítva, hogy közben rátapadjanak a viselője arcára úgy, hogy a levegő a szűrőn haladjon át mielőtt belélegzi, ne pedig a széleken jusson be.

 

Falus Ferenc viszont így is javasolja akár a házilagos maszkok viselését is: „Rengeteg van. Az egyik kedvenc videóm, amin egy papírszalvétát összehajtogatva beletűz egy kislány két befőttesgumit, és azt húzza fülére, így takarja el a száját és az orrát. Ez is ér valamit, és egy óra után eldobhatja, csinálhat másikat. Én egy símaszkot hordok, mert nem vettem időben maszkot.

 

Már azért is jó, hogy ha maszk rajtunk van, akkor nem nyúlunk felelőtlenül a szánkba és a szemünkhöz.”

 

A ResearchGate-en közzétett 2017-es angol tanulmány is hasonlóra jutott: azt javasolják, a házilag készített maszk csak a végső megoldás legyen szükség esetén, ugyanis még a sima orvosi maszk is háromszor hatékonyabb nála, viszont valamit mindenképp segít.

 

Hasonló véleményen van az internetet szépen bejáró posztot összehozó Dr. Fekete Ferenc urulógus is, aki szerint még a legrosszabb maszk is hasznos, mivel jó hatásfokkal szűri meg a levegőt, és bár a vírus nagyságú részecskéket átengedi, a vírusok egyedül csak nagyon ritkán szállnak a levegőben.

 

Prágában például már nagyon komolyan veszik a maszkok segítő hatását: Csehország fővárosában a tömegközlekedést igénybe vevő összes embernek kötelező maszkot viselni. Szlovákiában kedden jelentették be, hogy eztán csak úgy szabad kilépni az utcára, ha maszkkal vagy sállal eltakarja az ember az orrát és a száját.

 

Az apás szülés mehet? Elvileg igen, gyakorlatilag nem mindig

 

Müller Cecília tisztifőorvos március 17-én még magabiztosan állította, hogy az apa továbbra is jelen lehet gyereke születésénél, ha tünetmentes, mivel az anya ilyenkor komoly lelki támogatást kap, és a császármetszés esélyét is csökkenti az apa jelenléte.

 

Ez a helyzet árnyalódott kicsit március 21-én, amikor Müller jelezte, hogy bár elvi szinten semmi nem tiltja az apás szüléseket, egyes egészségügyi intézmények dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik, úgyhogy az egész tulajdonképpen kórházfüggő.

 

A World Health Organization egyébként kitér erre a kérdésre: az ő állásfoglalásuk szerint a koronavírus-járvány ideje alatt is hozzátartozik az ideális ellátáshoz, hogy ott legyen egy választott partner a szülés alatt.

 

A helyzet külföldön is változó: Észtországban például több kórház is olyan szabályt hozott, hogy az apa csak akkor lehet ott a szülésnél, ha nem hagyta el előtte ő sem a kórház épületét, a Deutsche Welle pedig arról ír, hogy Németországban is a kórházak hatáskörébe tartozik ennek a kérdésnek az eldöntése, viszont egyre valószínűbb, hogy szép lassan mindenki kitiltja az apákat a szülésekről.

 

A hatalmas bajban lévő New Yorkban már egyáltalán nem engednek be segítőket, ami miatt több szülész is felszólította az államot, hogy tartsa be a WHO irányelveit.


Elkaphatom állattól? Elvileg nem, de mosd meg őket is

 

Müller Cecília elmondta, a vírus nem él túl az állatok szőrén, bundáján, úgyhogy nem fenyeget az a veszély, hogy a kutyánk vagy macskánk által fertőződünk meg.

 

Az Állategészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy nincs bizonyíték arra, hogy az állatok bármilyen módon is átadnák a vírust az embereknek, de mivel az emberek és állatok sokszor meg tudnak betegedni ugyanabban a betegségben,

 

azt javasolják, hogy akiknél kimutatták az új koronavírust, az embereken felül igyekezzenek az állatokkal sem érintkezni.

 

Fordítva viszont már nem ennyire egyértelmű a helyzet: Hongkongban egy 17 éves kutyát kezeltek gyenge koronavírus-tünetekkel, bár mivel öreg volt, nem egyértelmű, hogy ebbe pusztult végül bele, és a gazdája sem engedett rajta további vizsgálatokat végezni. Az viszont valószínű, hogy a szintén fertőzött gazdájától kapta el. Ugyanitt egy németjuhásznál is kimutatták a vírust: az eset után azt tanácsolta a helyi kormány, lehetőleg ne hagyják el és ne csókolgassák az állataikat.

 

A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola közleménye szerint normális esetben annyi fontos, hogy sétából hazaérve töröljük át nedves fertőtlenítőkendővel a kutya szőrét, illetve mossuk meg a mancsukat szappanos vízzel.

 

FOTÓ: Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás