+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 19. csütörtök, 16:33
A koronavírus miatt havi száz forintért lehet most használni a budapesti közbringákat, de mennyien éltek a lehetőséggel és lesz-e árcsökkenés a járvány után? Megkérdeztük a BKK-t!

Március 18. szerda délután 14 óráig 1330 darab 100 forintos bérletet váltottak ki a budapesti közbiciklirendszerre, a Bubira,

 

a napi bérlések pedig az eddigi tendenciák alapján megkétszereződni látszanak

 

– írta sajtókérdéseinkre válaszul a Bubit üzemeltető Budapesti Közlekedési Központ.

 

Többen használják, de így sem sokan

 

Minderre azért voltunk kíváncsiak, mert Karácsony Gergely budapesti főpolgármester szombaton többek között azt is bejelentette, hogy ettől a héttől a járványhelyzet befejeztéig jelképes, 100 forintos havidíjjal lehet használni a Bubit – Karácsony érvelése szerint inkább a közbringákat használják az emberek, minthogy a tömegközlekedést válasszák, így ugyanis jóval alacsonyabb a megfertőződés veszélye. (Akit érdekel mindez bővebben, olvassa el a Kerékpárosklub szóvivőjével készített interjúnkat a témában.)

 

Épp ezért kérdeztük meg, mennyien éltek az eddigi három nap alapján a szinte ingyen közbringázás lehetőségével: az 1330 eladott bérlet nem tűnik soknak, de a BKK szerint „a napi bérlés az eddigi évek napi bérléseihez képest megkétszereződni látszik”. Három nap után ugyanakkor nehéz még megállapítani a pontos számokat, a fővárosi közlekedésszervező szerint ez csak hosszabb távon derül majd csak ki.

 

Mindenesetre amíg a Bubi forgalma növekszik, a budapesti közlekedésé a koronavírus miatt meredeken csökken: a 24.hu csütörtökön arról írt, hogy

 

10 százalék alá esett a budapesti tömegközlekedés kihasználtsága, ennyire kevesen utaznak már csak a járműveken.

 

Nem véletlen, hiszen az iskolák és egyetemek bezártak, sok vidéki hazautazott, számos fővárosi a vidéki nyaralójába húzódott vissza, míg a kormány minden lehetséges platformon az otthonmaradásra és a tömegközlekedés elkerülésére buzdítja az embereket.

 

Vérfrissítés kéne

 

Persze a Bubira rájár a rúd, úgy is mondhatnánk, hogy a zöld bringákat és a hozzájuk tartozó infrastruktúrát végtelenül elhanyagolták a városvezetések: a Google Play hivatalos weboldala szerint a Bubi androidos appját – mellyel többek között működtethetők a bringák – 2014 decemberében, vagyis pár hónappal a 2014 szeptemberi indítás után frissítették utoljára. A legnépszerűbb okostelefonos platformon így egy több, mint öt éves, funkcionalitásában és kinézetében is elavult alkalmazással kell megbirkózniuk a felhasználóknak, de iPhone-on is 2018-ban kapott legutóbb funkciófrissítést a Bubi-app. Nem véletlen, hogy

 

mindkét platformon két csillag körüli értékeléssel „büszkélkedik” az alkalmazás, melynek elavultsága elriaszthatja a felhasználókat.

 

A BKK-nál ezért arra is rákérdeztünk, tervezik-e frissíteni az appokat. Azt írták, terveik között „szerepel a MOL Bubi által nyújtott felhasználói élmény javítása, és ennek részeként az applikáció megújítása is”. Emellett a cég már az appokban az online regisztráció bevezetéséhez kapcsolódó minimális frissítést eszközölt, így például a megvásárolt termékek érvényessége már látható a felhasználók számára is.

 

BALRA AZ ELHANYAGOLT ANDROIDOS APP, JOBBRA A VALAMIVEL NAPRAKÉSZEBB IPHONE-OS. ELŐBBIN 1,9 CSILLAGRA, UTÓBBIN 2,1 CSILLAGRA ÉRTÉKELTÉK A BUBIT.

 

Olcsóbb lesz, de nem tudjuk, mennyivel

 

A Bubi eddigi másik rákfenéje a kacifántos és átláthatatlan árképzés volt. Hiába volt például mindeddig csupán 500 forint egy napijegy – úgy, hogy ezen túl minden biciklizésnél az első fél óra ingyenes volt –, emellé 25 ezer forintot zároltak a felhasználók bankszámláján, amelyet a jegy lejárta után adtak csak vissza. A zárolásra ugyanígy sor került a 72 órás és a hetijegyek esetében is, aki ezt elkerülte volna, annak negyedéves, féléves, vagy éves bérletet kellett volna vennie, ahol viszont már nincs letét.

 

Ilyen feltételek mellett nem is csoda, ha csak kevesen pattantak közbiciklire Budapesten, pedig jó regionális példák vannak: tavaly nyáron már írtunk a fejlett bringás kultúrával rendelkező Ljubljanáról, ahol a helyi közbringarendszert jelképes, heti 1 eurós összegért lehet igénybe venni, az éves jegy is kijön 7 euróból, drága letéti díjról pedig szó sincs. Nem véletlen, hogy sokan közbicikliznek a szlovén fővárosban, a BKK-nál ezért a szlovén példát felemlítve arra is rákérdeztünk, hogy tervezik-e csökkenteni a Bubi árát a jövőben.

 

A cég válasza szerint

 

„a járványhelyzet elmúltával a most bevezetett 100 forintosnál magasabb, a korábbinál azonban jóval kedvezőbb tarifával működhet majd a rendszer”,

 

de további felvilágosodást csak később ígértek ezzel kapcsolatban. Vagyis talán a járványhelyzet után nem csak álom marad egy elérhető, olcsó, modern és jól működő budapesti közbiciklirendszer.

 

BORÍTÓKÉP: BKK / Bubi

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Így az EU helyett az amerikai és a kanadai kormánnyal egyeztetve fog Nagy-Britannia dönteni arról, hogy a Lukasenka-rendszer mely tisztviselőit büntesse utazási és pénzügyi korlátozásokkal.

Friedrich Merz egy interjúban a melegek kapcsán hirtelen váltott, és a pedofíliát hozta egy félmondat erejéig szóba. Miért?

Körbekérdeztük a magyarországi benzinkutakat, volt, ahol panaszt is tettünk.

Noha a román államfő a jobbközép nemzeti liberálisoktól érkezik, elvileg semlegesnek kellene lennie. De nem az.

Noha többségük már március óta gyűjtötte a lájkokat és osztotta a hülyeséget, az amerikai konszern csak most lépett fel ellenük.

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás