+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. március 9. hétfő, 20:28
Ashraf Ghani elnök beiktatása mellett Kabulban, ellenfele, Abdullah Abdullah párhuzamosan magát iktatta be elnöknek. A bizonytalanság rányomhatja a bélyegét a béketárgyalásokra is.

Nem mindennapi módon kedte meg Ashraf Ghani afgán elnök második ciklusát hétfőn a Radio Free Europe tudósítása szerint: miközben Kabulban javában zajlott a beiktatási ceremónia, politikai ellenfele,

 

a választási vereségét el nem ismerő Abdullah Abdullah ezzel párhuzamosan egy másik beiktatási ceremónián kiáltotta ki magát elnöknek.

 

Régóta tartó ellenségeskedés

 

A hivatalosan most beiktatott Ghani már 2014 óta áll a súlyos konfliktusok sújtotta ország élén, előtte a Kabuli Egyetem rektoraként, valamint pénzügyminiszterként is tevékenykedett. Ellenfele, a volt külügyminiszter Abdullah Abdullah mindeddig az afgán egységkormány úgynevezett vezérigazgatói (CEO) tisztségét töltötte be. Ezt a tisztséget még 2014-ben hozták létre a számára, miután hat évvel ezelőtt pontosan ugyanaz a helyzet állt elő, mint idén: a választásokat Ghani nyerte meg, de Abdullah is győztesnek kiáltotta ki magát.

 

Amerikai nyomásra kompromisszum született, Ghani elnök, Abdullah pedig CEO lett, ilyen minőségében pedig feladata az volt, hogy szakpolitikai javaslatokat tegyen az elnöknek, valamint minisztereket is javasolhatott az elnök által vezetett afgán kabinetbe. Abdullahnak viszont az alapvetően javaslattevő szerepkör nyilvánvalóan nem volt elég, újból indult a választásokon, ám a februárban kihirdetett hivatalos végeredmény szerint 2019 szeptemberében nem ő, hanem szintén Ghani nyert a szavazatok 50,6 százalékával. Abdullahot a választási iroda 39,5 százalékkal hozta ki a második helyre.

 

Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztánban kétfordulós választási rendszer van érvényben: ha egy jelölt sem szerzi meg az első körben a szavazatok többségét, egy második fordulóra kerül sor.

 

Abdullah pedig már csak azért is csalást gyanít, mert ellenfelének szorosan bár, de összejött az első körös győzelem.

 

Az alulmaradt jelölt ezért „puccsnak” nevezte az eredményt és párhuzamos kormány felállítását jelentette be. Valamint a múlt szeptemberi választás lebonyolítását is ostorozta, mondván, hogy választási csalások és különböző technikai problémák léptek fel.

 

A béketárgyalások kerülnek veszélybe

 

Még a mostani beiktatási ceremónia is csúszott az ellenségeskedés miatt: az Egyesült Államok nyomására ezt két héttel elhalasztották, és az amerikaiak megpróbáltak közvetítői szerepben valamiféle kompromisszumot kialkudni a két politikus között. Sikertelenül: hiába tárgyalt hajnalig az Egyesült Államok afganisztáni követe kettejükkel, nem jutottak megállapodásra. Az amerikaiak innentől annyiban hagyták a dolgot: korábban már megüzenték Kabulnak, hogy idén nem terveznek beavatkozni olyan módon, mint tették azt 2014-ben, az előző választás után.

 

ABDULLAH BEIKTATÁSI CEREMÓNIÁJA HÉTFŐN KABULBAN / TWITTER

 

Maga a beiktatás sem zajlott le atrocitások nélkül: Ghani beszéde alatt két rakéta robbant a háttérben, mire az elnök azt mondta,

 

nem kell megijedni két robbanástól, „láttunk már nagyobb támadásokat is”.

 

Bár egyelőre úgy tudni, senki nem sérült meg, az Iszlám Állam jelezte: ők voltak a támadók. Az ezzel párhuzamosan tartott beiktatáson Abdullah azt mondta, „az összes elcsalt szavazat megsemmisítése” a kiút a konfliktusból, valamint hozzátette: senki ne becsülje alá „a valódi demokrácia” iránti elkötelezettségét.

 

A politikai bizonytalanság már csak Afganisztán jövője miatt is aggasztó: a nyugatbarát Ghani-kormány és a tálibok közötti béketárgyalások már a beiktatás másnapján, március 10-én kezdetüket veszik. Ugyanakkor, ha a kormány legitimitása megkérdőjeleződik, az zsákutcába terelheti a tárgyalásokat, így tovább folytatódhat az ellenségeskedés az Egyesült Államok és a tálibok között.

 

BORÍTÓKÉP: Ashraf Ghani elnök (balra) és Abdullah Abdullah ellenelnök (jobbra) 2014-ben az amerikai közvetítéssel összehozott kompromisszum után / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás