+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. március 4. szerda, 09:01
XII. Piusz pápát sokszor vádolták azzal, hogy nem állt ki eléggé a zsidók mellett a világháború alatt. Ferenc pápa azt szeretné, ha a történészek tudnának e kérdésben ítélni, ezért teljesen szabadon kutathatóvá tette a több millió iratlapból álló forrásgyűjteményt.

Az 1939 és 1958 között a katolikus egyház élén álló XII. Piuszt egyesek zsidómentőnek, mások náci kollaboránsnak tartják. Az egyház az előbbi állásponton van, ezért is zajlik a boldoggá avatási eljárása. Azonban azért, hogy a történészi viták valós források körül folyhassanak, Ferenc pápa még tavaly elrendelte XII. Piusz eddig elzárt iratainak teljes nyilvánosságra hozását, hétfőtől kezdve

 

tizenötezer kartondoboznyi irat, levelezés, feljegyzés válik így szabadon kutathatóvá.

 

Az olasz születésű XII. Piusz 1939 tavaszán, pár hónappal Lengyelország németek általi lerohanása – és ezzel a második világháború kezdete – előtt lett pápa. Mivel a háború alatt végig ő állt a katolikus egyház élén, történészek őt tették felelőssé, amiért – legalábbis szerintük – a katolikus egyház nem lépett fel egységesebben és határozottabban a zsidóüldözések ellen.

 

XII. Piusz, aki 1958-as haláláig volt pápa, éppen ezért az újkori történelem talán legkétesebb hírnevű pápái közé tartozik, amit persze nem feltétlenül történelmi tények, mintsem inkább az érzelmek határoznak meg. Sokat ártott a pápáról kialakult világi képnek Constantin Costas-Gavras filmje, az Amen, amelyben gyakorlatilag egy a nácikat elfogadó, a zsidóüldözéseket nem (vagy nem kellően) elutasító pápa jelenik meg.

 

Ez persze nem feltétlenül felel meg a történelmi valóságnak, noha XII. Piusz pápa nyilvános megszólalásai valóban elsősorban a háború, valamint a túlzott etatizmus általános elítélésére szorítkoztak. Azonban felszólalt nemcsak a németek által megszállt lengyelekért, akik nem tudták esetleg gyakorolni a katolikus hitüket, de az eutanázia-programban megölt németekért vagy a zsidóságért is.

 

XII. Piusz amúgy a náciellenes koalíció elfogadtatásáért is tett,

 

amennyiben is újraértelmezte elődje Szovjetunió- és kommunizmus-ellenességét, mert abból valóban azt következett volna még, hogy a nyugati hatalmak nem foghattak volna össze Sztálinnal. XII. Piusz azonban különbséget tett országok kormányai és népei között, ami megnyitotta az utat főleg az amerikai katolikus egyház számára, hogy az orosz néppel való összefogásként értékelje és helyeselje a náciellenes koalíciót.

 

XII. Piusz leghatározottabb kiállásának az 1942-es karácsonyi rádióbeszéde számít, amiben a zsidóüldözésekről is beszélt – bár vitatott, hogy ezek mértékéről mennyire volt tudomása a Vatikánnak.

 

Éppen a személyét övező viták és kérdések miatt fontos, hogy mától szabadon kutathatóvá váltak a vatikáni levéltárban a XII. Piuszhoz köthető iratok, minden forrás, ami az ő idejéből származik.

 

Peter Gumbel német jezsuita szerzetes, aki XII. Piusz boldoggá avatási eljárását is felügyeli, az Avvenire olasz napilapnak azt nyilatkozta:

 

nem hiszi, hogy az új források között lenne „füstölgő pisztoly”,

 

szerinte XVI. Benedek pápa, aki nagyon támogatta XII. Piusz boldoggá avatását, meggyőződött korábban is már arról, hogy a zsidóüldözésekról való hallgatás vádja nem igaz.

 

Ferenc pápa eleve szeretné a vatikáni levéltárat körüllengő titkolózást oldani.

 

A titkosságot eddig a levéltár maga is hirdette, elvégre tavaly őszig az volt a nevük, hogy Vatikáni Titkos Levéltár

 

ezt változtatta Ferenc pápa Apostoli Levéltárra.

 

NYITÓKÉP: XII. Piusz pápa / Wikipédia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás