+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 20. péntek, 17:56
Németországban a rendkívüli helyzet kérdése továbbra is tartományi hatáskör jórészt, az egyes tartományok e tekintetben államokként viselkedhetnek egymással szemben. Most ennek értelmében az északi Schleswig-Holstein megtiltotta a turisztikai célú beutazást a többi tartományból érkező német állampolgárok számára is. Miért nincs Berlinnek sok hatalma a jelenlegi válság kezelésében?

Németország jelenleg tartományi szinten is sokszor eltérű ütemben és intézkedésekkel reagál a koronavírusra. Például az iskolák bezárását először Saar-vidék, majd Bajorország rendelte el, csak később követte őket a többi tartomány. Hasonlóan eltérőek a kijárási tilalommal összefüggő esetleges rendelkezések is. Miközben Bajorországban részlegesen már bevezették, a többi tartományban még nem került erre sor.

 

Németország nem egy állam

 

Sor került viszont egy olyan intézkedésre, ami még inkább megmutatja a „békeidőben” sokszor elfelejtett tényt: Németország ma is több államnak a szövetsége. A legészakibb tartomány, Schleswig-Holstein szerdától elrendelte, hogy

 

senki sem utazhat be oda ezentúl turisztikai céllal – és ez nemcsak a határos Dániára, de a többi német tartományra is igaz.

 

Mindez szintén mutatja, hogy a német alkotmányjog értelmében a tartományok egymáshoz való viszonyát (de bizonyos kérdésekben akár a külfölddel való kapcsolatát is) az önálló államiság határozza meg. Éppen ezért a köznyelv, pláne a jogi nyelv nem használja a „német állam” kifejezést a szövetségi kormányzat intézkedéseire (törvényeire, stb.), hanem mindig a „Bundról” (azaz a „szövetségről”) beszélnek, ha a központi hatalmat értik. Az állam egyrészről csak mint elméleti kategória jelenik meg (ekkor hívják Staatnak), másrészről a tartományokat jeleni (ekkor meg Landról beszélünk).

 

A veszélyhelyzet a tartományokban jelenik meg

 

A német alaptörvény ennek értelmében a belső veszélyhelyzet kezelését is gyakorlatilag tartományi hatáskörben tartja. Az alaptörvény 35. cikkelye szerint természeti katasztrófa vagy bármilyen hasonló veszély, fenyegetés esetén az egyes tartományok kérhetnek rendőrségi és egyéb segítséget más tartományok szerveitől, bizonyos esetekben pedig a szövetségi kormányzat utasíthatja is a tartományok közötti segítséget.

 

A rendőrség ugyanis nagyrészt tartományi hatáskör (csak egy nagyon szűk hatásköre van a szövetségnek, a rendőrségek eleve tartományonként külön szerveződnek), így értelemszerűen a veszélyhelyzet kapcsán – amikor rendkívüli rendőrségi és rendvédelmi intézkedésekre kerülhet sor – a tartományok továbbra is megőrzik elsőségüket,

 

a szövetség csak bizonyos területeken tud aktív lenni, és ott is legfeljebb a tartományok közötti együttműködést segítendő.

 

A belső politikai fenyegetettség helyzetét (amely egy másik veszélyhelyzeti tényállás) az alaptörvény 91. cikkelye szabályozza, amely már engedi, hogy a szövetségi hatalom magához ragadja a tartományi irányítást – ami az alaptörvény alapelvét jelentő föderalizmus felfüggesztését jelenti. Gyakorlatilag ez tekinthető a német alkotmányjogban a szövetség részéről tehető legnagyobb lépésnek.

 

Tizenhatféle válságkezelés

 

A föderalizmus megmutatkozik a jelenlegi válságkezelésben is. A német járványügy nagyrészt szintén tartományi hatáskör,

 

olyan jellegű járványra, mint ami most kibontakozóban van, eleve nincs is szövetségi törvényi szabályozás

 

– legfeljebb az alaptörvény idézett passzusait lehetne felhívni, de ezek is nagyrészt a tartományi rendőrség és egyéb szervek határkörében hagyják a veszélyhelyzet kezelését. Éppen ezért van az, hogy ma Németországban a tartományok eltérő módon reagálnak. Mindehhez jön, hogy nem csak a rendőrség nagyrésze, de az oktatásügy is tartományi hatáskör (Németországban ma ezért tizenhat, egymástól jelentősen eltérő iskolahálozat és oktatási modell működik).

 

Azaz a mostani tiltásoknak sincs szövetségi szinten törvényi alapjuk:

 

nem Berlin, hanem az egyes tartományi kormányok tudnak bezáratni, felfüggeszteni tevékenységeket, kijárási tilalmat bevezetni, és akár a belső határaikat kontrollálni.

 

A szövetségi kormányzat csak arra képes, hogy jogi kötőerővel nem rendelkező megállapodást kössön a tartományokkal (amint történt most is), amelyek egyfajta zsinórmértékként elfogadtak közös intézkedési tervet arról, hogy mit lehet és mit nem lehet bezárni – de ennek jogi szabályozása (ezzel tényleges kötőereje és kikényszeríthetősége) már megint tartományi hatáskör. A konkrét megvalósítás éppen ezért eltérő, egyes tartományok nem is vettek át minden ajánlást (például Berlinben az állatkert nyitva lehet a szövetségi ajánlás ellenére is), míg mások – mondjuk Bajorország – már most sokkal szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak.

 

Az, hogy Németország centrálisan nincsen jól felkészülve egy járvány egységes kezelésére, még nem lenne szükségszerűség egy föderális államban se. Svájcban például, amely nem is csak föderáció, de egy még lazább (azaz konföderatív) együttműködés a jelentős önállósággal rendelkező kantonok között, van egy szövetségi járványügyi törvény, amely pontosan meghatározza, mely esetekben léphet fel a konföderatív, központi hatalom, és mit tehet meg.

 

Németországban tehát a mostanihoz hasonló belső veszélyhelyzetnél eleve tizenhat különböző megoldás lesz. Persze a tartományoknak se érdekük, hogy teljesen eltérően reagáljanak, éppen ezért fogadnak el a szövetségi irányelveket – de mindez azt mutatja: ma Németországban a veszélyhelyzet egységes kezelése inkább politikai megegyezés, mint jogi kötőerő kérdése. A konkrét intézkedések továbbra is a tartományoktól várhatóak, Angela Merkel éppen ezért csak kérni, javasolni, magyarázni tudott szerdai televíziós beszédében.

 

FOTÓ: Merkel szerdai tévébeszéde

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali heti tsúfos tükre ismét jelentkezik: ezúttal egészen az ókori Washingtonig repülünk vissza a történelembe!

Sokáig tartott, de a Momentum is kimondta: Orbán Viktor leváltáshoz egyetlen közös listán kell indulnia a hatpárti ellenzéknek. Ezzel gyakorlatilag a listaállítás körüli vita eldőlt.

Úgy tudjuk, azért, mert nem lehetett a párt jelöltje 2022-ben.

Polgárpukkasztó amerikai standup, afrikai lecsó, halhatatlan videójáték: itt a novemberi Fasza Dolgok, az Azonnali havonta megjelenő mindenajánlója. 100 százalékban lockdown-kompatibilis tippek!

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás