+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 26. csütörtök, 17:54
Deborah Feldmannak az sikerült, amire kevesen merészkednek: kitört a magyar hátterű New York-i ultraortodox zsidó közösségből. Unorthodox címen megírt életrajzi könyvében egy sokak számára kevéssé ismert, zárt világ szokásait mutatta be. Most németek filmesítették meg az élettörténetét, csütörtöktől indul a sorozat a Netflixen.

2012-ben jelent meg az Unorthodox című könyv, amely egy akkor még csak huszonhat éves fiatal lány saját története. Ami mégis teljes egésszé teszi, hogy

 

a szerző egy zárt világból szökött meg, hogy megírhassa addigi életét, amit a könyvvel le is zárt.

 

DEBORAH FELDMANNAK SIKERÜLT LELÉPNIE A SZATMÁRI ZSIDÓK SZIGORÚ KÖZÖSSÉGÉBŐL. FOTÓ: WIKIPEDIA

 

Egy újfehértói rabbi követői Brookyln szívében, de a várostól elzártan

 

Deborah Feldman 1986-ban született a New Yorki-i Brooklynban, annak Williamsburg negyedében nőtt fel.

 

WILLIAMSBURGI UTCAKÉP. KAFTÁNOS FÉRFIAK DOMINÁLJÁK A MINDENNAPOKAT, FELESÉGEIK OTTHON VANNAK TÖBBNYIRE. 

 

A negyed egyrésze mára igazi hipsztervilág kis butikokkal, kávézókkal – de a hipszterek mellett ott van egy sokkal zártabb világ pár utcányira, a több tízezres szatmári zsidó közösség. Egy újfehértói rabbinak és leszármazottainak a követői, ahol

 

az öregek ma is még tudnak magyarul, de az egész élet – mintha a szatmári zsidó világot vinnék tovább New York egy csücskébe – jiddisül és a Tóra nagyon szigorú értelmezésében zajlik.

 

A szatmáriak zárt közössége egészségügyi problémát is jelent a zártságuk miatt. Tavaly például azért voltak többször címlapokon, mert nem léptek fel – akár a védőoltásokat is elutasítva – a városban újra megjelent kanyaró ellen. Most pedig azért bírálják többen is őket, mert a koronavírus-járvány közepette se mondtak le egy nagy esküvőt, ami után több, mint 240 fertőzés lett a negyedben. (A szatmáriak másik lakóhelyén, ami New York városán kívül van, a becslések szerint már most 90%-os a koronavírus-fertőzöttség.)

 

A WILLIAMSBURGI ULTRAORTODOX KÖZÖSSÉG A MAGYARORSZÁGI SZATMÁRHOZ VALÓ KÖTŐDÉSÉVEL FEJEZI KI KÜLÖNÁLLÁSÁT, ALAPÍTÓ RABBIJUK A NYÍREGYHÁZA MELLETTI ÚJFEHÉRTÓRÓL SZÁRMAZIK

 

New Yorkban eleve kétmillió zsidó él (ezzel a katolikus után a második legnagyobb felekezet, egyben Tel Aviv után a világ második legzsidóbb városa), de ezek – amint a zsidóság egésze is – számos irányzatra szakadtak. Míg a manhattani zsidóság inkább a modern ortodoxiát vagy a liberális tanokat követi (vagy eleve csak kulturálisan érzi magát zsidónak), az ortodoxok és ultraortodoxok a másik oldalon, Brooklynban élnek – közülük is a legszigorúbb „szektát” a szatmári Teitelbaum-rabbicsalád követői alkotják.

 

Itt nőtt fel Deborah is, nagyszülei nevelték (leginkább a magyar anyanyelvű nagymamája), édesanyja ugyanis kiszállt a közösségből, édesapja pedig szellemi fogyatékos volt. A könyv saját története, és mivel huszonhat éves korára már férjhez is ment, és gyereke is lett, valóban a belső, zárt közösség teljes életébe ad érdekes betekintést.

 

WILLIAMSBURG NEW YORK EGYIK LEGSZEGÉNYEBB NEGYEDE. 

 

A könyvben Deborah azonban

 

nem csak botrányos történeteket ír meg – mondjuk az apja által a maszturbációért megölt kisfiúét, vagy a zsinagógában a rabbi húgának tudatos lépcsőn való lelökését –,

 

mert ezek is igazából egyszerűen a zárt közösségen belüli élet ábrázolásának részei.

 

Megismerjük azt is, milyen volt a szigorú zsidó leányiskola vagy a külvilágtól nagyon messzi, kerítéssel lezárt nyári táborozás. Megtudjuk, milyen könyveket lehet olvasni (lányoknak gyakorlatilag semmit, fiúknak meg csak vallási irodalmat); megismerjük a nagypapát, aki minden évben résztvesz az Izrael-ellenes tüntéseken, hite szerint ugyanis a zsidó államot csak Isten hozhatja létre, annak mai létezése ezért istenkáromlás. Nem is nagyon szabad a közösség tagjainak Izraelbe utazniuk, tavaly novemberben nagy szó volt, amikor rabbijuk, Zalman Teitelbaum izraeli útra indult (búcsúztatását itt lehet megnézni).

 

MIKÖZBEN A NŐK FELADATA A GYEREKSZÜLÉS, A FÉRFIAK IDEJÜK NAGY RÉSZÉT A VALLÁSI KÖNYVEK TANULMÁNYOZÁSÁVAL TÖLTIK. A KÖNYVESBOLTOKBAN IS CSAK ILYEN KÖNYVEK KAPHATÓAK. 

 

Ki az igazi Teitelbaum?

 

De Deborah ír a közösségen belüli ellentétekről is, amelyek az alapító, az újfehértói Moishe Teitelbaum utódlása körül alakultak ki, ugyanis mindkét fia – Zalman és Aaron – magának követeli a csodarabbiságot és ezzel a szatmáriak vezetését.

 

Elvileg Aaronnak kellett volna lennie az utódnak, mert ő az idősebbik fiú, de Moishe mégis Zalmant nevezte ki. Aaron ezt nem fogadta el, a közösség kettészakadt, az aaroniták egy része ott is hagyta Williamsburgöt, és New York államban alapított egy új kisvárost: Kiryas Joelnek nem csak az a sajátossága, hogy

 

csak ultraortodox zsidók lakják, de egyben az USA legmagyarabb települése is,

 

mert az ott élők majdnem húsz százaláka magyar származású, bár jiddisül beszél a többség.

 

Nem tudta, hogy van nemi szerve

 

Deborah családja Zalmant követte, azaz maradt Brooklynban, de például amikor eladósorba került a lány, egy aaronitát talált neki a kerítőnő. A zsidó szokások szerint ugyanis egy kerítő segít férjet találni, akire a lány apjának (vagy nagyapjának) kell rábólintania,

 

az esküvő előtt csak pár percet lehet a két fiatal együtt egyedül (miközben a család a szomszéd szobából figyel),

 

utána az esküvőig csak rövid telefonbeszélgetésekben érintkezhetnek, meg persze ajándékokat küldhetnek egymásnak (ilyenkor a családok drága ékszereket, órákat küldözgetnek, hogy saját értéküket is mutassák).

 

A NEGYEDBEN NAGYON SOK GYEREK LÁTHATÓ, NEW YORK LEGSZAPORÁBB VIDÉKE EZ. 

 

Deborah, akit előtte egy ultraortodox fiú megpróbált megerőszakolni, szintén úgy ment férjhez, hogy férjét jóformán nem is ismerte, de a szexualitásról se volt semmi fogalma. A könyv igen vicces része, amikor az eladósorba került lányok felkészítőre járnak a rabbi idős feleségéhez, és ő elkezdi nekik magyarázni a női nemi szervet, mire

 

Deborah felcsattan, hogy ő egészen biztos benne, neki nincs olyanja, amiről az órákon szó volt.

 

A vizelésen kívül ugyanis semmilyen más funkciót nem társított az altestének, és eleve tilos volt még egyedül is meztelenül megnéznie magát.

 

EGY WILLIAMSBURGI SZATMÁRI CSALÁDBAN ÁTLAGOSAN NYOLC GYEREK VAN, A KISFIÚK VALLÁSI ISKOLÁBA JÁRNAK, NEW YORK ÁLLAM ELISMERI A PÁRHUZAMOS ISKOLAHÁLÓZATUKAT. 

 

Szökés

 

Deborah számára a titokban vásárolt könyvek jelentik a nagyvilágot, ezekből értesül arról, hogy nem csak úgy lehet a dolgokat nézni, ahogy a körülötte élő fekete kalapos férfiak és hajukat leborotvált, parókás nők teszik (a szatmári értelmezésben ugyanis a feleségeknek nem lehet hosszú hajuk, parókát kell viselniük).

 

Noha ott él New York közepén – Williamsburg csak pár metrómegállónyira van Manhattan szívétől, de eleve a Williamsburg-híd egyenesen az East Village-be visz át –, csak egyszer merészkedik ki, amikor rácsodálkozik New Yorkra. A könyveket főleg a valamivel modernebb ortodoxiát követő másik zsidó negyedből, a többek között a munkácsi rabbit követő Borough Parkból szerzi – és el kell dugnia őket mindenki elől,

 

egy lánynak ugyanis egy feladata van: készülni az asszonyi szerepre, ami aztán a férj kiszolgálásából és a gyerekszülésből áll.

 

Az esküvő előtt Deborahnak is fel kellett keresnie a rituális fürdőt, a mikvét (ide a vallásos zsidó nőknek a menstruációs periódusuk után minden hónapban el kell menniük) – ám mint utóbb kiderült, itt sikerült a rossz higiénia miatt egy nemi betegséget is összeszednie.

 

A JÁTÉKOK IS A HAGYOMÁNYOS ZSIDÓ CSALÁDMODELLT HIRDETIK.

 

Williamsburg, amely New York egyik legszegényebb negyede (az évi átlagbér nem éri el a 20 ezer dollárt, miközben New York egészében 75 ezer dollár), egyben a legszaporább vidék is: az átlag a nyolc gyerek.

 

Deborahnak is ezt a jövőt szánják, férjével Kiryas Joelbe költöznek. Azonban mivel az első aktusig nagyon nehezen jutnak el – a két fiatalnak halvány lila gőze nincs, mit kéne csinálniuk –, a férj először el is akarja hagyni, ugyanis ha nincs aktus, akkor Deborah nem tudja a zsidó nő egyetlen feladatát, a sok gyerek kihordását teljesíteni. Végül összejön a dolog, születik is gyerekük, Deborah azonban egyre inkább azt érzi, hogy menekülne ebből a közegből.

 

A NŐKNEK HAVONTA EGYSZER A TISZTÁTALANNAK NEVEZETT PERIÓDUSUKAT A MIKVE RITUÁLIS FÜRDŐBEN KELL LEZÁRNIUK, A HIGIÉNIA VISZONT SOKSZOR HAGY KIVETNIVALÓT MAGA UTÁN, DEBORAH EL IS KAPOTT EGY ILYENBEN EGY NEMI BETEGSÉGET. ITT EGY BROOKLYNI MIKVE BEJÁRATA LÁTHATÓ.

 

Először elkezd egy világi főiskolára járni, ahol egy barátnőre tesz szert, akinek megtetszik az élettörténete, és azt javasolja neki: írja meg, szereznek majd kiadót. A könyv ennyiben saját megszületésének is története – Deborah, amikor már megvan a szerződése a kiadóval, lelép a gyerekkel együtt.

 

Manhattanbe költözik, új életet kezd egyedül – modern ortodox zsidó nőként, azaz teljesen nem hagyja el a vallást.

 

A szatmáriak közül nem mindenkinek tetszett a mű, blogoldalak jöttek létre, ahol egyrészről fenyegették Deboraht, akit árulónak tartanak (holott zsidóságát nem hagyta el, gyerekét ma is a modern ortodoxia szabályai szerint neveli), másrészről a leírt történeteket cáfolni próbálták. Mivel zárt közösségen belüli sztorikról van szó, valóban nehéz igazságot tenni.

 

Netflix-sorozat berlini kiegészítéssel

 

Deborah történetét többen is meg akarták már filmesíteni Amerikában, de ő – saját elmondása szerint – nem akart kapcsolatba kerülni ezzel a filmes világgal. Csak akkor engedett, amikor két német rendező, Alexa Karolinski és Anna Wagner kereste meg. 2019-ben kezdődtek a forgatások, és

 

csütörtöktől látható a Netflixen az eredmény: egy többrészes sorozat lett az Unorthodox könyvből.

 

A Netflix-sorozat nem teljesen követi a könyvet (itt van a sorozat trailerje), eleve Esthynek hívják a főszereplőt, aki Williamsburg után Berlinbe menekül – azaz számos tekintetben eltér az eredeti történettől.

 

A sorozatban Moishét, aki a kitalált történet szerint Berlinből csábítaná vissza Esthyt, az izraeli születésű Jeff Wilbusch játssza. A színész jelenleg a müncheni Residenztheater tagja, és amint kiderült: a történet azért is érinti mélyen, mert maga is egy haszid közegből szökött meg tizenhárom évesen. Liberális szülei önként csatlakoztak Izraelben egy ultraortodox közösséghez, de tizenkét testvérével ellentétben Jeffnek nem tetszett az a világ. Az Unorthodox sorozat azonban – sajátos módon, elvégre itt épp egy elidegenedésről van szó – Jeffet újra közel hozta családjához, már csak azért is, mert újra a gyerekkorában használt jiddisül kellett játszania.

 

Amit a két német rendező akart, az az ultraortodox világ bemutatása – azaz hangsúlyozták: nem a megbélyegzés vagy a kritika a céljuk.

 

Mindazonáltal sokak szerint Deborah könyve elindított egy szükséges vitát az ultraortodoxokról, mert az ottani családon belüli erőszakot, a nők elnyomását kevés figyelem kíséri, ugyanis New York nagyon nyitott társadalmában, ahol mindenki azt tesz, amit akar, egy zárt társadalom is sokkal könnyebben létezhet, mint bármely európai országban.

 

NYITÓKÉP: Unorthodox-sorozat (Netflix) plakátja (részlet)

FOTÓK: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyt Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

Gyurcsány önfeledt hughgrantezése, Jakab mackónacis moonwalkja, vagy Orbán lassúzása? Legyen tánc!

Prostituáltak tüntettek szombaton Hamburg piroslámpás negyedében, hogy újranyithassanak a munkahelyeik, amelyeket a koronavírus-járványra hivatkozva zártak be.

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás