+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. március 22. vasárnap, 08:00
Az önkéntes karanténnal és koronavírussal terhelt időkben különösen ijesztő látni filmen, milyen az, amikor látványosan összeomlott a lerohasztott egészségügy. A román Colectivben sajnos magyarországi körülményekre is ráismerhetünk.

Kevés aktuálisabb téma létezik Magyarországon most (a világon is persze), mint az egészségügy helyzete: a koronavírus terjedése miatt valószínűleg pártállástól függetlenül retteg kicsit épp az ország attól, hogy az amúgy is rosszhírű magyar egészségügy teljesen összeomlik a járvány alatt. Ezért javaslom már az elején, hogy az Emmy-díjas Alexander Nanau dokumentumfilmjét tényleg csak azok nézzék meg, akik nem hajlamosak különösebben a rettegésre.

 

A Colectiv alapja egy 2015. október 30-án történt tragédia: a bukaresti Colectiv klub kigyulladt egy koncert közben, a 400 bent bulizó közül 27 ember ott halt meg, száznyolcvanan pedig megsérültek (kicsit részletesebben ebben a cikkben írtunk erről). A katasztrófa elkerülhető lett volna akár, de a klubnak összesen egy vészkijárata volt, tehát a működési engedélyeket sem szabadott volna megkapnia. A nyilvánvaló állami korrupció miatt óriási tömegtüntetések robbantak ki, így egy korrupciós botrány miatt eleve kellemetlen helyzetbe keveredett Victor Ponta vezette román szociáldemokrata kormány (PSD) november 4-én ennek ürügyén lemondott, a választásokig hátralévő egy évre pedig szakértői kormány vette át az országot.

 

A film ezzel csak tárgyszerűen foglalkozik, hiszen az igazi lavina ezek után kezdődött: a Gazeta Sporturilor, vagyis a román Nemzeti Sport újságíróinak feltűnt, hogy a tragédiát követő négy hónapban újabb 37 áldozat halt meg.

 

Csupa olyan ember, akiknek nem voltak annyira csúnyák a sérüléseik, és fiatalok is voltak ahhoz eléggé, hogy elvileg ki tudják hordani a 10-15 százalékos égési sérüléseket.

 

A film első fele Cătălin Tolontan oknyomozó újságíróval és csapatával a középpontban bontja ki az okokat: ahogy kiderül, hogy az elhunytakat ápoló kórházak mind ugyanattól a Hexi Pharma nevű cégtől rendelték a fertőtlenítőt, persze csúnyán túlárazva.

 

JOBBRA TOLONTAN, AZ ÜGYET FELDOLGOZÓ OKNYOMOZÓ ÚJSÁGÍRÓ

 

A helyzet innen egyre durvább: egyre egyértelműbb lesz, hogy a román titkosszolgálat tudomása mellett lopnak el állami pénzeket az egészségügyben, miközben embereket elférgesedett sebekkel hagynak meghalni. Ahogy ezzel együtt az is kiderül, hogy bár a Hexi Pharma tulajdonosa megölte magát, mielőtt őrizetbe vették volna, a román egészségügy még a fertőtlenítők lecserélése után is annyi sebből vérzik, ami még tévéből nézve is felfoghatatlan.

 

Nagyjából ennél a felismerésnél kerül át a fókusz Gazeta Sporturilorról az ideiglenes, Dacian Cioloș vezette (ismerős név? igen, ő vezeti most a Renew Europe EP-frakcióját) kormány egészségügyi miniszterére, Vlad Voiculescura, akinek stábjával végig forgathattak a filmkészítők egészen a szakértői kormány végét jelentő 2016. decemberi választásig. Szinte élőben követhetjük, ahogy először szembesülnek azzal, hogy itt nem csak a Hexi Pharmáról van szó, hanem egy elemi szintig lezüllött és korrumpálódott román egészségügyről, aminek ilyen-olyan szinten minden tagja érintett a korrupcióban: az EU-s fejlesztési pénzek lenyúlása miatt csak szóban fejlődött addig az ellátás, hogy

 

a Colectiv klub áldozatait már arról biztosították, hogy felesleges német kórházba szállítani a betegeket, mindeközben pedig sokuk átszállítását szándékosan nehezítették meg.

 

Egészen jellemző, és sajnos Magyarországról is jól érthető a vita, amikor Vlad Voiculescu Bukarest PSD-s polgármesterével vitázik azon, lehet-e tüdőátültetéseket végezni a főváros egyik kórházában. Voiculescu ugyanis leállította ezeket, mivel a kórháznak például nem is volt tüdőgondozója, Gabriela Firea viszont tények helyett a nálunk is látható módon támadta a minisztert azzal, hogy miatta halnak meg emberek, miközben valójában csak Ausztriába akarja szállíttatni a szerinte transzplantációra szánt tüdőket – mármint a miniszter –, hiszen ő maga is ott dolgozott, és eleve, külföldi érdekeket szolgál.

 

Közben ott van Voiculescu fő problémája is: az ország egyetlen égéssérültek ellátásra alkalmas kórházát például úgy általában be kéne zárnia, annyira korrupt körülötte minden, csakhogy akkor még annyira sem tudnának ellátni embereket, mint eddig.

 

Felvetődik a kérdés: hogyan választ új kórházigazgatókat, ha tulajdonképpen mindenki sáros a szakmában?

 

A történet akkor lenne szép persze, ha a fiatal és azóta is népszerű figurának számító, azóta egy darabig még a bukaresti főpolgármester-jelöltséggel is kacérkodó Voiculescu lerakta volna az új román egészségügy alapjait, de ez mégiscsak egy kelet-európai történet. Mifelénk pedig általában ezeknek az ügyeknek nincs se felelőse, se megoldása:

 

az egyéves szakértői kormányzás után például simán nyerte a választást a korábban lemondott, ráadásul az egész korrupt rendszert nem csak fenntartó, de támogató PSD, ami után Voiculescunak is csak annyi kérdése volt, hogy vajon hány intézkedését vonják vissza hamarosan.

 

A helyzet rémisztően ismerős: itt egy ország, aminek a vezetése lenyúlja az egészségügyre szánt pénzeket, amikor pedig ennek következményeként emberek halnak meg, akkor elkezdenek külföldi érdekekről hadoválni és mellébeszélni, ami csak erősödik, amikor rájuk ömlik kicsit a bili. Mindezt olyan környezetben, ahol egy alapvetően sporttal foglalkozó napilap göngyölíti fel a korrupciós ügyeket, mert a közmédia nem beszél a kínos ügyekről.

 

 

A szörnyű aktualitást tehát a koronavírus adja, és az a szörnyű érzés, hogy ahogy a román kormány is azért hagyta meghalni a fiatalokat, mert hangoztatniuk kellett, hogy az ő egészségügyük is a német színvonalon van, úgy Kovács Zoltán akciócsoport-vezető a magyarokat is képes volt arról tájékoztatni múlt vasárnap, hogy a magyar egészségügy világszínvonalú.

 

Ezek viszont már nem olyan típusú hazugságok, mint a szokásos Brüsszel-Soros-migránsok háromszög, és ezt a bukaresti történet mindennél élesebben mutatja be: ezeknek a hazugságoknak a kárvallottjai nem hülyék lesznek, hanem halottak.

 

Bár a Colectiv végkimenetele tragikusnak tűnik, azért érdemes hozzátenni, hogy azóta már legalább – igaz, lassan, de – megmozdultak a dolgok a román politikában, ami miatt épp egész Európa egyik legfurcsább helyzete áll fenn azzal, hogy a jelenlegi miniszterelnök saját magát akarja megbuktatni épp annak érdekében, hogy megszabaduljon a szociáldemokraták parlamenti többségétől. Ennek legújabb fejleményeiről itt írtunk.

 

A Colectív március 19 óta megtekinthető az HBO Gón.

 

FOTÓK: HBO

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy ritka jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár őszinte tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

Az ellenzék továbbra sem nyugszik bele az elcsalt választásba, de Aljakszandr Lukasenka sem tűnik engedékenynek.

A 2020-ra tervezett játékokat a járvány miatt egy évvel elhalasztották – szakértők szerint 2021-ben sem biztos, hogy jó ötlet megszervezni,
de a japán miniszterelnök ragaszkodik hozzá.

Ez a cikk nem Erdélyről, nem a magyarokról, nem az RMDSZ-ről és nem a romániai magyarok autonómiatörekvéseiről fog szólni. Ez a cikk a román pártok történetét járja körbe.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás