+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. március 24. kedd, 14:16
Kilencvenkét éves korában Párizs mellett meghalt Albert Uderzo, akinek többek között Asterix és Obelix történeteit és figuráit köszönhetjük. Neked melyik a kedvenc figurád? Szavazz!

Kedd reggel a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben szívinfarktusban elhunyt Albert Uderzo, aki az 1959-ben először megjelent Asterix (és az ő gall falujának) történetét 2013-ig rajzolta, René Goscinny író 1977-es halála után pedig maga is írta.

 

A kissé bohókás gallok ellenállása mögött, akik még a rómaiakkal is dacolnak, sokan Charles De Gaulle nacionalizmusának igazolását látták. A lázadó gall falu története egyben a második világháborúban ellenálló – bár valójában nagyrészt megszállt vagy kollaboráló – Franciaország allegóriájaként is értelmezhető. (Az Asterix kultúrtörténetéről itt olvasható egy érdekes tanulmány.)

 

A szerzőpáros azonban minden politikai felhasználást, értelmezést visszautasított, így Uderzo elérte például, hogy Nicolas Sarkozy pártja 1998-ban visszavonja egy asterixes plakátját. A Libération napilap felhívta arra a figyelmet, hogy mindkét tábor tud azonosulni a történetekkel, ugyanis

 

Asterixék harca antiimperialista, és eleve egy ökofaluban élnek, de azért a sovinizmus (nativizmus) is megjelenik náluk.

 

A történetek körüli vitákban annak kérdése is megjelenik, hogy a mai francia nemzet inkább a gallokra vagy a latinokra vezethető-e vissza.

 

AZ ELSŐ, 1959-ES KIADÁS AZONNAL KULTIKUS SIKER LETT.

 

Politikától függően is a képregénysorozat több, mint hatvan éve sikeres. 1977-ig René Goscinny gondolta ki a történeteket, és Albert Uderzo rajzolta meg őket.

 

Két bevándorló hátterű emberről van szó: Goscinny lengyel zsidó, Uderzo pedig olasz családból származott. Az Asterix-szal azonban ők teremtették meg a francia nemzeti identitást is megjelenítő gall figurákat, huszonnégy történetet alkottak együtt.

 

Történeteiket 111 nyelvre és dialektusra fordították le, több mint 350 millió eladott példányszámuk volt.

 

Itt nézhető újra egy válogatás a kultikus jelenetekből.

 

1977-től Albert Uderzo egyedül rajzolta és gondolta ki a történeteket, a 35. könyvtől, azaz 2013-tól azonban már átvette tőle a feladatot Jean-Yves Ferri szerzőként és Didier Conrad rajzolóként. Az új szerzőpáros azonban igyekszik a Goscinny-Uderzo-vonalat – mind rajzban, mind humorban – továbbvinni.

 

Ki volt Uderzo?

 

Albert Uderzo 1927-ben született egy olasz hegedűkészítő fiaként, öten voltak testvérek.

 

A Mickey Mouse-t olvasva kezdett el ő maga is rajzolni, nem végzett semmit, autodidakta módon sajátította el a tudását.

 

1951-ben ismerkedett meg a szintén grafikus Goscinnyval, több közös munkájuk is volt, mielőtt 1959-ben megjelent az első Asterix-kötet. Mikor szerzőtársa meghalt, 1977-től – támaszkodva Goscinny több évre előre szóló terveire – egyedül írta a képregényt. A 2000-es években a jogdíjak körül vitába keveredett nem csak Goscinny özvenyével, de saját lányával is – ám végül megegyezéssel zárult a bírósági eljárás.

 

2013-ban, mivel egyre nehezebben tudta a kezét használni, visszavonult a rajzolástól, az Asterixet is átadta másoknak.

 

2015-ben, a Charlie Hebdo elleni terrortámadáskor azonban még sajátkezűleg készített egy gyászoló Asterix-rajzot.

 

UTOLSÓ NYILVÁNOS RAJZÁVAL (2015-BEN) A CHARLIE HEBDO ELŐTT TISZTELGET. KÉP: NOUVEL OBS

 

NYITÓKÉP: Albert Udezo (térdelve) Asterixet rajzol / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A magyarok körében is 61 százalék gondolja ezt egy friss, 21 EU-tagállamban elvégzett közvélemény-kutatás szerint.

A főpolgármester szerint Budapestnek több tízmilliárdos bevételkiesést jelent a jövő évi költségvetés tervezete, ami nem indokolható a járvány okozta általános recesszióval.

És még véletlenül sem a Fideszről beszélünk: a máltai Munkáspárt a közelmúlt legnagyobb politikai botránya ellenére visz mindent a közvélemény-kutatásokban.

Voltak, akik kritizálták, hogy ezzel a határőrök az emberek magánéletében turkálnak: most már hivatalos nyilatkozatot kell tenni arról, hogy kapcsolatban vannak, így szabad a beutazás.

Összesen már 1836-an gyógyultak fel a betegségből, míg 499 az eddigi halálos áldozatok száma.

Miután konfliktusmentesen nem bonyolítható le a jobbikos Sneider Tamás leváltása a parlament alelnöki székéből, a volt EP-képviselő Balczó Zoltán köszöni, de nem kér a jelölésből.

A manipulált kibocsátási adatok miatt a vásárlónak joga van kártérítést követelni a Volkswagentől, mondta ki a német legfelsőbb bíróság.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Az Azonnali publicistája a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésről vitázik online május 25-én este 8-tól!

Az Azonnalin rendszeresen publikáló Szalai Máté is elemzi a Külügyi Intézet online beszélgetésén, május 26-án!

Ezért beszélget az űrhajóssal május 27-én Szujó Zoltán.

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Twitter megosztás Google+ megosztás