+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 18:55
Az olaszok szeretnék a közös kötvénykibocsátást, de a németek nincsenek tőle elájulva. Kedd este válságtanácskoznak az eurózóna pénzügyminiszterei.

Kedd este az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak, többek között az eurókötvények is felmerülnek. Paolo Gentiloni, olasz adóügyi EU-biztos a Financial Timesnak három tervet vázolt fel.

 

A javaslatok egyike, ami a többséget meg is tudja szerezni, arra vonatkozik, hogy az Európai Központi Bank tudatos kötvényvásárlással mintegy indirekt módon finanszírozná meg a bajba jutott államokat, amelyek ezáltal úgy jutnának hitelhez, hogy nem kéne magas kamatokat fizetniük. De a

 

javaslatok között ott van egy olyan szó is, amivel a 2015-ös görög válság kapcsán lehetett sokszor találkozni: eurókötvény,

 

azaz az eurózóna államai által közösen kiadott kötvény, amelyekért a zóna közösen felelne. Ez a bajba jutott államoknak jó, mert könnyebben jutnak pénzhez, a kamatok alacsonyabbak, és eleve nem egyedül fizetnék a hitelezőknek.

 

Az olasz kormányfő, Giuseppe Conte már egy hete jelezte: az országát sújtó koronavírus-járvány olyan súlyos gazdasági következményekkel fog járni, hogy közös európai segítséget kérnek. Megint felmerül tehát az eurókötvények – vagy ahogy most nevezik legtöbbször: koronakötvények – gondolata,

 

azaz, hogy az Európai Unió – vagy legalábbis az euróövezet – egységesen bocsásson ki kötvényeket, gyakorlatilag közösen adósodjék el a hitelezők felé.

 

Ami a bajba jutott országok szempontjából azonban könnyebbség – elvégre a hitelből befolyt pénz nagyrészét ők kapnák, de azért több állam is egyszerre kezeskedne –, más nézőpontból olyan országok eladósodását jelenti (mondjuk Németországét), amelyek 2015-ben eleve nem is terveztek volna eladósodni, de most is könnyebben és olcsóbban tudják magukat saját államkötvények kibocsátásával megfinanszírozni. Éppen ezért

 

Németországból a leghangosabb az ellenállás,

 

igaz, nem a szociáldemokrata pénzügyminiszter Olaf Scholz, hanem a kereszténydemokrata gazdasági miniszter, Peter Altmaier részéről.

 

Wolfgang Steiger, a CDU Gazdasági Tanácsának elnöke azt hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni a közösségi felelősségvállalást, éppen szerinte az egyes államok maguk bocsássanak ki kötvényeket, ha pénzre van szükségük. Azonban a most bajba jutott olaszok és spanyolok csak magas kamattal tudnának kiadni államkötvényeket, amely csak tovább rontaná helyzetüket, éppen ezért bíznának abban, hogy a közösség adja ki a kötvényt.

 

A francia L´Express hetilap elemzője arra mutat rá, hogy

 

az Európai Unió a jelenlegi „liliputi költségvetésével“ nem lesz képes aktívan résztvenni a gazdasági válság enyhítésében,

 

azaz az egyes államok magukra maradnak. A szerző szerint azonban a mostani válságban meg kell látni az esélyt, a koronakötvényekkel ugyanis elindulhatnánk egy föderatívabb Európa felé.

 

Az Európai Unió már eddig is nyújtott azonban segítséget: egyrészről feloldották a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, bár ezzel csak a jogi, nem a pénzügyi következményektől mentették meg az esetlegesen tovább adósodó államokat, másrészről konkrét és azonnali pénzbeli támogatások is fognak érkezni, ezek viszont nem tudják hosszú távon fedezni a megnövekedett állami kiadásokat.

 

Az Európai Központi Bank jelenleg azzal segíti az államokat a kötvényeiknél – azaz, hogy ne szálljon el a kamat –, hogy maga vásárol fel euróövezetbeli országok kötvényeiből: a járványhelyzetre külön létrehozott intézkedési csomag (Pepp) keretében 750 milliárd eurónyi államkötvényt vásárol fel az EKB év végéig, ezzel levegőhöz juttatja például az olasz államot is, mert már most csökkent az olasz államkötvények rizikófaktora (ezzel a fizetendő kamat is).

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sajnos nemcsak a fertőzöttek, hanem a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre szorulók száma is hatalmasat ugrott.

Az alapvetően olvasói videókat újraközlő Nextának a hatóságok szerint az a bűne, hogy „szélsőséges tartalmat” gyárt.

A Cambridge Egyetem kutatása szerint egy generáció sem ábrándult még ki annyira a demokráciából, mint a mai fiatal felnőtteké. Az Orbán Viktorhoz hasonló populista politikusok azonban visszaadhatják a demokráciába vetett hitüket.

Olaszországban is folyamatosan növekszik a fertőzésszám. Noha a kormány azt ígéri: sem az iskolákat nem fogja bezárni, sem kijárási tilalmat nem fog bevezetni, egyes régiók megtették ezeket a lépéseket.

Egy tiroli szállodatulajdonos felvetette: ha novemberben nem jön részleges lockdown a nyugat-ausztriai tartományban, a fertőzések növekedése nem állítható meg, ami a téli síszezon teljes összeomlását jelentené.

Közben a lakhatási támogatások 90 százaléka jómódú családokhoz kerül. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetőjével.

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás