+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 20. péntek, 17:56
Németországban a rendkívüli helyzet kérdése továbbra is tartományi hatáskör jórészt, az egyes tartományok e tekintetben államokként viselkedhetnek egymással szemben. Most ennek értelmében az északi Schleswig-Holstein megtiltotta a turisztikai célú beutazást a többi tartományból érkező német állampolgárok számára is. Miért nincs Berlinnek sok hatalma a jelenlegi válság kezelésében?

Németország jelenleg tartományi szinten is sokszor eltérű ütemben és intézkedésekkel reagál a koronavírusra. Például az iskolák bezárását először Saar-vidék, majd Bajorország rendelte el, csak később követte őket a többi tartomány. Hasonlóan eltérőek a kijárási tilalommal összefüggő esetleges rendelkezések is. Miközben Bajorországban részlegesen már bevezették, a többi tartományban még nem került erre sor.

 

Németország nem egy állam

 

Sor került viszont egy olyan intézkedésre, ami még inkább megmutatja a „békeidőben” sokszor elfelejtett tényt: Németország ma is több államnak a szövetsége. A legészakibb tartomány, Schleswig-Holstein szerdától elrendelte, hogy

 

senki sem utazhat be oda ezentúl turisztikai céllal – és ez nemcsak a határos Dániára, de a többi német tartományra is igaz.

 

Mindez szintén mutatja, hogy a német alkotmányjog értelmében a tartományok egymáshoz való viszonyát (de bizonyos kérdésekben akár a külfölddel való kapcsolatát is) az önálló államiság határozza meg. Éppen ezért a köznyelv, pláne a jogi nyelv nem használja a „német állam” kifejezést a szövetségi kormányzat intézkedéseire (törvényeire, stb.), hanem mindig a „Bundról” (azaz a „szövetségről”) beszélnek, ha a központi hatalmat értik. Az állam egyrészről csak mint elméleti kategória jelenik meg (ekkor hívják Staatnak), másrészről a tartományokat jeleni (ekkor meg Landról beszélünk).

 

A veszélyhelyzet a tartományokban jelenik meg

 

A német alaptörvény ennek értelmében a belső veszélyhelyzet kezelését is gyakorlatilag tartományi hatáskörben tartja. Az alaptörvény 35. cikkelye szerint természeti katasztrófa vagy bármilyen hasonló veszély, fenyegetés esetén az egyes tartományok kérhetnek rendőrségi és egyéb segítséget más tartományok szerveitől, bizonyos esetekben pedig a szövetségi kormányzat utasíthatja is a tartományok közötti segítséget.

 

A rendőrség ugyanis nagyrészt tartományi hatáskör (csak egy nagyon szűk hatásköre van a szövetségnek, a rendőrségek eleve tartományonként külön szerveződnek), így értelemszerűen a veszélyhelyzet kapcsán – amikor rendkívüli rendőrségi és rendvédelmi intézkedésekre kerülhet sor – a tartományok továbbra is megőrzik elsőségüket,

 

a szövetség csak bizonyos területeken tud aktív lenni, és ott is legfeljebb a tartományok közötti együttműködést segítendő.

 

A belső politikai fenyegetettség helyzetét (amely egy másik veszélyhelyzeti tényállás) az alaptörvény 91. cikkelye szabályozza, amely már engedi, hogy a szövetségi hatalom magához ragadja a tartományi irányítást – ami az alaptörvény alapelvét jelentő föderalizmus felfüggesztését jelenti. Gyakorlatilag ez tekinthető a német alkotmányjogban a szövetség részéről tehető legnagyobb lépésnek.

 

Tizenhatféle válságkezelés

 

A föderalizmus megmutatkozik a jelenlegi válságkezelésben is. A német járványügy nagyrészt szintén tartományi hatáskör,

 

olyan jellegű járványra, mint ami most kibontakozóban van, eleve nincs is szövetségi törvényi szabályozás

 

– legfeljebb az alaptörvény idézett passzusait lehetne felhívni, de ezek is nagyrészt a tartományi rendőrség és egyéb szervek határkörében hagyják a veszélyhelyzet kezelését. Éppen ezért van az, hogy ma Németországban a tartományok eltérő módon reagálnak. Mindehhez jön, hogy nem csak a rendőrség nagyrésze, de az oktatásügy is tartományi hatáskör (Németországban ma ezért tizenhat, egymástól jelentősen eltérő iskolahálozat és oktatási modell működik).

 

Azaz a mostani tiltásoknak sincs szövetségi szinten törvényi alapjuk:

 

nem Berlin, hanem az egyes tartományi kormányok tudnak bezáratni, felfüggeszteni tevékenységeket, kijárási tilalmat bevezetni, és akár a belső határaikat kontrollálni.

 

A szövetségi kormányzat csak arra képes, hogy jogi kötőerővel nem rendelkező megállapodást kössön a tartományokkal (amint történt most is), amelyek egyfajta zsinórmértékként elfogadtak közös intézkedési tervet arról, hogy mit lehet és mit nem lehet bezárni – de ennek jogi szabályozása (ezzel tényleges kötőereje és kikényszeríthetősége) már megint tartományi hatáskör. A konkrét megvalósítás éppen ezért eltérő, egyes tartományok nem is vettek át minden ajánlást (például Berlinben az állatkert nyitva lehet a szövetségi ajánlás ellenére is), míg mások – mondjuk Bajorország – már most sokkal szigorúbb intézkedéseket foganatosítanak.

 

Az, hogy Németország centrálisan nincsen jól felkészülve egy járvány egységes kezelésére, még nem lenne szükségszerűség egy föderális államban se. Svájcban például, amely nem is csak föderáció, de egy még lazább (azaz konföderatív) együttműködés a jelentős önállósággal rendelkező kantonok között, van egy szövetségi járványügyi törvény, amely pontosan meghatározza, mely esetekben léphet fel a konföderatív, központi hatalom, és mit tehet meg.

 

Németországban tehát a mostanihoz hasonló belső veszélyhelyzetnél eleve tizenhat különböző megoldás lesz. Persze a tartományoknak se érdekük, hogy teljesen eltérően reagáljanak, éppen ezért fogadnak el a szövetségi irányelveket – de mindez azt mutatja: ma Németországban a veszélyhelyzet egységes kezelése inkább politikai megegyezés, mint jogi kötőerő kérdése. A konkrét intézkedések továbbra is a tartományoktól várhatóak, Angela Merkel éppen ezért csak kérni, javasolni, magyarázni tudott szerdai televíziós beszédében.

 

FOTÓ: Merkel szerdai tévébeszéde

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás