Úton a populista-neolib kormány Szlovákiában: mit várhatunk tőlük?

Alkotmányozni szeretne Szlovákiában a választásokat populista ígéreteivel megnyerő Igor Matovič. Ehhez viszont jókora kormánytöbbség kellene: nem elég, hogy Matovič egyszerű emberei mellett a kormányban részt venne az exállamfő Andrej Kiska pártja, de szükség lesz egy neoliberális kispártra és a jobboldali-populista Sme rodinára is. Mutatjuk, mi a helyzet Pozsonyban!

Miközben a magyar sajtó a szombati szlovák parlamenti választások kapcsán érthető módon leginkább a magyar érdekképviselet hiányára fektette a hangsúlyt, legalább olyan fontos, hogy

Kedden Zuzana Čaputová szlovák államfő fogadta a pozsonyi elnöki palotában a parlamentbe jutó pártok vezetőit, és kijelentette: amennyiben a lehetséges koalíciós pártok jelzik, hogy bemennének a kormányba a választásokat fölényesen megnyerő Igor Matovičcsal, kormányalakítási megbízást is ad az OĽaNO elnökének. A nap eseményeiről részletesen tudósított a Denník N szlovák napilap, mi pedig elmondjuk, mi is történt Pozsonyban!

Kik is lehetnek tehát az új kormányban?

+ A koalíció legnagyobb ereje Igor Matovič Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) pártja lenne: talán még magát Matovičot is meglepte az antikorrupciós, karakteresen Fico-ellenes és jócskán populista kampányának sikere, és a párt bizony rendesen túlnyerte magát. Az OĽaNO előretörése szinte az összes jobbos, Fico-ellenes párttól rengeteg szavazatot vett el: a legnagyobb vesztes egyértelműen a Progresszív Szlovákia és a Spolu szövetsége, amely 900 szavazat híján vérzett el, ahogy a kereszténydemokratákat is kiütötte a sokkal karakteresebb Matovič-kampány a nyeregből. Az OĽaNO magának nyolc minisztériumot kér,

Hogy miért lesz érdemes ugyanis nagyon figyelni a Matovič-kormányra, azt a leendő kormányfő személyisége is jelzi: arról, hogy ki is az az Igor Matovič, itt írtunk részletesebben az Azonnalin!

+ A progresszívek és a kereszténydemokraták kiesése leginkább a jobboldali-populista Sme rodinának (Család vagyunk) és vezetőjének, Boris Kollárnak jött jól. Matovič ugyanis háromötödös, alkotmányozó többséget szeretne az új kormánynak, ami sehogy nem jön ki Kollárék bevonása nélkül. Akik ráadásul pont a fasiszta-szélsőjobbos Kotleba-féle ĽSNS szavazói közül tudtak nagyot rabolni, így a Sme rodinán nagy a felelősség, hogy tartsa meg a potenciális kotlebistákat. Kolláréknak három minisztériumot ajánlottak fel a koalíciós tárgyalások során.

+ A leginkább az angolszász konzervativizmus hagyományait – kisebb állam, alacsonyabb adók, szoft euroszkepticizmus, szabadpiac – képviselő pártok ritka madárnak számítanak a régióban, mégis, Szlovákiában akad egy, ráadásul a parlamentben. A neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) tavaly nyári belharcaiban őrölte fel magát kishíján, végül a kampányra Richard Sulíkék összeszedték magukat, és ismét bejutottak a parlamentbe. Talán ők az OĽaNO legközelebbi szövetségesei, igaz,

Kicsivel a SaS rosszabb eredményt ért el Kolláréknál, így két minisztériummal nekik is meg kellene elégedniük.

+ Épp, hogy csak, de bejutott a törvényhozásba Andrej Kiska exállamfő Za ľudí (Az emberekért) pártja. Mikor tavaly nyáron Kiska bejelentette, hogy pártot alapít, ennél azért jóval többre számíthatott: a pártja először a progresszívek vitorlájából fogta ki a szelet, később azonban ő is majdnem áldozatául esett a Matovič-hullámnak. Nem csoda, hogy Kiska is két minisztériumot kapna csupán, nem is tiltakozott nagyon, hogy ennél többre lenne szüksége.

A neolibeknek mindegy, csak kormányozzanak

Matovičnak a legkényelmesebb minden bizonnyal Richard Sulíkkal és pártjával, a neoliberális SaS-szel lesz megállapodnia. 2010-ben az SaS listáján jutott be ugyanis Matovič mozgalma és annak pár képviselője a parlamentbe, és azóta hiába vált külön a két vezető útja, köztük megmaradt a jó viszony, vagy legalábbis nem mérgesedett el annyira, mint sok-sok más politikus esetében, akivel Matovič az évek során összeveszett.

Sulík ki is jelentette: nincsenek is feltételei, amelyekkel hajlandó lenne koalíciót kötni Matovičcsal, például az is mindegy volt neki, hogy kik lesznek pártja koalíciós partnerei a kormányban: Andrej Kiska exállamfő pártja mellett hajlandó lenne a Sme rodinával való összefogásra is, de hozzátette: a miniszterjelöltek személyeivel akár lehetnek problémák, azok múltját át kell vizsgálni.

szívesen vezetné például a pénzügyminisztériumot, a gazdasági minisztériumot, de felelne a mezőgazdasági és a közlekedési tárcákért is – utóbbit egyébként az előző, Pellegrini-kormányban a hidas Érsek Árpád vitte. A SaS Sulík elmondása szerint be is érné a neki felajánlott két minisztériummal.

Kicsit, de nem elviselhetetlenül büdösek a jobbpopulisták

Kiska már keményebb dió: a volt államfő konszenzuskereső, mérsékelt habitusa messze áll a matoviči offenzív néptribunus-karaktertől, ráadásul ellentétben Sulíkkal, neki már komolyabb fenntartásai vannak arról, hogy be kéne-e venni a Sme rodinát a kormányba: Boris Kollár pártjáról azt mondta, ha lehet, nem szívesen kormányozna velük együtt, de ez igazából Matovičon múlik.

Kiska úgy nyilatkozott, magas elvárásokkal bár, de hajlandóak lennének akár Kollárékkal is együtt kormányozni, amennyiben az összes kérdés tisztázódott a leendő kormánytagok morális és szakmai tőkéjével kapcsolatban. Persze az is igaz, hogy egy Kollár nélküli, Matovič-Sulík-Kiska hárompárti koalíciónak csak nagyon szűk parlamenti többsége lenne, vagyis három, a koalícióból kiugró képviselővel már megszűnne a kormánytöbbség. Délben a pártelnök találkozott is az OĽaNO-vezérrel, de ez egyelőre csak informális találkozó: majd a Za ľudí elnöksége dönt arról, hogy kormányba vonulnak-e.

Persze Matovičnak még egy nemleges válasz esetén is kényelmes kormánytöbbsége lenne, igaz, az alkotmányozás úgy már nem lenne olyan egyszerű. Kollárral és Sulíkkal ugyanis egészen kényelmes, 83 fős többséget formálhatna a parlamentben,

Kollár eközben érthető módon pedig nagyon szeretne kormányozni, biztosította is Matovičot, hogy a sme rodinás képviselőkre száz százalékban számíthat, az államfő Čaputovának pedig jelezte is, hogy szeretne részt venni a kormányban. Nem véletlen, hogy Matovič is elővette kompromisszumkereső énjét, és kijelentette: nagyon szeretnék a Za ľudít a kormányban tudni. Ráadásul az összes koalíciós párt közül Kiskáé a legmérsékeltebb, így szerepe egyensúlyt jelentene a hardcore-jobbos Sme rodina, a szabadpiaci fundamentalista SaS, és a csak szimplán elitellenes-populista OĽaNO mellett.

Nem csak az alkotmány miatt kell alkotmányozó többség

Matovič számára ráadásul az alkotmányozáson kívül van egy másik, komolyabb probléma is: a párt lényegében a saját egyszemélyes projektje, az OĽaNO az ő nevén van, és nincsen is olyan erős belső döntéshozatali struktúra, amely garantálná, hogy a párton belüli konfliktusokat feszültségmentesen lehessen elrendezni. Ezért történhetett meg, hogy

Vagyis Matovičnak nem is csupán az alkotmányozó többség miatt kell a kilencven fő, hanem szeretné bebiztosítani magát: most az OĽaNO-s parlamenti frakció hirtelen 53 főre növekedett, és Matovič konfliktusos karaktere miatt szinte biztos, hogy ez idővel megfogyatkozik majd. A pártelnök (és valószínűleg leendő miniszterelnök) minden bizonnyal túlbiztosítja magát, hogy egy szűk kormánytöbbség még akkor is megmaradjon, ha páran kilépnek.

BORÍTÓKÉP: OĽaNO / Facebook