+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. március 4. szerda, 16:46
Kell-e erősíteni a magyar határ védelmén most, hogy a törökök már nem tartóztatják fel a menekülteket? Vegyünk-e át menedékkérőket a görögöktől? Jól döntött-e a kormány, hogy a koronavírus miatt ideiglenesen nem enged be új menedékkérőket a tranzitzónába? A kormánypárttól éjjel-nappal halljuk a migránsozást, de vannak-e ötletei erre az ellenzéknek? Az Azonnali az összes ellenzéki pártot megkérdezte. Választ már nem mindenhonnan kaptunk.

Ugyan Törökország még egy hete sem jelentette be: az eddigiekkel szemben mostantól nem állítják meg az Európa felé tartó menedékkérőket, már ezrek próbálnak átjutni a görög-török határon, ami komolyan megterheli Görögországot. Kérdés, ha egy idő után nem sikerül feltartóztatniuk a menedékkérőket, akkor mit kezdenek majd velük a balkáni országok, végső soron pedig Magyarország.

 

A kormány persze konstans módon migránsozik az elmúlt időben, akár jönnek a menekültek, akár nem, de mit fog csinálni az ellenzék, ha megint beüt a menekültkrízis? Magukat a pártokat kérdeztük a liberálisoktól egészen a Mi Hazánkig.

 

 

Mit csináljon a magyar diplomácia Törökországgal?

 

A magyar ellenzéki oldalon gyakorlatilag teljes egyetértés van a tekintetben, hogy Magyarországnak is minden diplomáciai eszközt be kell vetnie azért, hogy a törökök leállítsák a menedékkérők özönét. „A koronavírus-járvány közepette, egy jelenleg is meglévő EU-Törökország megállapodást felrúgva emberek tíz- akár százezreit útnak indítani rendkívüli felelőtlenség, bizonyos szempontból a háborús bűncselekményekkel vetekszik” – vélte az MSZP. A párt szerint Magyarország miniszterelnökének minden eszközt latba kell vetnie ennek megakadályozására. 

 

„A török elnök jelenlegi álláspontját nehéz befolyásolni, mert saját katonai és politikai céljainak elérésére használja a Törökországban tartózkodó menekültek tömegét” – vélte a jobbikos Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, aki szerint a migrációs kártyapakliban Erdoğannál van az ász, Orbánnál a tök alsó, és most ki is használják mindketten az ebben rejlő politikai potenciált. 

 

A Momentum álláspontja, hogy az EU-tagállamoknak együttesen kell nyomást gyakorolniuk a török elnökre, és „ezen Orbán Viktor Erdoğan-ölelgetése nem segít”. A Párbeszéd pedig arra hívta fel a figyelmet: most a legfontosabb – biztonsági és humanitárius szempontból is – a törökök által a görög határra kiutaztatott menekültek elhelyezése, az utaztatások leállítása.

 

A liberálisok azt emelték ki: Orbánnak arra is figyelmeztetnie kellene Erdoğan török elnököt, hogyha valóban csatlakozni kívánnak az Európai Unióhoz, akkor tiszteletben kell tartani a demokratikus játékszabályokat és alapvető emberi jogokat.

 

A Mi Hazánktól Novák Előd azt tette hozzá a kérdéshez, hogy

 

meg kellene próbálni rávenni a törököket arra, hogy „a szíriai menekülteket inkább a szomszédos, gazdag Izrael felé tereljék, s nem egy egész kontinensen át” Európába.

 

Küldjünk-e katonákat, rendőröket Görögországnak?

 

Az MSZP szerint ha Görögország, vagy bármely másik tagállam segítséget kérne a helyzet kezeléséhez, akkor Magyarországnak azt meg kell adnia. Ezzel összhangban a Momentum is azt mondta: amennyiben a görögök kérik, küldeni kell nekik embert, erről a magyar és görög hatóságoknak kell egyeztetniük. 

 

A liberálisok sem nem zárkóznánk el attól, hogy magyar katonák is részt vegyenek az európai külső határok védelmében, ha erről közös döntés születik az EU-ban vagy a NATO-ban. Azt viszont hangsúlyozták: a menekülteknek az otthonukhoz minél közelebb kell segítséget nyújtani, hogy ha lehetőségük nyílik rá, vissza tudjanak térni hazájukba. Ugyanezt írta gyakorlatilag az LMP is: „a háború és más életveszélyes helyzet elől menekülőkön elsősorban azzal segítünk Európában, hogy megteremtjük számukra a biztonságos hazatérés lehetőségét. Fontos, hogy ebben Görögország megkaphasson minden segítséget, hiszen ez most esősorban Görögország feladata.”

 

Úgy látszik, ez a kérdés lehet az egyik, amiben a mostanság újra közeledő LMP és Párbeszéd markánsan mást képvisel, ugyanis a Párbeszéd megtagadná a görögöktől a segítséget, mert ők meg a menekültektől tagadják meg a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést.

 

„Magyar katonák, rendőrök nem vehetnek részt olyan misszióban, ami a nemzetközi jogba ütközik, ezért ők úgy nem vezényelhetőek a görög-török határra, ha az ott lévő menekülőktől megtagadja Görögország a menekültügyi rendszerhez való hozzáférést” – írták.

 

A Jobbik is szigorú: csak nagyon indokolható esetben tartja a párt támogathatónak, hogy a szövetségi rendszeren belül segítsünk ott, ahol nagy a baj, mert szerintük a külső határok védelménél az aktuális tagállam kormányának a felelőssége, hogyan látja el ezt a feladatot. A Mi Hazánk egyenesen történelmi hivatkozásokkal indokolta meg elutasító álláspontját: „a márciusi ifjak 12 pontos követelését képviselve kitartunk amellett, hogy magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, de például rendőröket küldhetnénk, ha Görögország igényli és az EU finanszírozza azt.”

 

Vegyünk-e át menedékkérőket Görögországtól?

A menedékkérők átvételének ötletétől nem meglepő módon a Jobbik és a Mi Hazánk is teljesen elzárkózott. A Jobbik szerint a görög kormány jól teszi, hogy lezárja a határait az illegális bevándorlók előtt.

 

A Párbeszéd szintén inkább elutasító ezzel kapcsolatban, bár ezt azzal magyarázzák, hogy a menedékkérők átvétele csak tűzoltásként működne, megoldás nem lenne. A Momentum azt a teljesen homályos választ adta, hogy ahogyan Magyarországtól, úgy Görögországtól sem várhatjuk, hogy egyedül kezelje a menekültválságot, európai megoldás kell.

 

Az LMP szintén nem válaszolt egyértelműen a kérdésre: hosszú körülményes válaszukban csak arra célozgattak, hogy alapvetően Görögország feladata gondoskodni róluk addig, amíg nem tudnak hazatérni.

 

Kell-e erősíteni a magyar határvédelmen?

 

Az LMP, a Jobbik és a Mi Hazánk szerint igen, mégpedig az önálló határőrség visszaállításával.

 

Az LMP álláspontja szerint önálló, e feladatokra speciálisan képzett és eszközökkel felszerelt határőrségre lenne szükség, annak megszüntetésénél csak az volt súlyosabb hiba, hogy még mindig nem sikerült helyreállítani ezt a szervezetet. Hozzátették: támogatják a közös európai határvédelem és általában a közös védelmi politika megteremtésére irányuló közös erőfeszítéseket, szakítani kell a különutas stratégiákkal. 

 

A Jobbik szerint egyébként ha lenne határőrség, akkor a meglévő műszaki zárral és megfelelő jogi háttérrel képes lenne Magyarország határainak megvédésére. A Mi Hazánk a kérdésre válaszul azt vetette fel: az élőerős védelem fokozására lehet szükség a honvédség bevonásával, „ehhez a Mi Hazánk Mozgalom szerint szükséges volna rövid távon hazahozni a külföldi megszállásokban részt vevő katonáinkat Irakból és Afganisztánból”.

 

Ugyan az MSZP a határőrség visszaállítását nem szorgalmazta, de szerintük egy nagyobb menekülthullám esetén a határon szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák létszámát nagyságrendekkel meg kell emelni.

 

A Momentum álláspontja, hogy ha nagyon jelentős számú ember érkezne a magyar határra, úgy egészen bizonyos, hogy segítségre lenne szükség a Frontextől és európai partnereinktől.

 

A liberálisok szerint pedig  a magyar határzár nem sokat ér, ha az Európai Unió nem tudja megvédeni külső határait, ezért fontos, hogy Európa közös cselekvési tervet dolgozzon ki. 

 

A Párbeszéd arról beszélt: a magyar határ védelme akkor lenne elégséges, ha az Orbán-kormány biztosítaná a menekülőknek a megfelelő menekültügyi feltételeket. Vagyis a megoldás az lenne, hogy ha a menekülteknek az uniós rendszerhez érdemi hozzáférést biztosítanának, a nemzetközi védelemben nem részesülőket pedig jogszerűen visszautaztatnák a származási országukba, vagy egy biztonságos harmadik országba.

 

Kellett-e a kerítés?

 

A Mi Hazánk erre mindössze azt válaszolta: „Jó ötletnek tartjuk Toroczkai László ötletét. :-)” Ehhez hasonlóan a Jobbik is azt hangsúlyozta: már jóval a kormány intézkedései előtt gondolkodtak az ötleten, javasolták, támogatták azt. 

 

„Ami a kerítést illeti, annak felállításával pedig az ellenőrizetlen, tömeges és kaotikus határátlépések ügye megoldódott” – ezt már a szocialisták mondták.

 

Szerintük azért a tömeges vándorlással járó biztonsági kockázat elkerülését azonban szemmel láthatóan csak az tudja garantálni, ha ezek a tömegek el sem indulnak.

 

 „Igen, szükséges válságintézkedés volt” – vélte az LMP a kerítésépítésről hozzátéve, ez egy megkésett intézkedése volt a kormánynak, szerintük ezzel ismerte el a kormány, hogy a határőrség megszüntetésével lényegében védtelenné váltak a magyar határok.

 

A Momentum pedig úgy reagált: a fizikai határzárnak meghatározott körülmények között lehet létjogosultsága, amennyiben a törvényes belépést lehetővé teszi, és a menedékkérők emberi jogait tiszteletben tartják a felügyelő hatóságok. Ám szerintük az érintett magyar határszakaszon a humanitárius feltételek nem teljesülnek.

 

A Párbeszéd álláspontja, hogy a kerítés szimbólum, keveseket állít meg.

 

Szerintük „épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy egy államnak nemcsak joga, de kötelessége is megvédenie határait”. Ám az igazi kérdés az: „ha a hozzánk segítségért fordulóktól elzárjuk az elméleti lehetőségét is annak, hogy jogszerűen kérjenek menedéket Magyarországon, akkor milyen módon fognak biztonságos országba eljutni és ott menedéket kérni?”

 

„Bármilyen határzár, és így a kerítés is akkor lehet csak működőképes, ha tölcsérfunkciót tölt be, amely lehetőséget biztosít, hogy az ideérkezőket megfelelően ellenőrizzék az országba lépés előtt, ezzel szemben erre a jelenlegi határzár nem alkalmas” – írták a liberálisok.

 

Biztonságos ország-e Szerbia?

 

Nos, ebben a kérdésben megoszlott a pártok véleménye: a Jobbik, a Momentum, az LMP és a Mi Hazánk szerint az. Igaz, a Momentum megjegyezte: vannak humanitárius hiányosságok, ezért az EU-nak segíteni kell a szerbeket a menekültválság kezelésében.

 

Ami a Párbeszédet és a liberálisokat illeti, ők több kritikávall is illették a szomszédos országot, például azért, mert szerintük a menedékkérők életkörülményei elfogadhatatlanok ott. A liberálisok szerint így Szerbia nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, míg a Párbeszéd szerint „nem véletlen, hogy a magyar bíróságok az elmúlt öt évben tömegesen semmisítették meg az olyan hatósági döntéseket, amelyek csupán a 2015-ös kormányhatározatra hivatkozva utasították el a menedékkérelmeket”.  Utóbbi határozat rendelkezik ugyanis arról, hogy Szerbia biztonságos országnak számít.

 

Az MSZP erre a kérdésre egyszerűen nem válaszolt.

 

Jó-e, hogy Magyarország nem fogad új menedékkérőket a koronavírus miatt?

 

Az ellenzék ebben a kérdésben is megosztott volt: a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Mi Hazánk elfogadhatónak tartotta azt, hogy Magyarország ideiglenesen felfüggeszti az új menedékkérők tranzitzónába történő belépését a koronavírus miatt.

 

A Momentum azt hangsúlyozta, egy ilyen intézkedésnek ideiglenesen lehet létjogosultsága, a Jobbik szerint ez csak ekkor fogadható el, ha segít megállítani, csökkenteni a fertőzés terjedését.

 

A szocialisták arra hívták fel a figyelmet: a tranzitzónában nagyon sok fiatal és gyermek van, a vírus megjelenése pedig zárt intézményen belül akár tragédiához is vezethet.

 

A Mi Hazánk pedig azzal érvelt a lépés mellett: sok ellenőrizhetetlen származású, például iráni migráns van ott.

 

Nem értett egyet viszont a kormányzati döntéssel a Párbeszéd, az LMP és a liberálisok sem. Az LMP szerint a koronavírus miatt jelenleg csak Irán esetében látszik indokoltnak az intézkedés, míg a Párbeszéd úgy vélte: Magyarország – a hírek szerint – már hónapok óta alig-alig engedett be menedékkérőket a tranzitzónákba, vagyis Orbánék csak utólagos pecsétet nyomtak az eddigi gyakorlatra. „Mivel Magyarország 2017-ben előírta, hogy a két tranzitban lehet beadni menedékkérelmet azoknak, akik nem tartózkodnak jogszerűen Magyarországon, ezen intézmények bezárásával lényegében megszüntették a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Ez nyilvánvalóan jogszerűtlen, embertelen lépés.”

 

FOTÓ: Mstyslav Chernov / Wikipedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Miért ez lett a belarusz ellenállás dala több, mint harminc évvel később?

HC Strache úgy indulna Bécsben saját listával, hogy azt se tudni róla, bécsi lakos-e egyáltalán. Ha Strachét kizárják a versenyből, akkor a Stache-párt óv, ha nem zárják ki, akkor meg a volt pártja teszi ezt.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás