Az EP szakbizottsága is a Bizottságnál reklamál Orbán rendeleti kormányzása miatt

Arra kérik az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, hogy megfelel-e az európai értékeknek, hogy Orbán rendeletileg kormányozna a koronavírus miatt.

Az osztrák Zöldek után az Európai Parlament Állampolgári Jogi Szakbizottsága (LIBE) is aggodalmát fejezte ki az egyelőre javaslatként létező magyar felhatalmazási törvény miatt. A szakbizottság szocdem elnöke, a spanyol Juan Fernando López Aguilar kedd délután kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott:

„Elismerjük, hogy a tagállamok felelőssége, hogy ebben a nehéz időszakban védelmükről gondoskodjanak, azonban az intézkedéseknek minden esetben biztosítaniuk kell az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek érvényesülését. Ezért felszólítjuk a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, vajon a javasolatok összhangban állnak-e az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével, és emlékeztetjük a tagállamokat, hogy mind felelősséggel tartoznak ezen közös értékek tiszteletben tartásáért és védelméért.”

A felhatalmazási törvényt hétfőn nem tudta elfogadni a parlament, mert az ellenzék szavazatainak hiányában nem tudtak a házszabálytól eltérő gyorsabb eljárásrendben szavazni róla. Hamarosan azonban a fideszes kétharmad elfogadhatja a törvényt.

A felhatalmazási törvény tartalmi elemei a következők:

+ Utólag megerősíti hatályában az eddig meghozott vészhelyzeti kormányrendeleteket. Ehhez egyébként nem szükséges kétharmad, a fontos az, hogy az utólagos megerősítés 15 napon belül megtörténjen, ezt írja elő ugyanis az Alaptörvény.

+ Kimondaná, hogy a kormány veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelmi törvényben szabályozott eltéréseken túl is – felfüggeszthetné egyes törvények alkalmazását, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb intézkedéseket hozhat. Erre az alkotmány szerint veszélyhelyzetben a kormánynak lehetősége van, de a feltételeket sarkalatos, azaz kétharmados törvényben kell meghatározni. A felhatalmazási törvény az lesz.

+ A veszélyhelyzeti felhatalmazás határozatlan idejű lenne, de azt az Országgyűlés bármikor visszavonhatja. (Bár ez ijesztően hangozhat, és az ellenzék is szerette volna, hogy egy határozott idő legyen a törvénybe írva azzal, hogy a parlament később ezt meghosszabbíthassa, gyakorlatilag, mivel a Fidesznek kétharmada van, érdemi változtatást ez sem jelentett volna.)

+ A veszélyhelyzet fennállása alatt nincs választás, népszavazás.

+ Módosítják a Btk-t. Újabb, járványügyi szabályszegéssel kapcsolatos tényállást vezetnek be, és a rémhírterjesztés tényállását kiterjesztik akként, hogy veszélyhelyzetben a védekezés meghiúsítására vagy akadályozására alkalmas valótlan tényállítások is a büntetendő kategóriába esnek, ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszik közzé. (Ezt a bűncselekményt azonban csak szándékosan lehet elkövetni, tehát az elítéléshez be kell bizonyítani, hogy az illető, például újságíró tudta, hogy valótlant állít.)

Mit akar most ezzel az EP LIBE szakbizottsága?

A közlemény lényegi eleme, hogy

Ezen értékek megsértése miatt egyébként már folyamatban van Magyarország ellen a 7-es cikkes szankciós eljárás az EU-ban. 

Különleges jogrend idején egyébként számos más alkotmány is lehetőséget ad a kormányoknak erősebb intézkedésekre, egyes törvényektől való eltérésre. A probléma egyik kulcseleme a határidő hiánya lehetne, de ezt annak fényében érdemes értékelni, hogy a Fidesz amúgy is kétharmados többséggel kormányoz. Fontos azt is hozzátenni, hogy az Alkotmánybíróság működése különleges jogrendben sem korlátozható, és ezt a felhatalmazási törvény sem irányozza elő.

NYITÓKÉP: Juan Fernando López Aguilar, a LIBE Bizottság elnöke. Fotó: Didier Bauweraerts / Európai Parlament