+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. március 19. csütörtök, 07:00
A sokk okozta pánik jórészt már elmúlt a tanárok körében, de azért még mindig sok a kérdőjel, hogy hogyan oldják meg, hogy távoktatással is megfelelő módon felkészítsék a gyerekeket a koronavírus miatt elrendelt iskolabezárások idején is. Mindeközben a távoktatásra szakosodott platformok úgy hasítanak, mint még soha.
„Most, amikor amúgy is katasztrofális helyzetben van az oktatás, és tiltakozunk az új NAT ellen, miből gondolják, hogy egy pillanat alatt fel fog állni egy kész rendszer?”

 

– tette fel a költői kérdést az Azonnalinak Burai Vera, egy ötgyermekes anya. (Burai egyébként a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért civilszervezet tagja, de nekünk mint szülő nyilatkozott.)

 

És valóban nincsenek egyszerű helyzetben a közoktatásban dolgozó pedagógusok: míg az egyetemek már a koronavírus miatti veszélyhelyzet március 11-i kihirdetésekor tudták, hogy digitális távoktatásra kell átállniuk, és ráadásul a tavaszi szünetet előrehozva lett majdnem két hetük kitalálni, hogy ezt hogyan oldják meg, addig a közoktatásban dolgozók még 13-án reggel is joggal hihették a miniszterelnök rádióinterjúja alapján, hogy az ő munkájukat nem fogja érinteni a rendkívüli helyzet.

 

Aztán péntek este negyed tízkor hidegzuhanyként jött a hír: Orbán Viktor bejelentette, hogy március 16-tól távoktatásban kell dolgozni az általános és középiskolákban is. Volt tehát – szemben az egyetemi másfél héttel – egyetlen hétvégéje a pedagógustársadalomnak és az intézményvezetőknek kitalálni, hogy mitévők legyenek.

 

Így nem volt meglepő a kétségbeesés a szakmában. De vajon elegendő volt a bejelentés óta eltelt pár nap arra, hogy rendet tegyenek a fejükben a tanárok, és ne a káosz uralkodjon el? Felkészültek-e az új helyzetre a családok, és mit kell tenni, hogy a gyerek ugyanolyan hatékonyan tanulhasson otthon is, mint az iskolában? Utánakérdeztünk.

 

Nem pánik van, hanem munka

 

„Most senki nem nyit parttalan vitákat arról, hogy a kialakult helyzetért ki és milyen szinten felelős, hanem mindenki a helyzet megoldásával foglalkozik”

 

– igyekezett megnyugtatni a szülőket Anna, egy általános iskolai magyartanár.

 

Bár Anna a hétvégén még nagyon frusztrált volt, hogy mi lesz hétfőtől, de az első munkanap azért némileg megnyugtatta: ebben a legtöbbet a hétfő reggel tartott tantestületi értekezlet segített, amikor is a rendszergazda bemutatta a hétvégén összerakott prezentációját azokról az online platformokról, amiket használva kivitelezhető a távoktatás.

 

Mint Anna elmondta, ebben a prezentációban tájékoztatást kaptak arról is, hogy melyik felület alkalmas például arra, hogy a hagyományos órát reprodukálva, élőben tarthassa a kapcsolatot a diákjaival, és melyik arra, hogy a diákok önállóan oldják meg a kiadott feladatokat. Ez már egy olyan fogódzkodó, aminek segítségével el lehet kerülni, hogy káoszba fulladjon a digitális átállás.

 

EZ A LÁTVÁNY FOGADJA A TANÁROKAT AZ ISKOLÁKBAN: BELÉPÉS ELŐTT KÖTELEZŐ KÉZFERTŐTLENÍTŐT HASZNÁLNI.

 

Hasonló gyakorlatias előadást kapott Szabolcs, egy gimnáziumi tanár is, aki azonban hozzátette, még mindig vannak olyan kollegák, akik pánikolnak. „Ők jellemzően azok, akik eddig csupán e-mailezésre és a KRÉTA-rendszerben történő üzenetetküldésre használták az internetet, más közük nem volt a modern digitális világhoz. Ezeknek az embereknek viszont segítenek a fiatalabb kollegák” – hívta fel rá a figyelmet Szabolcs. (A KRÉTA – az egyetemeken használt Neptunhoz hasonlóan – a közoktatásban használt szoftver: a tanárok többek között itt regisztrálják, hogy mit tanítottak a diákoknak, itt vezetik a tanulók jegyeit, és ezen keresztül tájékoztatják a szülőket.)

 

Abban, hogy a digitális átállás – mivel arra nem volt felkészülve a pedagógustársadalom – sokaknál egyenesen pánikot okozott, hibás egyaránt a politika és maguk a tanárok is – értettek egyet az Azonnali által megkérdezett pedagógusok. Az előbbi azért, mert nem adta meg a tanároknak a távoktatáshoz szükséges IKT-eszközök (információs és kommunikációs technológiák) használatához kellő tudását, az utóbbi pedig azért, mert nem tettek meg mindent azért, hogy fejlesszék magukat, és nem voltak elég bátrak sem ahhoz, hogy kipróbálják a technikai újításokat az oktatásban.

 

Ennek ellenére Szabolcs már csak azért sem látja borúsan a helyzetet, mert szerinte

 

a legtöbb távoktatásra alkalmas szoftver (mint Quizlet, a Google Drive vagy a Microsoft Teams) kezelése egyáltalán nem olyan bonyolult, hogy azt egy kis segítséggel ne tudják megtanulni az idősebb kollegák is.

 

Melyik a legjobb távoktatási platform?

 

Aki egy picit is járatos az oktatásban, tudhatja, hogy soha nincsen egyetlen tuti megoldás: az, hogy az oktatási környezet hétfőtől megváltozott, még nem törli el azokat a diákok közötti különbségeket, amik az egyedi módszertani megoldásokat szükségessé teszik. Teljesen máshogy kell például tanítani egy alsó- és egy felsőtagozatos gyereket online is, akárcsak a tábla előtt állva – mondja Anna.

 

És természetesen az egyes tantárgyak sem ugyanazokat a megoldásokat követelik meg, ahogy arra Szabolcs rá is világított az Azonnalinak: egy művészettörténész vagy egy énektanár, akiknek elemi igényük a vizualitás és a hallás, semmit sem fognak tudni kezdeni a KRÉTA online oktatási rendszerével, amit arra találtak ki, hogy a diákok kérdőívek segítségével adjanak számot a tudásukról.

 

Ha már szóba került: az Oktatási Hivatal által is ajánlott, állami KRÉTA-rendszerrel kapcsolatban mindkét tanárnak vannak fenntartásai. Míg Szabolcs arról számolt be, hogy a félév végi jegylezárásoknál a KRÉTA nehezen használható, addig Anna már egyenesen azt mondta, hogy még az átlagos hétköznapokban is előfordul, hogy a rendszer lelassul, és hibaüzenetekkel bombázza a pedagógust.

 

„Képzeljük el, mi történne, ha hirtelen több tíz- vagy százezer diák és tanár próbálná meg egyszerre használni KRÉTÁ-t. Összeomlana a rendszer!”

 

Burai Vera arról számolt be saját, illetve más szülők friss tapasztalatai alapján, hogy ez már meg is történt, és az utóbbi napokban gyakorlatilag használhatatlanná vált a KRÉTA.

 

A KRÉTA elégtelensége miatt tehát úgy tűnik, szükség lesz arra, hogy a tanárok más, alternatív platformokat is használjanak. Ezekhez kényelmes kiegészítő szolgáltatás nyújthatnának az M5-ön elindult oktatási műsorok, a kivitelezés viszont az Azonnali által megkérdezett tanárok szerint nem igazán hatékony. Ahogy Anna elmondta, komoly probléma a kezdeményezéssel, hogy az M5 nincs benne a tévészolgáltatók alapcsomagjában, így akiknek nincsen pénzük egy magasabb árfekvésű csomagot kifizetni, eleve elesnek ettől a szolgáltatástól. Szabolcs már abban is kételkedik, hogy egy ilyen oktatási műsornak valóban a tévében van-e helye: szerinte a mai fiatalok számára ezeket a Youtube-on, sőt, TikTok-on kéne elérhetővé tenni.

 

HIÁBA AZ ELŐRE BEKÉSZÍTETT TÁBLA ÉS PADSOR, A DIÁKOK AZ ISKOLAUDVAR HELYETT MOST LEGFELJEBB AZ ERKÉLYRE ÜLHETNEK KI TANULNI.

 

Ha túllépünk az állam által biztosított, állami kezdeményezésű lehetőségeken, az egyik legkézenfekvőbb megoldás a Microsoft Teams szolgáltatása, ami ingyenes beszélgetési, videóhívási, fájlmegosztási és fájltárolási lehetőséget biztosít a regisztrálóknak. Annáék iskolájában egységesen ezt kívánják használni a különböző online tananyagok megosztására, viszont abba, hogy oda a tanár milyen, akár más szoftverrel készített tartalmakat tölt fel, az iskola nem akar beleszólni.

 

Ugyanilyen szabadságot élveznek Szabolcsék is, tőlük csak annyit kért az iskolavezetés, hogy a diákok érdekét nézzék, és ne bonyolítsák túl a dolgokat: az a lényeg, hogy minél több tanulót megfelelően el lehessen érni és tanítani.

 

„Itt most nincs idő egyik napról a másikra teljesen új módszertanokat kitapasztalni, hanem mindenkinek a maga pedagógiai kultúráját kell átültetni a mostani helyzetbe”

 

– figyelmeztetett Szabolcs.

 

A minőségi oktatás jegyében az általunk megkérdezett tanárok (vidéki városi) iskoláiban elsődleges szempont, hogy a diákok közötti esélyegyenlőtlenséget amennyire lehet, csökkentsék a digitális átállás során: amennyiben az egyes családokban a technikai feltételek nem adottak, úgy az iskola rendelkezésre bocsátja a saját tabletjeit és laptopjait az érintett diákoknak. 

 

Segít-e a bőség zavara?

 

Mind Anna, mind Szabolcs arról számolt be, hogy a digitális átállás pénteki bejelentése óta annyira sok online oktatási platform került a pedagógusok szeme elé, hogy az sokaknak már egyenesen kétségbeejtő lehet. „Engem tanárként frusztrált ez a rengeteg lehetőség, hogy akkor most mit válasszak” – mondta Anna, aki szerint pont a rendszergazda hétfői előadása kellett ahhoz, hogy kicsit rendet tudjon tenni magában.

 

Abban, hogy egy hétvége alatt megszámlálhatatlanul sok távoktatási felületet fedezett fel magának a pedagógustársadalom, több tényező is szerepet játszik. Egyrészt a szerteágazó igényekkel rendelkező tanárok is igyekeznek megtalálni a maguk tantárgyához, informatikai tudásukhoz és az általuk tanított diákokhoz leginkább passzoló megoldásokat.

 

Másrészt a villámgyorsan megnövekedett kereslet aktivitzálta a kínálati oldalt is az online oktatási piacon – mondta az Azonnalinak Horváth Dániel, az egyik ilyen platform, az EduBase ügyvezető igazgatója.

 

Az EduBase alapvetően nem saját oktatási anyagokat gyárt, hanem az élő oktatást nagyrészt kiváltani képes online platformot biztosít, kezdve a tanítástól, a gyakorló feladatokon át egészen a számonkérésig. Horváth elmondása szerint a platformjuk iránti érdeklődés az elmúlt napokban gyakorlatilag kilőtt: csak ebben a rövid időszakban két-háromezer új felhasználó érkezett hozzájuk, ami az átállás péntek esti bejelentését megelőző regisztrálók számának tíz százalékával egyenlő. Mindezt úgy, hogy az EduBase 2013 óta gyűjtötte össze a mostani húsz-harmincezres felhasználói csoportját. „Minden második-harmadik percben regisztrál valaki az oldalon” – érzékeltette a helyzetet Horváth.

 

És ehhez a drasztikus növekedéshez gyakorlatilag semmi mást nem kellett tenniük, mint pár posztot kirakniuk a digitális átállás után gombamód szaporodó tematikus Facebook-csoportokban.

 

„Még arra is volt igény, hogy csináljunk egy live streamet, amiben bemutatjuk, hogy hogyan lehet az oldalon elindulni. Miután ezt megcsináltuk,

 

néhány iskola meg is keresett minket, hogy szeretnének árajánlatot kérni, hogy csoportosan, akár több száz fővel igénybe vegyék a szolgáltatásainkat”

 

– számolt be az Azonnalinak az ügyvezető igazgató, aki szerint hiába a nagy kereslet, a kínálatot – mivel ez a piac alapból sem olyan kompetitív – jellemzően nem a nyerészkedési vágy, hanem a segítségnyújtás vezérli, főleg a koronavírus miatt kialakult mostani helyzetben. (A jellemző modell az ilyen szolgáltatást nyújtó programoknál valóban az, ami az EduBase-nél is: az alapvető funkciók ingyenesen elérhetők a regisztrálók számára, majd attól függően, hogy igényelnek-e olyan plusz szolgáltatásokat, mint a kibővített, akár több száz gigabájtos tárhely, a live stream, az egyszerűsített bejelentkezés vagy a saját intézmény számára létrehozott domain, havi pár ezer, esetleg tízezer forintos díjakkal kell számolni.)

 

Horváth szerint már csak azért is jó, hogy a kínálat ennyire sokszínű, mert valószínűleg egyetlen online oktatási platform sem bírná el, ha hirtelen több tíz- vagy százezer felhasználó jelenne meg az oldalán. Viszont azzal, hogy a kereslet – pont a nagyon szerteágazó igények miatt – eloszlik a kínálati oldal nyújtotta megoldások között, gyakorlatilag mindenki jól jár, és mindenki megtalálhatja a maga célcsoportját.

 

A kamerán keresztül fogják egymás orrszőrét számolgatni a gyerekek?

 

Ahogy a használandó platformokban, úgy abban is komoly eltérések mutatkozhatnak tanár és tanár között, hogy ki mire használja a digitális eszközöket: arra, hogy az iskolai 45 perces órát reprodukálja például videóchaten keresztül, vagy arra, hogy újszerű, az önálló tananyagfeldolgozást ösztökélő, projektalapú feladatokkal tanítsa a diákokat?

 

Az előbbi Anna szerint már csak a technikai adottságok miatt sem kivitelezhető: sok családban egyszerűen nincsen elég erős wifi (már ha wifi van egyáltalán), illetve tanulásra alkalmas eszköz, hogy a hagyományos oktatás órarendjét imitálva egymással párhuzamosan tanuljon két-három gyerek, hogy a mindeközben home office-ban dolgozó szülőről ne is beszéljünk.

 

Szabolcs szerint azonban nem lehet projektek egész sorát rázúdítani az ehhez nem szokott gyerekekre, mert így a feladatok könnyen felhalmozódhatnának, ami a gyerekeket pont annak a felesleges stressznek tenné ki, amit el kellene kerülni. „Ezért fokozatosan kialakított munkarendre van szükség” – mondja Szabolcs. 

 

Ha már oktatási módszerek: sokat számít a gyerek kora is

 

Jankáéknak például két gyerekük van, és jön hamarosan a harmadik is (Janka tart is attól, hogy milyen állapotban lesz az egészségügy akkor, amikor szülni fog). A gyerekek közül egyelőre a legnagyobb is csak első osztályos, akit még írni tanítanak, így Janka szerint a tanító néni – a hagyományos oktatási menetrenddel és módszerrel összhangban – inkább azt fogja megmondani, hogy a tankönyv melyik részével kell haladnia a gyereknek, nem pedig számítógépes feladatokat fog neki adni.

 

Ezzel szemben Veráéknál, ahol összesen öt gyerek van a családban, és abból négy a közoktatásban tanul, ráadásul három különböző intézményben, ez aligha megoldható. Sem rendelkezésre álló digitális eszköz, sem szülői erőforrás nincsen annyi, hogy a négy gyereket – akik közül háromra külön figyelni is kell, mert még nem annyira önállóak a tanulásban – az iskolai órarend alapján egyszerre tanítsák.  Így Vera szerint a mostani helyzetben mindenképp arra kell ösztönözni a gyerekeket, hogy a kellő segítséget megadva, de mégis csak önállóan végzendő, a leleményességet és a szervezőkészséget fejlesztő feladatokat végezzenek. Ez azonban nagyon nem egyszerű.

 

„Az elmúlt 20-25 év a frontális oktatásról szólt. Ha most ezen berögződés mentén a tanárok nem állnak elő kreatív ötletekkel, hanem azt mondják, »tanuld meg a tankönyvből a következő leckét«, biztos nem lesz rá képes a gyerek távoktatásban”

 

– fejtette ki Vera, aki hozzátette: annak ellenére, hogy látja a tanárokon a lelkiismeretességet, már most is adódnak abból problémák, hogy az iskolák megoldhatatlan mennyiségű feladattal bombázzák a gyerekeket, figyelmen kívül hagyva, hogy azoknak még egyáltalán nem volt idejük alkalmazkodni a távoktatáshoz. Ezért Vera szerint az elkövetkező időszakban folyamatos visszajelzésekre lesz szükség a gyerekek és a szülők részéről is, amit remélhetőleg figyelembe vesznek majd a pedagógusok. 

 

ISKOLAI CSENDÉLET: AZ ÜRES BICIKITÁROLÓK SEM GYŐZTEK MEG EGY ISKOLAI DOLGOZÓT, HOGY KERÉKPÁRJÁT NE A TÁROLÓ MELLETT HAGYJA, LAKAT NÉLKÜL.

 

Akármilyen módszerrel is dolgozzon a tanár, akármilyen feladatokat is adjon, ahhoz, hogy a távoktatás az elkövetkező hetekben, akár hónapokban ne hulljon darabjaira, mindenek előtt a szülőkre van szükség: tekintve a helyzet újdonságát a szülők felelőssége, hogy tudatosítsák a gyerekeikben, ez most nem potya szünet, hanem ugyanúgy tanulni kell otthon is, mint az iskolában.

 

Mindent újra kell tervezni a családok életében

 

Ahhoz, hogy az otthoni tanulás hatékony legyen, először a családokban kell tudatosítani, hogy

 

az eddig jobbára külön létező iskolai tér a gyerekek részéről, a munkatér a szülők részéről, illetve az otthoni tér en bloc a család részéről az elkövetkező hetekben össze fog csúszni

 

– mondja Péley Bernadette, a Pécsi Tudományegyetem Fejlődés és Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője. Ennek tudatában kell akár az alapoktól újratervezniük és következetesen betartaniuk a családoknak a napi menetrendjüket, sőt, akár a fizikai teret is átrendezni annak érdekében, hogy mindenki zavartalanul tudjon tanulni, dolgozni és lazítani.

 

Ez még könnyen megoldható az olyan családoknál, mint Lászlóéké, ahol mindössze egy gyerek van a háztartásban, és az is egy ambiciózus gimnazista, akinél nem kell attól tartani, hogy az otthoni környezet a tanulás rovására menne. Sőt, László szerint lánya még sajnálja is, hogy a koronavírus miatti helyzetben nehezebben fog tudni tanulni, mint előtte. Nem okoz olyan nagy gondot az új menetrend kialakítása Jankáéknál sem, ahol a szülők mindketten eleve home office-ban dolgoznak, így a napi rutinjukba csak azt kell beépíteniük, hogy a kisgyerekek is otthon lesznek velük, akiknek megfelelő figyelmet kell szentelniük a munkájuk mellett. Már csak azért is, mert korából adódóan az első osztályos gyerek mellett még ott kell ülni, amikor tanul.

 

Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet az ötgyerekes Veráéknál, ahol a digitális átállás szinte lehetetlen helyzet elé állította a családot: ahhoz, hogy az összesen hét ember meg tudjon egymás mellett férni, és mindenki el tudja végezni a feladatait, nagyon szigorú időrend szerint kell mostantól élniük. Például mindenkinek ugyanakkor kell kelnie, ennie, és be kell osztani, hogy a digitális eszközöket felváltva használhassák – így lehet csak egyről a kettőre jutni. Éppen ezért Vera szerint nekik elsősorban most nem is a tanulás, hanem egyáltalán a családi életük megszervezése az elsődleges ebben az új helyzetben.

 

A VERŐFÉNYES NAPSÜTÉSBEN VALÓSZÍNŰLEG A GYEREK IS INKÁBB AZ ISKOLAI MÁSZÓKÁN CSIMPASZKODNA.

 

Az újratervezés azonban mindenképpen szükséges, már csak azért is, mert – főleg ebben a gyerekek számára is zavaros időben – 

 

a napirend adja meg a diákoknak azt a biztonságérzetet, amivel a hátuk mögött koncentrálni tudnak a feladataikra otthoni környezetben is,

 

és ami ad egy olyan struktúrát, tartást a mindennapjaiknak, hogy ne azon kapják magukat: délután öt óra van, és még mindig nem csináltak semmit – fejtette ki az Azonnalinak Havasi Tünde gyermekpszichológus.

 

Havasi arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben az új és bizonytalan helyzetben kiváltképp fontos, hogy a szülő támogatólag ott legyen a gyerek mellett, segítve őt a felmerülő problémák megoldásában, és lehetőséget találva a tartalmas beszélgetésekre (a közös étkezések erre kiváló lehetőséget nyújtanak). Viszont 

 

semmiképp sem szabad, hogy a szülő a gyerek felügyelőjévé váljon, aki árgus szemekkel figyeli, hogy a gyerek a laptop előtt ülve tényleg tanulással tölti-e az idejét.

 

Ez kontraproduktív még a lustább, kényelmesebb diákok esetében is, ahogy az sem szerencsés, ha a szülő tanárként kezd el viselkedni, és – a tanár jelenlétének hiányában – ő akarja számon kérni az anyagot a tanár helyett. „Ez persze nem jelenti azt, hogy a gyereket ne lehetne felelősségre tanítani, és elmagyarázni neki, hogy a tetteinek (például ha videójátékozik tanulás helyett) mi lesz a következménye” – zárja Havasi.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

CIKKÖZI FOTÓK: Petróczi Rafael / Azonnali

 

A cikkben megszólaló tanárok és szülők (Burai Vera kivételével) azt kérték, ne legyenek beazonosíthatóak, így a szövegben álnevek szerepelnek, és csak annyi információt osztottunk meg róluk, amennyibe beleegyeztek.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

Hónapok óta veszekszenek a Gödöt vezető politikusok. A Momentum vezetése polgármestere, Balogh Csaba pártjára állt, de mit gondol az ügyről a többi pártközpont?

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás