+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 18:55
Az olaszok szeretnék a közös kötvénykibocsátást, de a németek nincsenek tőle elájulva. Kedd este válságtanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei.

Kedd este az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak, többek között az eurókötvények is felmerülnek. Paolo Gentiloni, olasz adóügyi EU-biztos a Financial Timesnak három tervet vázolt fel.

 

A javaslatok egyike, ami a többséget meg is tudja szerezni, arra vonatkozik, hogy az Európai Központi Bank tudatos kötvényvásárlással mintegy indirekt módon finanszírozná meg a bajba jutott államokat, amelyek ezáltal úgy jutnának hitelhez, hogy nem kéne magas kamatokat fizetniük. De a

 

javaslatok között ott van egy olyan szó is, amivel a 2015-ös görög válság kapcsán lehetett sokszor találkozni: eurókötvény,

 

azaz az eurózóna államai által közösen kiadott kötvény, amelyekért a zóna közösen felelne. Ez a bajba jutott államoknak jó, mert könnyebben jutnak pénzhez, a kamatok alacsonyabbak, és eleve nem egyedül fizetnék a hitelezőknek.

 

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte már egy hete jelezte: az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. Megint felmerül tehát az eurókötvények – vagy ahogy most nevezik legtöbbször: koronakötvények – gondolata,

 

azaz, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az euróövezet – egységesen bocsásson ki kötvényeket, gyakorlatilag közösen adósodjék el a hitelezők felé.

 

Ami a bajba jutott országok szempontjából azonban könnyebbség – elvégre a hitelből befolyt pénz nagyrészét ők kapnák, de azért több állam is egyszerre kezeskedne –, más nézőpontból olyan országok eladósodását jelenti (mondjuk Németországét), amelyek 2015-ben eleve nem is terveztek volna eladósodni, de most is könnyebben és olcsóbban tudják magukat saját államkötvények kibocsátásával megfinanszírozni. Éppen ezért

 

Németországból a leghangosabb az ellenállás,

 

igaz, nem a szociáldemokrata pénzügyminiszter Olaf Scholz, hanem a kereszténydemokrata gazdasági miniszter, Peter Altmaier részéről.

 

Wolfgang Steiger, a CDU Gazdasági Tanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a közösségi felelősségvállalást, éppen szerinte az egyes államok maguk bocsássanak ki kötvényeket, ha pénzre van szükségük. Azonban a most bajba jutott olaszok és spanyolok csak magas kamattal tudnának kiadni államkötvényeket, amely csak tovább rontaná helyzetüket, éppen ezért bíznának abban, hogy a közösség adja ki a kötvényt.

 

A francia L´Express hetilap elemzője arra mutat rá, hogy

 

az Európai Unió a jelenlegi „liliputi költségvetésével“ nem lesz képes aktívan résztvenni a gazdasági válság enyhítésében,

 

azaz az egyes államok magukra maradnak. A szerző szerint azonban a mostani válságban meg kell látni az esélyt, a koronakötvényekkel ugyanis elindulhatnánk egy föderatívabb Európa felé.

 

Az Európai Unió már eddig is nyújtott azonban segítséget: egyrészről feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, bár ezzel csak a jogi, nem a pénzügyi következményektől mentették meg az esetlegesen tovább adósodó államokat, másrészről konkrét és azonnali pénzbeli támogatások is fognak érkezni, ezek viszont nem tudják hosszú távon fedezni a megnövekedett állami kiadásokat.

 

Az Európai Központi Bank jelenleg azzal segíti az államokat a kötvényeiknél – azaz, hogy ne szálljon el a kamat –, hogy maga vásárol fel euróövezetbeli országok kötvényeiből: a járványhelyzetre külön létrehozott intézkedési csomag (Pepp) keretében 750 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol fel az EKB év végéig, ezzel levegőhöz juttatja például az olasz államot is, mert már most csökkent az olasz államkötvények rizikófaktora (ezzel a fizetendő kamat is).

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még mindig áll a bál. Kezdünk!

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás