+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. március 4. szerda, 16:46
Kell-e erősíteni a magyar határ védelmén most, hogy a törökök már nem tartóztatják fel a menekülteket? Vegyünk-e át menedékkérőket a görögöktől? Jól döntött-e a kormány, hogy a koronavírus miatt ideiglenesen nem enged be új menedékkérőket a tranzitzónába? A kormánypárttól éjjel-nappal halljuk a migránsozást, de vannak-e ötletei erre az ellenzéknek? Az Azonnali az összes ellenzéki pártot megkérdezte. Választ már nem mindenhonnan kaptunk.

Ugyan Törökország még egy hete sem jelentette be: az eddigiekkel szemben mostantól nem állítják meg az Európa felé tartó menedékkérőket, már ezrek próbálnak átjutni a görög-török határon, ami komolyan megterheli Görögországot. Kérdés, ha egy idő után nem sikerül feltartóztatniuk a menedékkérőket, akkor mit kezdenek majd velük a balkáni országok, végső soron pedig Magyarország.

 

A kormány persze konstans módon migránsozik az elmúlt időben, akár jönnek a menekültek, akár nem, de mit fog csinálni az ellenzék, ha megint beüt a menekültkrízis? Magukat a pártokat kérdeztük a liberálisoktól egészen a Mi Hazánkig.

 

 

Mit csináljon a magyar diplomácia Törökországgal?

 

A magyar ellenzéki oldalon gyakorlatilag teljes egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarországnak is minden diplomáciai eszközt be kell vetnie azért, hogy a törökök leállítsák a menedékkérők özönét. „A koronavírus-járvány közepette, egy jelenleg is meglévő EU-Törökország megállapodást felrúgva emberek tíz- akár százezreit útnak indítani rendkívüli felelőtlenség, bizonyos szempontból a háborús bűncselekményekkel vetekszik” – vélte az MSZP. A párt szerint Magyarország miniszterelnökének minden eszközt latba kell vetnie ennek megakadályozására. 

 

„A török elnök jelenlegi álláspontját nehéz befolyásolni, mert saját katonai és politikai céljainak elérésére használja a Törökországban tartózkodó menekültek tömegét” – vélte a jobbikos Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki szerint a migrációs kártyapakliban Erdoğannál van az ász, Orbánnál a tök alsó, és most ki is használják mindketten az ebben rejlő politikai potenciált. 

 

A Momentum álláspontja, hogy az EU-tagállamoknak együttesen kell nyomást gyakorolniuk a török elnökre, és „ezen Orbán Viktor Erdoğan-ölelgetése nem segít”. A Párbeszéd pedig arra hívta fel a figyelmet: most a legfontosabb – biztonsági és humanitárius szempontból is – a törökök által a görög határra kiutaztatott menekültek elhelyezése, az utaztatások leállítása.

 

A liberálisok azt emelték ki: Orbánnak arra is figyelmeztetnie kellene Erdoğan török elnököt, hogyha valóban csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, akkor tiszteletben kell tartani a demokratikus játékszabályokat és alapvető emberi jogokat.

 

A Mi Hazánktól Novák Előd azt tette hozzá a kérdéshez, hogy

 

meg kellene próbálni rávenni a törököket arra, hogy „a szíriai menekülteket inkább a szomszédos, gazdag Izrael felé tereljék, s nem egy egész kontinensen át” Európába.

 

Küldjünk-e katonákat, rendőröket Görögországnak?

 

Az MSZP szerint ha Görögország, vagy bármely másik tagállam segítséget kérne a helyzet kezeléséhez, akkor Magyarországnak azt meg kell adnia. Ezzel összhangban a Momentum is azt mondta: amennyiben a görögök kérik, küldeni kell nekik embert, erről a magyar és görög hatóságoknak kell egyeztetniük. 

 

A liberálisok sem nem zárkóznánk el attól, hogy magyar katonák is részt vegyenek az európai külső határok védelmében, ha erről közös döntés születik az EU-ban vagy a NATO-ban. Azt viszont hangsúlyozták: a menekülteknek az otthonukhoz minél közelebb kell segítséget nyújtani, hogy ha lehetőségük nyílik rá, vissza tudjanak térni hazájukba. Ugyanezt írta gyakorlatilag az LMP is: „a háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk Európában, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Fontos, hogy ebben Görögország megkaphasson minden segítséget, hiszen ez most esősorban Görögország feladata.”

 

Úgy látszik, ez a kérdés lehet az egyik, amiben a mostanság újra közeledő LMP és Párbeszéd markánsan mást képvisel, ugyanis a Párbeszéd megtagadná a görögöktől a segítséget, mert ők meg a menekültektől tagadják meg a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést.

 

„Magyar katonák, rendőrök nem vehetnek részt olyan misszióban, ami a nemzetközi jogba ütközik, ezért ők úgy nem vezényelhetőek a görög-török határra, ha az ott lévő menekülőktől megtagadja Görögország a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést” – írták.

 

A Jobbik is szigorú: csak nagyon indokolható esetben tartja a párt támogathatónak, hogy a szövetségi rendszeren belül segítsünk ott, ahol nagy a baj, mert szerintük a külső határok védelménél az aktuális tagállam kormányának a felelőssége, hogyan látja el ezt a feladatot. A Mi Hazánk egyenesen történelmi hivatkozásokkal indokolta meg elutasító álláspontját: „a márciusi ifjak 12 pontos követelését képviselve kitartunk amellett, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, de például rendőröket küldhetnénk, ha Görögország igényli és az EU finanszírozza azt.”

 

Vegyünk-e át menedékkérőket Görögországtól?

A menedékkérők átvételének ötletétől nem meglepő módon a Jobbik és a Mi Hazánk is teljesen elzárkózott. A Jobbik szerint a görög kormány jól teszi, hogy lezárja a határait az illegális bevándorlók előtt.

 

A Párbeszéd szintén inkább elutasító ezzel kapcsolatban, bár ezt azzal magyarázzák, hogy a menedékkérők átvétele csak tűzoltásként működne, megoldás nem lenne. A Momentum azt a teljesen homályos választ adta, hogy ahogyan Magyarországtól, úgy Görögországtól sem várhatjuk, hogy egyedül kezelje a menekültválságot, európai megoldás kell.

 

Az LMP szintén nem válaszolt egyértelműen a kérdésre: hosszú körülményes válaszukban csak arra célozgattak, hogy alapvetően Görögország feladata gondoskodni róluk addig, amíg nem tudnak hazatérni.

 

Kell-e erősíteni a magyar határvédelmen?

 

Az LMP, a Jobbik és a Mi Hazánk szerint igen, mégpedig az önálló határőrség visszaállításával.

 

Az LMP álláspontja szerint önálló, e feladatokra speciálisan képzett és eszközökkel felszerelt határőrségre lenne szükség, annak megszüntetésénél csak az volt súlyosabb hiba, hogy még mindig nem sikerült helyreállítani ezt a szervezetet. Hozzátették: támogatják a közös európai határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket, szakítani kell a különutas stratégiákkal. 

 

A Jobbik szerint egyébként ha lenne határőrség, akkor a meglévő műszaki zárral és megfelelő jogi háttérrel képes lenne Magyarország határainak megvédésére. A Mi Hazánk a kérdésre válaszul azt vetette fel: az élőerős védelem fokozására lehet szükség a honvédség bevonásával, „ehhez a Mi Hazánk Mozgalom szerint szükséges volna rövid távon hazahozni a külföldi megszállásokban részt vevő katonáinkat Irakból és Afganisztánból”.

 

Ugyan az MSZP a határőrség visszaállítását nem szorgalmazta, de szerintük egy nagyobb menekülthullám esetén a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák létszámát nagyságrendekkel meg kell emelni.

 

A Momentum álláspontja, hogy ha nagyon jelentős számú ember érkezne a magyar határra, úgy egészen bizonyos, hogy segítségre lenne szükség a Frontextől és európai partnereinktől.

 

A liberálisok szerint pedig  a magyar határzár nem sokat ér, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, ezért fontos, hogy Európa közös cselekvési tervet dolgozzon ki. 

 

A Párbeszéd arról beszélt: a magyar határ védelme akkor lenne elégséges, ha az Orbán-kormány biztosítaná a menekülőknek a megfelelő menekültügyi feltételeket. Vagyis a megoldás az lenne, hogy ha a menekülteknek az uniós rendszerhez érdemi hozzáférést biztosítanának, a nemzetközi védelemben nem részesülőket pedig jogszerűen visszautaztatnák a származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba.

 

Kellett-e a kerítés?

 

A Mi Hazánk erre mindössze azt válaszolta: „Jó ötletnek tartjuk Toroczkai László ötletét. :-)” Ehhez hasonlóan a Jobbik is azt hangsúlyozta: már jóval a kormány intézkedései előtt gondolkodtak az ötleten, javasolták, támogatták azt. 

 

„Ami a kerítést illeti, annak felállításával pedig az ellenőrizetlen, tömeges és kaotikus határátlépések ügye megoldódott” – ezt már a szocialisták mondták.

 

Szerintük azért a tömeges vándorlással járó biztonsági kockázat elkerülését azonban szemmel láthatóan csak az tudja garantálni, ha ezek a tömegek el sem indulnak.

 

 „Igen, szükséges válságintézkedés volt” – vélte az LMP a kerítésépítésről hozzátéve, ez egy megkésett intézkedése volt a kormánynak, szerintük ezzel ismerte el a kormány, hogy a határőrség megszüntetésével lényegében védtelenné váltak a magyar határok.

 

A Momentum pedig úgy reagált: a fizikai határzárnak meghatározott körülmények között lehet létjogosultsága, amennyiben a törvényes belépést lehetővé teszi, és a menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartják a felügyelő hatóságok. Ám szerintük az érintett magyar határszakaszon a humanitárius feltételek nem teljesülnek.

 

A Párbeszéd álláspontja, hogy a kerítés szimbólum, keveseket állít meg.

 

Szerintük „épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy egy államnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédenie határait”. Ám az igazi kérdés az: „ha a hozzánk segítségért fordulóktól elzárjuk az elméleti lehetőségét is annak, hogy jogszerűen kérjenek menedéket Magyarországon, akkor milyen módon fognak biztonságos országba eljutni és ott menedéket kérni?”

 

„Bármilyen határzár, és így a kerítés is akkor lehet csak működőképes, ha tölcsérfunkciót tölt be, amely lehetőséget biztosít, hogy az ideérkezőket megfelelően ellenőrizzék az országba lépés előtt, ezzel szemben erre a jelenlegi határzár nem alkalmas” – írták a liberálisok.

 

Biztonságos ország-e Szerbia?

 

Nos, ebben a kérdésben megoszlott a pártok véleménye: a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Mi Hazánk szerint az. Igaz, a Momentum megjegyezte: vannak humanitárius hiányosságok, ezért az EU-nak segíteni kell a szerbeket a menekültválság kezelésében.

 

Ami a Párbeszédet és a liberálisokat illeti, ők több kritikávall is illették a szomszédos országot, például azért, mert szerintük a menedékkérők életkörülményei elfogadhatatlanok ott. A liberálisok szerint így Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, míg a Párbeszéd szerint „nem véletlen, hogy a magyar bíróságok az elmúlt öt évben tömegesen semmisítették meg az olyan hatósági döntéseket, amelyek csupán a 2015-ös kormányhatározatra hivatkozva utasították el a menedékkérelmeket”.  Utóbbi határozat rendelkezik ugyanis arról, hogy Szerbia biztonságos országnak számít.

 

Az MSZP erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt.

 

Jó-e, hogy Magyarország nem fogad új menedékkérőket a koronavírus miatt?

 

Az ellenzék ebben a kérdésben is megosztott volt: a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Mi Hazánk elfogadhatónak tartotta azt, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggeszti az új menedékkérők tranzitzónába történő belépését a koronavírus miatt.

 

A Momentum azt hangsúlyozta, egy ilyen intézkedésnek ideiglenesen lehet létjogosultsága, a Jobbik szerint ez csak ekkor fogadható el, ha segít megállítani, csökkenteni a fertőzés terjedését.

 

A szocialisták arra hívták fel a figyelmet: a tranzitzónában nagyon sok fiatal és gyermek van, a vírus megjelenése pedig zárt intézményen belül akár tragédiához is vezethet.

 

A Mi Hazánk pedig azzal érvelt a lépés mellett: sok ellenőrizhetetlen származású, például iráni migráns van ott.

 

Nem értett egyet viszont a kormányzati döntéssel a Párbeszéd, az LMP és a liberálisok sem. Az LMP szerint a koronavírus miatt jelenleg csak Irán esetében látszik indokoltnak az intézkedés, míg a Párbeszéd úgy vélte: Magyarország – a hírek szerint – már hónapok óta alig-alig engedett be menedékkérőket a tranzitzónákba, vagyis Orbánék csak utólagos pecsétet nyomtak az eddigi gyakorlatra. „Mivel Magyarország 2017-ben előírta, hogy a két tranzitban lehet beadni menedékkérelmet azoknak, akik nem tartózkodnak jogszerűen Magyarországon, ezen intézmények bezárásával lényegében megszüntették a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen, embertelen lépés.”

 

FOTÓ: Mstyslav Chernov / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás