ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!
Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.
Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.
Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.
Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.
A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.
Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.
Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.
A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Kedd reggel a Párizs melletti Neuilly-sur-Seine-ben szívinfarktusban elhunyt Albert Uderzo, aki az 1959-ben először megjelent Asterix (és az ő gall falujának) történetét 2013-ig rajzolta, René Goscinny író 1977-es halála után pedig maga is írta.
A kissé bohókás gallok ellenállása mögött, akik még a rómaiakkal is dacolnak, sokan Charles De Gaulle nacionalizmusának igazolását látták. A lázadó gall falu története egyben a második világháborúban ellenálló – bár valójában nagyrészt megszállt vagy kollaboráló – Franciaország allegóriájaként is értelmezhető. (Az Asterix kultúrtörténetéről itt olvasható egy érdekes tanulmány.)
A szerzőpáros azonban minden politikai felhasználást, értelmezést visszautasított, így Uderzo elérte például, hogy Nicolas Sarkozy pártja 1998-ban visszavonja egy asterixes plakátját. A Libération napilap felhívta arra a figyelmet, hogy mindkét tábor tud azonosulni a történetekkel, ugyanis
A történetek körüli vitákban annak kérdése is megjelenik, hogy a mai francia nemzet inkább a gallokra vagy a latinokra vezethető-e vissza.
Politikától függően is a képregénysorozat több, mint hatvan éve sikeres. 1977-ig René Goscinny gondolta ki a történeteket, és Albert Uderzo rajzolta meg őket.
Két bevándorló hátterű emberről van szó: Goscinny lengyel zsidó, Uderzo pedig olasz családból származott. Az Asterix-szal azonban ők teremtették meg a francia nemzeti identitást is megjelenítő gall figurákat, huszonnégy történetet alkottak együtt.
Itt nézhető újra egy válogatás a kultikus jelenetekből.
1977-től Albert Uderzo egyedül rajzolta és gondolta ki a történeteket, a 35. könyvtől, azaz 2013-tól azonban már átvette tőle a feladatot Jean-Yves Ferri szerzőként és Didier Conrad rajzolóként. Az új szerzőpáros azonban igyekszik a Goscinny-Uderzo-vonalat – mind rajzban, mind humorban – továbbvinni.
Ki volt Uderzo?
Albert Uderzo 1927-ben született egy olasz hegedűkészítő fiaként, öten voltak testvérek.
1951-ben ismerkedett meg a szintén grafikus Goscinnyval, több közös munkájuk is volt, mielőtt 1959-ben megjelent az első Asterix-kötet. Mikor szerzőtársa meghalt, 1977-től – támaszkodva Goscinny több évre előre szóló terveire – egyedül írta a képregényt. A 2000-es években a jogdíjak körül vitába keveredett nem csak Goscinny özvenyével, de saját lányával is – ám végül megegyezéssel zárult a bírósági eljárás.
2013-ban, mivel egyre nehezebben tudta a kezét használni, visszavonult a rajzolástól, az Asterixet is átadta másoknak.
NYITÓKÉP: Albert Udezo (térdelve) Asterixet rajzol / Wikipedia
11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!
Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.
Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.
Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.
Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.
A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.
Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.
Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.
A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
