+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2020. március 24. kedd, 18:31
Arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy megfelel-e az európai értékeknek, hogy Orbán rendeletileg kormányozna a koronavírus miatt.

Az osztrák Zöldek után az Európai Parlament Állampolgári Jogi Szakbizottsága (LIBE) is aggodalmát fejezte ki az egyelőre javaslatként létező magyar felhatalmazási törvény miatt. A szakbizottság szocdem elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar kedd délután kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

 

aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar Országgyűlés szavazni szándékozik a veszélyhelyzet meghosszabbításáról és a büntető törvénykönyv megváltoztatásáról.

 

„Elismerjük, hogy a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak, azonban az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a javasolatok összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, és emlékeztetjük a tagállamokat, hogy mind felelősséggel tartoznak ezen közös értékek tiszteletben tartásáért és védelméért.”

 

A felhatalmazási törvényt hétfőn nem tudta elfogadni a parlament, mert az ellenzék szavazatainak hiányában nem tudtak a házszabálytól eltérő gyorsabb eljárásrendben szavazni róla. Hamarosan azonban a fideszes kétharmad elfogadhatja a törvényt.

 

A felhatalmazási törvény tartalmi elemei a következők:

 

+ Utólag megerősíti hatályában az eddig meghozott vészhelyzeti kormányrendeleteket. Ehhez egyébként nem szükséges kétharmad, a fontos az, hogy az utólagos megerősítés 15 napon belül megtörténjen, ezt írja elő ugyanis az Alaptörvény.

 

+ Kimondaná, hogy a kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl is – felfüggeszthetné egyes törvények alkalmazását, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb intézkedéseket hozhat. Erre az alkotmány szerint veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van, de a feltételeket sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell meghatározni. A felhatalmazási törvény az lesz.

 

+ A veszélyhelyzeti felhatalmazás határozatlan idejű lenne, de azt az Országgyűlés bármikor visszavonhatja. (Bár ez ijesztően hangozhat, és az ellenzék is szerette volna, hogy egy határozott idő legyen a törvénybe írva azzal, hogy a parlament később ezt meghosszabbíthassa, gyakorlatilag, mivel a Fidesznek kétharmada van, érdemi változtatást ez sem jelentett volna.)

 

+ A veszélyhelyzet fennállása alatt nincs választás, népszavazás.

 

+ Módosítják a Btk-t. Újabb, járványügyi szabályszegéssel kapcsolatos tényállást vezetnek be, és a rémhírterjesztés tényállását kiterjesztik akként, hogy veszélyhelyzetben a védekezés meghiúsítására vagy akadályozására alkalmas valótlan tényállítások is a büntetendő kategóriába esnek, ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszik közzé. (Ezt a bűncselekményt azonban csak szándékosan lehet elkövetni, tehát az elítéléshez be kell bizonyítani, hogy az illető, például újságíró tudta, hogy valótlant állít.)

 

Mit akar most ezzel az EP LIBE szakbizottsága?

 

A közlemény lényegi eleme, hogy

 

felkérik a Bizottságot, hogy megvizsgálja: mindezen intézkedések összhangban vannak-e a demokráciával és a jogállamisággal.

 

Ezen értékek megsértése miatt egyébként már folyamatban van Magyarország ellen a 7-es cikkes szankciós eljárás az EU-ban. 

 

Különleges jogrend idején egyébként számos más alkotmány is lehetőséget ad a kormányoknak erősebb intézkedésekre, egyes törvényektől való eltérésre. A probléma egyik kulcseleme a határidő hiánya lehetne, de ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Fidesz amúgy is kétharmados többséggel kormányoz. Fontos azt is hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrendben sem korlátozható, és ezt a felhatalmazási törvény sem irányozza elő.

 

NYITÓKÉP: Juan Fernando López Aguilar, a LIBE Bizottság elnöke. Fotó: Didier Bauweraerts / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás