+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. március 4. szerda, 13:08
Nagyjából úgy csodálkozott rá Budapestre egy romániai újságíró, ahogy a magyar sajtóban szokás Bécsre, Zürichre vagy éppen Münchenre: működő tömegközlekedés, tiszta utcák és vécék, felújított épületek, büszke szobrok. De valami mégis elrontotta az összképet.

Mivel az Azonnali YouTube-csatornájának nézőszámai alapján a magyar olvasóközönséget sok más mellett kifejezetten érdekli, hogy hogyan látják a magyarokat külföldön – a legnézettebb videóink azok, amikor Bukarestben, Bécsben vagy Pozsonyban kérdeztük ezt meg az ottani járókelőktől –, nem tudjuk nem megosztani azt a friss cikket, amit a Republica véleményportálra írt Budapestről a lap egyik szerzője, Bogdan-Radu Brînzan

 

Mivel csak pozitív benyomásokat olvastam Budapestről, ezért saját szememmel néztem meg a „magyar csodát”: ezt (nem) szeretem Budapestben címmel.

 

A szerző a párnapos városnézése alatt alapvetően mindent szeretett a magyar fővárosban: „Megerősítést nyert, amit hallottam, sőt, felül is múlták őket a látottak. Egy különleges város rengeteg régi – de felújított! – épülettel, kimagasló építészettel, száz évvel ezelőtt jól átgondolt infrastruktúrával, a Duna mindkét partján járó villamosokkal, közvetlenül a víz melletti utakkal, látványos hidakkal. Terek, járdák, sétálóövezetek, mindez magas értékű térkövekkel és ízléses utcabútorokkal ellátva” – lelkendezik a cikkében. 

 

Mi tetszett neki még?

 

+ Hogy Budapesten a turizmus ki van találva: a turisták bevonzásával, a helyi termékek eladásával és a lokális, valamint a nemzeti történelem promotálásával nem igazán van további teendő. 

 

+ Hogy rengeteg büszke szobrot látott, amelyek a magyar nemzeti hősök emlékét ápolják a monarchiabeli épületek között.

 

+ A tömegközlekedés. Hogy minden pontosan jár, a buszok, metrók nagyrésze új, és pár villamos ugyan retróhatású kívülről, de belülről teljesen rendben van, fel van újítva, karban van tartva.

 

+ A tisztaság. A Fővám téri Központi Vásárcsarnoknál kiemeli, hogy az ablakokon át friss levegő jött be a csarnokba, a járólapokat tisztán tartották, majd külön leírta, hogy látott két folyamatosan járó takarítógépet is a piacon. A Váci utcán felfigyelt arra, ahogy épp a kirakat üvegét tisztították, a reptéri vécében pedig arra, hogy nemcsak jól nézett ki, de még a szagok is teljesen rendben voltak.

 

+ Meg hát eleve minden, a teljes összkép. „Az utazásom összbenyomása egy működő és civilizált állam, egy nemzet, amely tudja, mit akar, és milyen irányba megy” – írta Bogdan-Radu Brînzan.

 

És mi nem tetszett neki Budapestben?

 

A lomtalanítás látványa.

 

A lomtalanítással ugyanis láthatóan nem tudott mit kezdeni a szerző, aminek az oka vélhetően az, hogy ez az intézmény Romániában egész egyszerűen nem létezik. Bogdan-Radu Brînzan ezért így írja le az általa látottakat: „Az például nem tetszett nekem, hogy egyes lakók – noha egy kifejezetten turistás városról van szó – nem látnak problémát abban, hogy megőrizzék azt a hagyományt, hogy hétvégenként kihelyezzék a szemetet az utcasarokra.” Az pedig pláne nem, hogy a lomtalanított cuccok között megjelentek a lomisok meg a többi kíváncsi lakó, és turkálnak a sok szemét között. „Egy olyan show-t kreálnak így, ami nem túl kellemes a szemnek. De a lakosoknak láthatóan nincs gondjuk ezzel, mindenhol a városban látni lehetett a halomban álló régi cuccokat. És aztán másnap el is viszik mindezt, de mégis, egy napon keresztül ott áll ez a sok szemét a járdán.”

 

(A cikk alatti kommentekben aztán több olvasó is elmagyarázza a szerzőnek, pontosan hogyan is működik a lomtalanítás, és hogy ez alapvetően irigylendő, hiszen ezek szerint a magyaroknak már vannak olyan értékeik, amikre nincs többé szükségük.)

 

ÍGY NÉZETT KI AZ IDEI LOMTALANÍTÁS AZ AZONNALI SZERKESZTŐSÉGÉTŐL JÓ ÖTVEN MÉTERRE, A BUDAPESTI VÁCI UTCÁN. FOTÓ: ILLÉS GERGŐ / AZONNALI

 

Ezt követően rögtön a hazaútjáról ír, mármint arról a 230 kilométerről, amit kisbusszal tett meg a bukaresti repülőtér és lakóhelye, a Duna-parti Galac között. „Mivel nem én vezettem, és mert egy olyan országból jöttem épp, ahol feltűnt a tisztaság, volt időm kielemezni, mennyiféle szemét hever nálunk az útszélen, a települések elejénél, végénél, az erdőkben, a települések központjában.”

 

Mit lehet minderre írni? Ilyen látvány sajnos van bizony nálunk is, egyébként pedig várjuk vissza bármikor a szerzőt Budapestre!

 

Nekem egyébként nagyon tetszik Bukarest is. Olvasd el, hogy miért!

 

CÍMLAPFOTÓ: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás