+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. március 6. péntek, 13:00
Bár első olvasásra nagyon felháborító Ercsey Dániel története, a kormánybarátsággal túlzottan nem vádolható Falus Ferenc korábbi tisztifőorvos és egykori főpolgármester-jelölt, valamint a momentumos Havasi Gábor is egybehangzóan azt állítja: a protokoll szerint járt el a magyar egészségügy, mikor hazaküldte a koronavírus-gyanús beteget. Az persze más kérdés, hogy ez a protokoll jó-e.

Annyira lelkesen megy körbe az interneten az Azonnalin csütörtök este megjelent vendégcikkünk Ercsey Dánieltől a szerző magyar egészségüggyel és koronavírussal való kapcsolatáról, hogy úgy döntöttünk, a klasszikus kisember vs. rossz rendszer történetet kicsit kiegészítjük szakemberek meglátásaival is. Konkrétan azt akartuk megtudni, hogy az összességében nagyon felháborítónak tűnő történet mennyire kiugró nemzetközileg, és mennyire felháborító valójában. Ehhez hívtuk fel Falus Ferenc egykori tisztifőorvost, valamint a Momentum mentőápolóként is aktív politikusát, Havasi Gábort.

 

Először azonban a történet röviden: Ercsey Dániel rosszul lett Franciaországban, és mivel előtte napokig egy köhögő észak-olaszországi nő mellett ült egy borbíráló bizottságban, amit aztán többek is elkaptak tőle, így koronavírust sejtett a dolog mögött. Miután háziorvosával telefonon konzultált, másnap hazarepült, reptéri szűrés sehol nem volt, az első útja a Szent László kórházba vezetett, ahol megvizsgálták de mintát már csak sokadik kérésre vettek tőle. A mintavétel után simán hazaküldték, és hivatalos tájékoztatást azóta sem kapott a teszteredményéről, nem hivatalosan telefonon tettek csak neki utalást arra, hogy elvileg negatív lett az eredménye. (A teljes történetet itt lehet elolvasni.)

 

Az is csoda, hogy ellátták


Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos az átlagnál kevésbé van felháborodva a történeten, és a pozitívumokat is látja:

 

„Ha tőle mintát vettek, akkor ő egy sikeres ember. Nekünk eddig az volt az információnk, hogy az ilyeneket elhajtották.

 

Ezek szerint jelentősen változott itthon a járványhoz való állami hozzáállás” – mondta az Azonnalinak, hozzátéve, hogy a hatóság részéről már az is egy gesztus, hogy legalább nemhivatalosan értesítették a kuncsaftot, a megnyugtatás ugyanis nem állami feladat.

 

Havasi Gábor is hasonló véleményen van, mint Falus: „A protokoll az, hogy akkor kell elvégezni a tesztet, ha gócpontból érkezik az illető és tüneteket mutat, illetve ha igazolt fertőzött emberrel lépett kapcsolatba, és tüneteket mutat. Tehát

 

itt akkor sem történt volna szakmai hiba, ha nem végzik el a tesztet”

 

– mondta a Momentum fővárosi képviselője az Azonnalinak.

 

Haza se kellett volna utazni

 

Akkor melyik rész a felháborító, és ki hibázott? A reptéri ellenőrzés teljes hiánya például? Falus szerint azt az állapotot már meghaladtuk: „A reptéri hőmérőzésnek a járványnak abban a szakában volt értelme, ameddig Olaszországban nem tört ki a lokális járvány. Utána kiderült, hogy tömegek jártak ott Magyarországról, és ez elvesztette az értelmét. Nem baj, hogy ilyen ellenőrzés nem volt a repülőtéren.”

 

Havasi szerint a repülőzéssel kapcsolatban sajnos egyetlen ember hibázott, és az maga Ercsey Dániel volt: „Fontos hozzátenni, hogy persze az egyén felelőssége nem mérhető össze az ellátórendszer felelősségével, de itt egyéni hiba is történt: kifejezetten kérte a kormány, hogy ha az ember érintett területről jött és beteg, akkor ne kezdjen el jobbra-balra utazni. Ha már Franciaországban beteg volt, akkor jobb lett volna ott kezeltetni magát, és felhívni a Népegészségügyi Szolgálatot” – mondta azzal indokolva, hogy már a kórházba utazás alatt is végigfertőzhet mindenkit, ha tényleg beteg.

 

Bár ennek némileg ellentmond az, hogy Ercseyt simán hazaküldték, az ő esete a szabály szerint nem volt gyanús, ráadásul Falus Ferenc azt is kiemelte, hogy

 

az sem feltétlenül jó, ha egy „a megfertőzöttek 80 százalékánál enyhe tünetekkel jelentkező járvány esetén mindenkit karanténba zárunk”.

 

A volt tisztifőorvos és a jelenleg is aktív mentőápoló egybehangzóan nem látott problémát abban, hogy hazaküldték Ercseyt, mivel az esete az eljárásrend szerint nem volt gyanús. Az persze más kérdés, hogy ez az eljárásrend jó-e: „Ameddig nem volt magyarországi beteg, nem lett volna indokolt mindenkin elvégezni ezt a tesztet, aki náthás, más országban sem csinálják. Most, hogy lettek nálunk betegek, el kéne gondolkodni azon, hogy rutinszerűen elvégezzék a vizsgálatot minden influenzaszerű tünetet produkáló betegen” – mondta Havasi.

 

Magyarország túlteljesít

 

Falus szerint nem is a protokollal van a probléma, hanem azzal, hogy túlteljesítjük azt. „Nagyon szigorú az esetdefiníció, és az indokoltnál kevesebb vizsgálatot végeznek. De az is vitatható, hogy egyetlen laboratóriumnak engedélyezik a vizsálat elvégzését, és nem is csak egy akkreditált labor van Magyaroszágon, hanem kettő. De több helyen is el lehetne ezt végezni, nem igényel magas szintű biztonsági feltételeket egy ilyen. Egy héttel ezelőttig 140 vizsgálatot végeztek eddig Magyarországon, tehát az összes, tüdőgyulladással kezelt beteget sem diagnosztizálták az országban.”

 

Az egykori tisztifőorvos szerint a kevés vizsgálatnak inkább politikai és kommunikációs, mintsem szakmai oka van: „Két alternatíva van: az egyik, hogy akarom-e tudni, hogy megjelent-e a vírus Magyarországon, vagy nem akarom?

 

Olyan betegséget szűrni, amit nem tudok gyógyítani, nem érdemes. Mivel nem lehet elkülöníteni az influenzától, ezért bőven elég, ha azt lehet mondani, hogy megvédtük a hazát, és ide a fertőzés is később jön be, mint máshova.”

 

De mit lehetett volna összességében másképp csinálni?

 

Falus szerint a WHO január eleji ajánlásának megfelelően az első hírektől vizsgálni kellett volna az összes beérkező mintát, amit az influenzafigyelő szolgálat küld be a Népegészségügyi Központba egy szélesebb panelre.

 

„Ez nem történt itthon meg. Mintha nem is akartuk volna tudni, hogy mikor jelenik meg ez a vírus itthon, és kézben akartuk volna tartani a lehetőséget, hogy az első esetet nehogy véletlenül egy vidéki laboratóriumban találják meg, ahol az üzemorvos jelenti be.”

 

Ercsey Dániellel kapcsolatban elküldtük a kérdéseinket a Belügyminisztérium koronavírus-ügyi operatív törzsének, az ő válaszaikat itt olvashatod.

 

FRISSÍTÉS (március 6. 14:44): Ercsey Dániel is reagált a cikkére érkező hozzászólásokra: „Remélem, hogy aki elolvasta a történetemet, az akár így, akár úgy, de levonta belőle a kellő tanulságot. Az már mindegy, hogy engem tart-e teljesen hülyének és felelőtlennek, vagy a rendszer hibáin szörnyülködik, de mivel belelát a dolgok aktuális működésébe, máris kevesebb kérdése lesz, ha ilyen helyzetbe kerül és megspórol több órányi gondolkodást/pánikot arról, hogy mi is a teendő.” Olvassátok!

 

NYITÓKÉP: Ercsey Dániel, olvasónk

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szerdán tárgyalnak a tartományi miniszterelnökök Angela Merkellel további szigorításokról. Markus Söder bajor kormányfő a tavaszihoz hasonló teljes leállást szeretne legalább novemberben.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A TUI már építi át ennek megfelelően a portugáliai és Kanári-szigeteki hoteljeit.

Kedden három fontos magyar közéleti személyiség koronavírus-tesztje is pozitív lett. Van, aki már a tüntetek kezelésekor otthoni karanténba vonult, és van, aki örül, hogy nincs tüdőgyulladása.

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás