+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 4. szerda, 09:01
XII. Piusz pápát sokszor vádolták azzal, hogy nem állt ki eléggé a zsidók mellett a világháború alatt. Ferenc pápa azt szeretné, ha a történészek tudnának e kérdésben ítélni, ezért teljesen szabadon kutathatóvá tette a több millió iratlapból álló forrásgyűjteményt.

Az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló XII. Piuszt egyesek zsidómentőnek, mások náci kollaboránsnak tartják. Az egyház az előbbi állásponton van, ezért is zajlik a boldoggá avatási eljárása. Azonban azért, hogy a történészi viták valós források körül folyhassanak, Ferenc pápa még tavaly elrendelte XII. Piusz eddig elzárt iratainak teljes nyilvánosságra hozását, hétfőtől kezdve

 

tizenötezer kartondoboznyi irat, levelezés, feljegyzés válik így szabadon kutathatóvá.

 

Az olasz születésű XII. Piusz 1939 tavaszán, pár hónappal Lengyelország németek általi lerohanása – és ezzel a második világháború kezdete – előtt lett pápa. Mivel a háború alatt végig ő állt a katolikus egyház élén, történészek őt tették felelőssé, amiért – legalábbis szerintük – a katolikus egyház nem lépett fel egységesebben és határozottabban a zsidóüldözések ellen.

 

XII. Piusz, aki 1958-as haláláig volt pápa, éppen ezért az újkori történelem talán legkétesebb hírnevű pápái közé tartozik, amit persze nem feltétlenül történelmi tények, mintsem inkább az érzelmek határoznak meg. Sokat ártott a pápáról kialakult világi képnek Constantin Costas-Gavras filmje, az Amen, amelyben gyakorlatilag egy a nácikat elfogadó, a zsidóüldözéseket nem (vagy nem kellően) elutasító pápa jelenik meg.

 

Ez persze nem feltétlenül felel meg a történelmi valóságnak, noha XII. Piusz pápa nyilvános megszólalásai valóban elsősorban a háború, valamint a túlzott etatizmus általános elítélésére szorítkoztak. Azonban felszólalt nemcsak a németek által megszállt lengyelekért, akik nem tudták esetleg gyakorolni a katolikus hitüket, de az eutanázia-programban megölt németekért vagy a zsidóságért is.

 

XII. Piusz amúgy a náciellenes koalíció elfogadtatásáért is tett,

 

amennyiben is újraértelmezte elődje Szovjetunió- és kommunizmus-ellenességét, mert abból valóban azt következett volna még, hogy a nyugati hatalmak nem foghattak volna össze Sztálinnal. XII. Piusz azonban különbséget tett országok kormányai és népei között, ami megnyitotta az utat főleg az amerikai katolikus egyház számára, hogy az orosz néppel való összefogásként értékelje és helyeselje a náciellenes koalíciót.

 

XII. Piusz leghatározottabb kiállásának az 1942-es karácsonyi rádióbeszéde számít, amiben a zsidóüldözésekről is beszélt – bár vitatott, hogy ezek mértékéről mennyire volt tudomása a Vatikánnak.

 

Éppen a személyét övező viták és kérdések miatt fontos, hogy mától szabadon kutathatóvá váltak a vatikáni levéltárban a XII. Piuszhoz köthető iratok, minden forrás, ami az ő idejéből származik.

 

Peter Gumbel német jezsuita szerzetes, aki XII. Piusz boldoggá avatási eljárását is felügyeli, az Avvenire olasz napilapnak azt nyilatkozta:

 

nem hiszi, hogy az új források között lenne „füstölgő pisztoly”,

 

szerinte XVI. Benedek pápa, aki nagyon támogatta XII. Piusz boldoggá avatását, meggyőződött korábban is már arról, hogy a zsidóüldözésekról való hallgatás vádja nem igaz.

 

Ferenc pápa eleve szeretné a vatikáni levéltárat körüllengő titkolózást oldani.

 

A titkosságot eddig a levéltár maga is hirdette, elvégre tavaly őszig az volt a nevük, hogy Vatikáni Titkos Levéltár

 

ezt változtatta Ferenc pápa Apostoli Levéltárra.

 

NYITÓKÉP: XII. Piusz pápa / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Három párt belső mérése is a függetlenként induló múzeumigazgatót, Soós Zoltánt hozta ki győztesnek.

A járvány miatt nem közlekedő reptéri járatra árult 900 forintos jegyek a BKK-t 14 millió forinttal gazdagították. Mi történt?

Korábban napokkal előre beharangozták, hogy Európa utolsó diktátora leteszi hivatali esküjét. Ez most elmaradt.

Két mondatban összefoglalva ez az Európai Bizottság új terve.

Az elmúlt hét nap átlaga bőven meghaladja azt az értéket, amely felett a WHO szerint a járvány nincs kordában tartva.

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

És ráadásul még gmailes is vagy? Van megoldás, olvasd el itt Bakó Bea szerdai hírlevelét!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás