+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. március 14. szombat, 16:22
Másfél hónapos közjáték után újra van kormánya Romániának. Annak ellenére, hogy Ludovic Orbanék keményen dolgoztak önmaguk megbuktatásán az elmúlt hetekben, hogy az alkotmányt kijátszva előrehozott választásokat tartsanak, lényegében ugyanott vannak, ahol elkezdték: Orban a miniszterelnök, de a politikai válságot az ellenzékbe szorult posztkommunista szocdemek a saját előnyükre fordíthatják.

Ha éppen nem sújtaná az elmúlt évek legkomolyabb járványa Európát, akkor is tragikomikus lenne az, ami mostanában a román kormány meg (nem) választásával kapcsolatban folyik: Klaus Johannis államelnök ugyanis fél éven belül immár harmadjára jelölte Románia miniszterelnökének azt a Ludovic Orbant, aki mellesleg ügyvivő kormányfőként jelenleg is tevékenykedik az ország élén. És miközben mindeddig a kormány folyamatosan a saját megbuktatásával volt elfoglalva,

 

szombaton a parlamentben végül ismét beiktatták Ludovic Orban kormányát, így Románia egy intakt kormánnyal készülhet a koronavírus elleni harcra.

 

A parlamenti szavazáson Orban kormánya 286 szavazatot kapott, míg ellene csupán 23-an voksoltak.

 

Romániát ugyanis úgy érte a világjárvány, hogy a kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) közel sem annak megelőzésén, hanem saját hatalmának bebetonozásán munkálkodott. Így juthattunk odáig, hogy azután, hogy tavaly novemberben megválasztották Ludovic Orbant a román parlamentben miniszterelnöknek, majd ezzel a lendülettel februárban meg is bukott, és több, mint egy hónappal a kormány bukása után sem állt még fel az új kabinet. Főként azért, mert a PNL kormányozni nem a jelenlegi parlament mellett akart, hanem egy új, előrehozott választás kiírása után szerették volna megragadni a hatalmat.

 

Miért, olyan fontos ez az előrehozott választás?

 

Hogyne: tavaly novemberben sikerült megbuktatni a parlamentben a posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kormányt, miután a szocdemek mögül kihátráltak először a koalíciós partnereik, majd a parlamenti többség is.

 

Mivel ugyanakkor a PSD toronymagasan nyerte a 2016-os parlamenti választásokat, még mindig messze az övék a legnagyobb frakció.

 

A szocdemek bukásával azonban az ellenzék vezetőjévé a második legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PNL lépett elő: a nemzeti liberálisokat így egy parlamenti mindentbele-koalíció választotta meg, a PNL képviselőin felül leszavaztak az új, kisebbségi kormányra a centrista Mentsük meg Romániát (USR), a magyar RMDSZ, a Traian Băsescu-féle konzervatív Népi Mozgalom Pártja (PMP), a korábban a PSD-vel kormányzó ALDE nevű liberális kispárt képviselői, sőt, voltak, akik a PSD, valamint az abból kiszakadt szocdem Pro Romania soraiból szavaztak át a jobboldali kormányra.

 

Ilyen kacifántos módon, és egy igen ingatag többséggel a háta mögött lett tehát miniszterelnök tavaly novemberben Ludovic Orban. Az pedig, hogy kormányának egy ilyen sokszínű és megosztott parlamentre kellett támaszkodnia, megnehezítette a kormányzást, épp ezért gondolták ki a PNL felsőbb köreiben, hogy előrehozott választást kell tartani. Ezt a közvélemény-kutatások szerint immár a PNL húzná be toronymagasan, a PSD meg valahol 25 százalék körül kapná a második helyet.

 

Az előrehozott választáshoz azonban – amit az önkormányzati voksolással egy időben, május végén vagy júniusban szerettek volna levezényelni – ki kéne játszani a román alkotmányt is.

 

Amely rendkívül megnehezíti bármely politikai erő számára, hogy csak úgy új választásokat írjon ki: ez akkor lehetséges, ha egy kormány bukása után az államfő által jelölt új kormány a parlamenti bizalmi szavazáson egymás után kétszer is megbukik. Két bukás után pedig már az előrehozott választásról is lehet szavazni. Nem véletlen, hogy 1989 óta nem volt példa Romániában előrehozott választásokra, a PNL-s államelnök Klaus Johannis ugyanakkor megpróbálta.

 

Bebukott a PNL terve

 

Johannis első trükkje nem jött be: Ludovic Orban februári bukása után ismét Orbant jelölte miniszterelnöknek, majd abban bízott, hogy a parlament szépen visszautasítja a kormányt, majd megteszi ezt még egyszer, és akkor jöhetnek is az előrehozott választások. Félrecsúszott a terv: a szociáldemokrata PSD ugyanis időhúzásba kezdett, és néhány kispárttal lepaktálva blokkolta a parlament összeüléséhez szükséges minimális létszámot.

 

A PNL tehát úgy bukott el, hogy nem bukott el, ráadásul az alkotmánybíróság a parlamenti obstrukció napján kihirdette, ha az államfő nem tudott igazi parlamenti többséget összehozni (márpedig nem tudott), akkor új javaslatot kell tennie a kormányfő személyére. Később a talárosok már a PNL előrehozott választásokra szolgáló kormányrendeletét találták alkotmányellenesnek,

 

amely 90-ről 50 napra csökkentette volna az új választások meghirdetése és a tényleges választások közötti időszakot.

 

Mindezek miatt dönthetett úgy Johannis, hogy immár nem Orbant, hanem az ügyvivő pénzügyminiszter Florin Cîțut jelöli miniszterelnöknek: ő annyira megosztó figura, hogy a PSD-sek is kerek perec kijelentették róla, még a rémálmaikban sem szavaznák meg. Végül nem is kellett: Cîțu nagy megrökönyödésre pár perccel a múlt csütörtöki parlamenti szavazás kezdete előtt visszaadta miniszterelnöki megbízatását. Rossz nyelvek szerint azért, mert Orban nyomást gyakorolt rá: Ludovic Orban ugyanis párton belüli ellenfeleitől is tarthat, meg attól, hogyha esetleg Cîțu lett volna a miniszterelnök, úgy megy a levesbe az ő pártelnöki hatalma is.

 

Így fordult hát rá Bukarest a hétvégére

 

Miközben Johannis és Orban az előrehozott választásokkal és a PNL bebetonozásával volt elfoglalva, Romániát is durván elérte a koronavírus-válság: szombat reggelig már 102 regisztrált megbetegedés volt az országban, és pont akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne egy cselekvőképes, stabil hatalom képére, Romániában ez hiányzott. Sőt, még maga Ludovic Orban és az egész kabinetje is kénytelen volt önkéntes karanténba vonulni, miután az egyik PNL-s szenátornak pozitív lett a koronavírus-tesztje.

 

Nem véletlen, hogy érzékelte ezt Klaus Johannis államfő is, aki már csütörtökön, Cîțu bukása után jelezte, jövő hétre stabil és biztos kormányt szeretne. Pénteken ezért Johannis ismét, immár harmadjára miniszterelnöknek jelölte Ludovic Orbant, akit az összes másik PNL-s miniszterjelöltet beleértve

 

a karantén miatt rendhagyó módon videókonferencián hallgattak meg a parlamentben.

 

Azzal pedig, hogy a helyi idő szerint 11 órától kezdődő, és egészen szavazáson ismét Ludovic Orban lett Románia miniszterelnöke, úgy tűnik, végképp megbukott a PNL előrehozott választásokról szóló mesterterve, így minden marad a régiben: év végén lesz csak a választás.

 

Addig pedig az ellenzéki PSD kényelmesen felépítheti magát. A szociáldemokraták például most lelkiismeretesen le is szavaztak Ludovic Orbanra, mondván, hogy a románok egészsége és biztonsága egy stabil kormányt követel meg. Vasárnaptól viszont ismét „teljes ellenzékként” működik a PSD, amely már korábban is bizonyította: kemény ütések után is képes felállni. Ez pedig talán a legrosszabb forgatókönyv Orbanék számára: nem elég, hogy a koronavírus-válság kezelésének felelőssége, majd az azt követő várható gazdasági recesszió kezelése is az ő vállukon nyugszik majd,

 

még csak az előrehozott választásokat sem sikerült átverekedniük a parlamenten.

 

Így a PSD-nek lesz egy kényelmes fél éve átvenni a kezdeményezést a megosztott parlamentben, és nyugodt, stabil és felelősségteljes erőként hirdetni magát a kaotikus, és az előrehozott választások tervével csak a hatalmat megszerezni akaró PNL, és a jobboldali ellenzék ellenében. A román politikai színjáték tehát takaréklángon bár, de folytatódik.

 

BORÍTÓKÉP: Románia kormánya

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás