+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. március 4. szerda, 16:46
Kell-e erősíteni a magyar határ védelmén most, hogy a törökök már nem tartóztatják fel a menekülteket? Vegyünk-e át menedékkérőket a görögöktől? Jól döntött-e a kormány, hogy a koronavírus miatt ideiglenesen nem enged be új menedékkérőket a tranzitzónába? A kormánypárttól éjjel-nappal halljuk a migránsozást, de vannak-e ötletei erre az ellenzéknek? Az Azonnali az összes ellenzéki pártot megkérdezte. Választ már nem mindenhonnan kaptunk.

Ugyan Törökország még egy hete sem jelentette be: az eddigiekkel szemben mostantól nem állítják meg az Európa felé tartó menedékkérőket, már ezrek próbálnak átjutni a görög-török határon, ami komolyan megterheli Görögországot. Kérdés, ha egy idő után nem sikerül feltartóztatniuk a menedékkérőket, akkor mit kezdenek majd velük a balkáni országok, végső soron pedig Magyarország.

 

A kormány persze konstans módon migránsozik az elmúlt időben, akár jönnek a menekültek, akár nem, de mit fog csinálni az ellenzék, ha megint beüt a menekültkrízis? Magukat a pártokat kérdeztük a liberálisoktól egészen a Mi Hazánkig.

 

 

Mit csináljon a magyar diplomácia Törökországgal?

 

A magyar ellenzéki oldalon gyakorlatilag teljes egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarországnak is minden diplomáciai eszközt be kell vetnie azért, hogy a törökök leállítsák a menedékkérők özönét. „A koronavírus-járvány közepette, egy jelenleg is meglévő EU-Törökország megállapodást felrúgva emberek tíz- akár százezreit útnak indítani rendkívüli felelőtlenség, bizonyos szempontból a háborús bűncselekményekkel vetekszik” – vélte az MSZP. A párt szerint Magyarország miniszterelnökének minden eszközt latba kell vetnie ennek megakadályozására. 

 

„A török elnök jelenlegi álláspontját nehéz befolyásolni, mert saját katonai és politikai céljainak elérésére használja a Törökországban tartózkodó menekültek tömegét” – vélte a jobbikos Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki szerint a migrációs kártyapakliban Erdoğannál van az ász, Orbánnál a tök alsó, és most ki is használják mindketten az ebben rejlő politikai potenciált. 

 

A Momentum álláspontja, hogy az EU-tagállamoknak együttesen kell nyomást gyakorolniuk a török elnökre, és „ezen Orbán Viktor Erdoğan-ölelgetése nem segít”. A Párbeszéd pedig arra hívta fel a figyelmet: most a legfontosabb – biztonsági és humanitárius szempontból is – a törökök által a görög határra kiutaztatott menekültek elhelyezése, az utaztatások leállítása.

 

A liberálisok azt emelték ki: Orbánnak arra is figyelmeztetnie kellene Erdoğan török elnököt, hogyha valóban csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, akkor tiszteletben kell tartani a demokratikus játékszabályokat és alapvető emberi jogokat.

 

A Mi Hazánktól Novák Előd azt tette hozzá a kérdéshez, hogy

 

meg kellene próbálni rávenni a törököket arra, hogy „a szíriai menekülteket inkább a szomszédos, gazdag Izrael felé tereljék, s nem egy egész kontinensen át” Európába.

 

Küldjünk-e katonákat, rendőröket Görögországnak?

 

Az MSZP szerint ha Görögország, vagy bármely másik tagállam segítséget kérne a helyzet kezeléséhez, akkor Magyarországnak azt meg kell adnia. Ezzel összhangban a Momentum is azt mondta: amennyiben a görögök kérik, küldeni kell nekik embert, erről a magyar és görög hatóságoknak kell egyeztetniük. 

 

A liberálisok sem nem zárkóznánk el attól, hogy magyar katonák is részt vegyenek az európai külső határok védelmében, ha erről közös döntés születik az EU-ban vagy a NATO-ban. Azt viszont hangsúlyozták: a menekülteknek az otthonukhoz minél közelebb kell segítséget nyújtani, hogy ha lehetőségük nyílik rá, vissza tudjanak térni hazájukba. Ugyanezt írta gyakorlatilag az LMP is: „a háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk Európában, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Fontos, hogy ebben Görögország megkaphasson minden segítséget, hiszen ez most esősorban Görögország feladata.”

 

Úgy látszik, ez a kérdés lehet az egyik, amiben a mostanság újra közeledő LMP és Párbeszéd markánsan mást képvisel, ugyanis a Párbeszéd megtagadná a görögöktől a segítséget, mert ők meg a menekültektől tagadják meg a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést.

 

„Magyar katonák, rendőrök nem vehetnek részt olyan misszióban, ami a nemzetközi jogba ütközik, ezért ők úgy nem vezényelhetőek a görög-török határra, ha az ott lévő menekülőktől megtagadja Görögország a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést” – írták.

 

A Jobbik is szigorú: csak nagyon indokolható esetben tartja a párt támogathatónak, hogy a szövetségi rendszeren belül segítsünk ott, ahol nagy a baj, mert szerintük a külső határok védelménél az aktuális tagállam kormányának a felelőssége, hogyan látja el ezt a feladatot. A Mi Hazánk egyenesen történelmi hivatkozásokkal indokolta meg elutasító álláspontját: „a márciusi ifjak 12 pontos követelését képviselve kitartunk amellett, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, de például rendőröket küldhetnénk, ha Görögország igényli és az EU finanszírozza azt.”

 

Vegyünk-e át menedékkérőket Görögországtól?

A menedékkérők átvételének ötletétől nem meglepő módon a Jobbik és a Mi Hazánk is teljesen elzárkózott. A Jobbik szerint a görög kormány jól teszi, hogy lezárja a határait az illegális bevándorlók előtt.

 

A Párbeszéd szintén inkább elutasító ezzel kapcsolatban, bár ezt azzal magyarázzák, hogy a menedékkérők átvétele csak tűzoltásként működne, megoldás nem lenne. A Momentum azt a teljesen homályos választ adta, hogy ahogyan Magyarországtól, úgy Görögországtól sem várhatjuk, hogy egyedül kezelje a menekültválságot, európai megoldás kell.

 

Az LMP szintén nem válaszolt egyértelműen a kérdésre: hosszú körülményes válaszukban csak arra célozgattak, hogy alapvetően Görögország feladata gondoskodni róluk addig, amíg nem tudnak hazatérni.

 

Kell-e erősíteni a magyar határvédelmen?

 

Az LMP, a Jobbik és a Mi Hazánk szerint igen, mégpedig az önálló határőrség visszaállításával.

 

Az LMP álláspontja szerint önálló, e feladatokra speciálisan képzett és eszközökkel felszerelt határőrségre lenne szükség, annak megszüntetésénél csak az volt súlyosabb hiba, hogy még mindig nem sikerült helyreállítani ezt a szervezetet. Hozzátették: támogatják a közös európai határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket, szakítani kell a különutas stratégiákkal. 

 

A Jobbik szerint egyébként ha lenne határőrség, akkor a meglévő műszaki zárral és megfelelő jogi háttérrel képes lenne Magyarország határainak megvédésére. A Mi Hazánk a kérdésre válaszul azt vetette fel: az élőerős védelem fokozására lehet szükség a honvédség bevonásával, „ehhez a Mi Hazánk Mozgalom szerint szükséges volna rövid távon hazahozni a külföldi megszállásokban részt vevő katonáinkat Irakból és Afganisztánból”.

 

Ugyan az MSZP a határőrség visszaállítását nem szorgalmazta, de szerintük egy nagyobb menekülthullám esetén a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák létszámát nagyságrendekkel meg kell emelni.

 

A Momentum álláspontja, hogy ha nagyon jelentős számú ember érkezne a magyar határra, úgy egészen bizonyos, hogy segítségre lenne szükség a Frontextől és európai partnereinktől.

 

A liberálisok szerint pedig  a magyar határzár nem sokat ér, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, ezért fontos, hogy Európa közös cselekvési tervet dolgozzon ki. 

 

A Párbeszéd arról beszélt: a magyar határ védelme akkor lenne elégséges, ha az Orbán-kormány biztosítaná a menekülőknek a megfelelő menekültügyi feltételeket. Vagyis a megoldás az lenne, hogy ha a menekülteknek az uniós rendszerhez érdemi hozzáférést biztosítanának, a nemzetközi védelemben nem részesülőket pedig jogszerűen visszautaztatnák a származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba.

 

Kellett-e a kerítés?

 

A Mi Hazánk erre mindössze azt válaszolta: „Jó ötletnek tartjuk Toroczkai László ötletét. :-)” Ehhez hasonlóan a Jobbik is azt hangsúlyozta: már jóval a kormány intézkedései előtt gondolkodtak az ötleten, javasolták, támogatták azt. 

 

„Ami a kerítést illeti, annak felállításával pedig az ellenőrizetlen, tömeges és kaotikus határátlépések ügye megoldódott” – ezt már a szocialisták mondták.

 

Szerintük azért a tömeges vándorlással járó biztonsági kockázat elkerülését azonban szemmel láthatóan csak az tudja garantálni, ha ezek a tömegek el sem indulnak.

 

 „Igen, szükséges válságintézkedés volt” – vélte az LMP a kerítésépítésről hozzátéve, ez egy megkésett intézkedése volt a kormánynak, szerintük ezzel ismerte el a kormány, hogy a határőrség megszüntetésével lényegében védtelenné váltak a magyar határok.

 

A Momentum pedig úgy reagált: a fizikai határzárnak meghatározott körülmények között lehet létjogosultsága, amennyiben a törvényes belépést lehetővé teszi, és a menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartják a felügyelő hatóságok. Ám szerintük az érintett magyar határszakaszon a humanitárius feltételek nem teljesülnek.

 

A Párbeszéd álláspontja, hogy a kerítés szimbólum, keveseket állít meg.

 

Szerintük „épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy egy államnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédenie határait”. Ám az igazi kérdés az: „ha a hozzánk segítségért fordulóktól elzárjuk az elméleti lehetőségét is annak, hogy jogszerűen kérjenek menedéket Magyarországon, akkor milyen módon fognak biztonságos országba eljutni és ott menedéket kérni?”

 

„Bármilyen határzár, és így a kerítés is akkor lehet csak működőképes, ha tölcsérfunkciót tölt be, amely lehetőséget biztosít, hogy az ideérkezőket megfelelően ellenőrizzék az országba lépés előtt, ezzel szemben erre a jelenlegi határzár nem alkalmas” – írták a liberálisok.

 

Biztonságos ország-e Szerbia?

 

Nos, ebben a kérdésben megoszlott a pártok véleménye: a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Mi Hazánk szerint az. Igaz, a Momentum megjegyezte: vannak humanitárius hiányosságok, ezért az EU-nak segíteni kell a szerbeket a menekültválság kezelésében.

 

Ami a Párbeszédet és a liberálisokat illeti, ők több kritikávall is illették a szomszédos országot, például azért, mert szerintük a menedékkérők életkörülményei elfogadhatatlanok ott. A liberálisok szerint így Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, míg a Párbeszéd szerint „nem véletlen, hogy a magyar bíróságok az elmúlt öt évben tömegesen semmisítették meg az olyan hatósági döntéseket, amelyek csupán a 2015-ös kormányhatározatra hivatkozva utasították el a menedékkérelmeket”.  Utóbbi határozat rendelkezik ugyanis arról, hogy Szerbia biztonságos országnak számít.

 

Az MSZP erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt.

 

Jó-e, hogy Magyarország nem fogad új menedékkérőket a koronavírus miatt?

 

Az ellenzék ebben a kérdésben is megosztott volt: a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Mi Hazánk elfogadhatónak tartotta azt, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggeszti az új menedékkérők tranzitzónába történő belépését a koronavírus miatt.

 

A Momentum azt hangsúlyozta, egy ilyen intézkedésnek ideiglenesen lehet létjogosultsága, a Jobbik szerint ez csak ekkor fogadható el, ha segít megállítani, csökkenteni a fertőzés terjedését.

 

A szocialisták arra hívták fel a figyelmet: a tranzitzónában nagyon sok fiatal és gyermek van, a vírus megjelenése pedig zárt intézményen belül akár tragédiához is vezethet.

 

A Mi Hazánk pedig azzal érvelt a lépés mellett: sok ellenőrizhetetlen származású, például iráni migráns van ott.

 

Nem értett egyet viszont a kormányzati döntéssel a Párbeszéd, az LMP és a liberálisok sem. Az LMP szerint a koronavírus miatt jelenleg csak Irán esetében látszik indokoltnak az intézkedés, míg a Párbeszéd úgy vélte: Magyarország – a hírek szerint – már hónapok óta alig-alig engedett be menedékkérőket a tranzitzónákba, vagyis Orbánék csak utólagos pecsétet nyomtak az eddigi gyakorlatra. „Mivel Magyarország 2017-ben előírta, hogy a két tranzitban lehet beadni menedékkérelmet azoknak, akik nem tartózkodnak jogszerűen Magyarországon, ezen intézmények bezárásával lényegében megszüntették a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen, embertelen lépés.”

 

FOTÓ: Mstyslav Chernov / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás