+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 20. péntek, 19:17
A koronavírus miatt nem ül össze a Knesszet, így az új miniszterelnököt sem tudják megszavazni Izraelben. Orbán egyik kedvenc történésze már koronavírus-diktatúráról beszél.

A március elejei második előrehozott választáson Izraelben a Netanjahu-ellenes erők egyfős többséget szereztek az izraeli parlamentben, a Knesszetben. Miután Netanjahu mögött szétesett a jobboldali egység – mert a vallástalan cionistákat képviselő Avigdor Lieberman nem volt hajlandó többet az ultraortodoxok előjogait elfogadni –, a kérdés már csak az volt:

 

össze tud-e állni Netanjahuval szemben egy másik koalíció?

 

Össze tudott

 

A Likud alternatívájává a szintén cionista, jobbközép, de főleg askenáziak által meghatározott Kék-Fehér Párszövetség és annak elnöke, az egyébként magyar származású Benny Gantz tábornok nőtt fel.

 

Már a tavaly őszi előrehozott választások után is Gantzot az arabok, Liebermanék és a kicsike baloldaliak is elfogadták (az arabok felajánlkozása, hogy támogatnak egy izraeli kormányt, eleve történelmi lépés a részükről). A gond az volt azonban, hogy ha Gantzot támogatták is, egymással nem jönnek ki jól, Lieberman ugyanis nem akarna együttműködni arab pártokkal, de még Gantzéktól is két képviselő kizárta, hogy megszavazzon egy olyan kormányt, amiben az arabok is jelen lennének.

 

Ettől függetlenül hétfőn az izraeli államfő kormányalakítási megbízást adott Gantznak. Mivel azonban már ekkor is

 

életben volt az a szabály, hogy tíz főnél többen nem jelenhetnek meg egy helyen, a százhúsz fős parlament se tudott összeülni.

 

Parlamenti elnöki puccs

 

Ganz kormányalakítási terveinek vetett most véget Juli Edelstein, a Knesszet likudos elnöke. A politikus eddig távoltartotta magát a pártpolitikától, feladatához méltóan viselkedett, most azobban súlyos alkotmányos válságot idézett elő azzal, hogy

 

a koronavírus miatti szükséghelyzetre hivatkozva nem hajlandó összehívni a parlamentet továbbra sem – így pedig képtelenség Gantzot megszavazni miniszterelnöknek.

 

Benjamin Netanjahu így továbbra is ügyvezető miniszterelnök, csütörtök este pedig elrendelte a szükséghelyzetet, amely részleges kijárási tilalommal is jár. A koronavírus miatt szükséges nemzeti egység szerinte most azt jelenti, hogy ő marad hivatalban kormányfő. Noha a csütörtöki rendelet nem függeszti fel a parlament ülését is – bár három likudos miniszter belevette volna ezt is a rendeletbe –, ha Edelstein házelnök nem hívja össze a parlamentet, tényleg nem tud megalakulni a kormány.

 

Edelstein szerint azonban jelenleg sincs felfüggesztve a parlament, azaz nem érti a kritikát – sőt, azt ígéri, hogy hétfőn meg lehet majd tartani az ülést. A kékfehérek azonban nem bíznak ebben, és petícióval fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy kötelezze az Edelsteint az ülés összehívására. Ofer Selah kékfehér parlamenti képviselő szerint Netanjahuék „nem csak szétverik az izraeli demokráciát, de a választások eredményét is figyelmen kívül hagyják”.

 

Ehud Olmert korábbi kormányfő szerint is Netanjahu a koronavírus saját politikai túlélésére használja, azaz megpróbál időt nyerni, hátha még az új parlament megalakulása előtt szétesne a Gantz mögötti csekély többség. Yuval Noah Harari izraeli sztártörténész egyenesen arról beszél, hogy

 

Netanjahuék lépésével megszületett az első koronavírus-diktatúra

 

– azaz egy politikai erő a járvány leküzdéséhez valóban szükséges veszélyhelyzetet egyben saját politikai hatalomban tartására is alkotmányellenesen felhasználja. Edelstein döntését a szintén likudos államfő, Reuven Rivlin is keményen bírálta, Benny Gantz pedig arra figyelmeztetett:

 

gyakorlatilag majdnem egy éve nincs működő parlament, és ez szerinte a Likud miatt van.

 

Netanjahu ugyanis tavaly áprilisban, amikor már elvesztette a parlamenti szavazást, és egy hasonló helyzet látszott kialakulni, mint most (azaz hogy össze tudna jönni egy Netanjahu-ellenes kisebbségi kormány), inkább előrehozott választásokat kényszerített ki. Amikor ezek tavaly ősszel sem vezettek eredményre, ismét csak a voksolás maradt a kiút. A most márciusi eredményt is, ami alapján Gantz kormányt tudna most már igazán alakítani, Netanjahu, aki 1996 óta – megszakításokkal – tölti be a kormányfői posztot, nehezen viseli el.

 

Ha Netanjahu nem is megy, talán jön a Messiás

 

Miközben az izraeli politika Netanjahu távozásáról vitatkozik, a Netanjahuval szövetséges Egyesült Tóra Zsidóság askenázi ultraortodox párthoz közelálló

 

rabbik a koronavírust az emberiség elleni büntetésként, a Messiás közeli eljövetelének jeleként értékelik.

 

Szafed Smuel Elijadu rabbi szerint most még jobban figyelni kell a szombat megtartására. A jobboldali rabbi nem zárta ki annak lehetőségét, hogy éppen az arabok szólítanák fel a zsidóságot: építsék újra a jeruzsálemi templomot. Egy ilyen felszólítás a zsidó tanítás értelmében a Messiás eljövetelének számítana – ugyanis csak akkor lehet újjá építeni a rómaiak által lerombolt templomot, amiből ma csak a siratófal áll, ha azt Isten kéri (egyben Isten közeleg).

 

Egy másik ultraortodox rabbi, Slomó Aviner szerint a mostani koronavírus isten büntetése „az emberiség arroganciájáért, az erkölcsi relativizmusért, a posztmodernitásért”. Hasonló véleményen van Meir Mazuz rabbi is, aki még pontosabban belőtte a koronavírus felelőseit: a melegek és az ő felvonulásaik terjesztették el szerinte a vírust. Aviner rabbi azonban

 

annyi pozitívumot mindenképpen lát a mostani eseményekben, hogy „leállt az egész nem-zsidó kultúra”,

 

azaz nem működik a világi oktatás, tudomány, és nincsenek utazások – azaz mintha egy folyamatos szombat lenne.

 

Mégsincs teljesen szombat?

 

Miközben az askenázi ultraortodoxok felelőst keresnek, a szefárdok gyakorlati tanácsokkal segítik a koronavírus elleni harcot. Jicak Joszef szefárd főrabbi, aki egyben a Netanjahuval szintén szövetséges Sasz-párt szellemi vezetője, azt mondta, hogy

 

mindenki szombaton is vegye fel a telefont. Erre azért van szükség, mert az állami tesztelések eredményeit akár szombaton is közölhetik.

 

JICAK JOSZEF SZEFÁRD FŐRABBI REUVEN RIVLIN LIKUDOS ÁLLAMFŐVEL. MINDKETTEN A JÁRVÁNYÜGYI- ÉS A POLITIKAI VÁLSÁGOT OLDANÁK MEG. FOTÓ: WIKIPÉDIA

 

Vita volt a rabbik között azonban, hogy lehet-e szombaton telefont felvenni

 

– miközben az askenázi ultraortodoxok ettől továbbra is elzárkóznak, Joszef szefárd főrabbi még azt is kijelentette: azok is lesznek szívesek bekapcsolni és felvenni a telefonjaikat szombaton, akik nem várnak teszteredményre, mert lehet, hogy telefonon kapnak értesítést más rokonuk vagy ismerősük megfertőződéséről.

 

Joszef mindezt azzal indokolta, hogy a zsidó vallásban is elsődleges törvény az élet védelme, ami alól szombaton se lehet kivételt tenni. Márpedig most a telefon használata is életeket menthet.

 

NYITÓKÉP: Benjamin Netanjahu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás