Jöhetnek a koronakötvények az eurózónában?

Szerző: Techet Péter
2020.03.24. 18:55

Az olaszok szeretnék a közös kötvénykibocsátást, de a németek nincsenek tőle elájulva. Kedd este válságtanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei.

Jöhetnek a koronakötvények az eurózónában?

Kedd este az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak, többek között az eurókötvények is felmerülnek. Paolo Gentiloni, olasz adóügyi EU-biztos a Financial Timesnak három tervet vázolt fel.

A javaslatok egyike, ami a többséget meg is tudja szerezni, arra vonatkozik, hogy az Európai Központi Bank tudatos kötvényvásárlással mintegy indirekt módon finanszírozná meg a bajba jutott államokat, amelyek ezáltal úgy jutnának hitelhez, hogy nem kéne magas kamatokat fizetniük. De a

javaslatok között ott van egy olyan szó is, amivel a 2015-ös görög válság kapcsán lehetett sokszor találkozni: eurókötvény,

azaz az eurózóna államai által közösen kiadott kötvény, amelyekért a zóna közösen felelne. Ez a bajba jutott államoknak jó, mert könnyebben jutnak pénzhez, a kamatok alacsonyabbak, és eleve nem egyedül fizetnék a hitelezőknek.

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte már egy hete jelezte: az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. Megint felmerül tehát az eurókötvények – vagy ahogy most nevezik legtöbbször: koronakötvények – gondolata,

azaz, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az euróövezet – egységesen bocsásson ki kötvényeket, gyakorlatilag közösen adósodjék el a hitelezők felé.

Ami a bajba jutott országok szempontjából azonban könnyebbség – elvégre a hitelből befolyt pénz nagyrészét ők kapnák, de azért több állam is egyszerre kezeskedne –, más nézőpontból olyan országok eladósodását jelenti (mondjuk Németországét), amelyek 2015-ben eleve nem is terveztek volna eladósodni, de most is könnyebben és olcsóbban tudják magukat saját államkötvények kibocsátásával megfinanszírozni. Éppen ezért

Németországból a leghangosabb az ellenállás,

igaz, nem a szociáldemokrata pénzügyminiszter Olaf Scholz, hanem a kereszténydemokrata gazdasági miniszter, Peter Altmaier részéről.

Wolfgang Steiger, a CDU Gazdasági Tanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a közösségi felelősségvállalást, éppen szerinte az egyes államok maguk bocsássanak ki kötvényeket, ha pénzre van szükségük. Azonban a most bajba jutott olaszok és spanyolok csak magas kamattal tudnának kiadni államkötvényeket, amely csak tovább rontaná helyzetüket, éppen ezért bíznának abban, hogy a közösség adja ki a kötvényt.

A francia L´Express hetilap elemzője arra mutat rá, hogy

az Európai Unió a jelenlegi „liliputi költségvetésével“ nem lesz képes aktívan résztvenni a gazdasági válság enyhítésében,

azaz az egyes államok magukra maradnak. A szerző szerint azonban a mostani válságban meg kell látni az esélyt, a koronakötvényekkel ugyanis elindulhatnánk egy föderatívabb Európa felé.

Az Európai Unió már eddig is nyújtott azonban segítséget: egyrészről feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, bár ezzel csak a jogi, nem a pénzügyi következményektől mentették meg az esetlegesen tovább adósodó államokat, másrészről konkrét és azonnali pénzbeli támogatások is fognak érkezni, ezek viszont nem tudják hosszú távon fedezni a megnövekedett állami kiadásokat.

Az Európai Központi Bank jelenleg azzal segíti az államokat a kötvényeiknél – azaz, hogy ne szálljon el a kamat –, hogy maga vásárol fel euróövezetbeli országok kötvényeiből: a járványhelyzetre külön létrehozott intézkedési csomag (Pepp) keretében 750 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol fel az EKB év végéig, ezzel levegőhöz juttatja például az olasz államot is, mert már most csökkent az olasz államkötvények rizikófaktora (ezzel a fizetendő kamat is).

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek