Izrael felkészülhet egy éven belül a negyedik előrehozott választásra is

A hétfői választás se hozott tényleges eredményt. Hiába futott be elsőnek Benjamin Netanjahu, a mögötte lévő szélsőjobboldali pártoknak nincs többségük. De nincs többsége az ellenoldalnak se, mert ott meg olyanok is vannak, akik semmiképpen sem tudnának egymással együttműködni.

Hétfőn tartották egy éven belül harmadszorra az újabb parlamenti választásokat Izraelben. Már az exit poll alapján is látni lehetett: Benjamin Netanjahu – aki mögött a Likud párt, az askenázi és szefárd ultaortodoxok, valamint a vallásos cionisták álltak össze – megszerezte ugyan az első helyet, de nincs többsége. Este még úgy tűnt: egy mandátum hiányzik, most már kettő mandátumra csúszott fel a hátrány.

Az ő szembefordulása miatt esett szét Netanjahu-koalíció tavaly. Lieberman viszont nem enged abból, hogy olyan kormányt, amely nem veszi el az ultraortodoxok előjogait, nem fog ezentúl etámogatni. Az ultraortodoxok 17 mandátumával szemben Liebermannak azonban csak 6 lett, azaz nem kérdéses, kit tart fontosabbnak Netanjahu.

A balközépnek nevezett ellentábor, amelyet a jobbközép, askenázi cionista Kékfehérek vezetnek, csak ötvennegy mandátumot szerzett – Liebermant ide se lehet odaszámolni, mert itt pedig neki az arabokkal van gondja. Amúgy a választás egyetlen győztesei az arabok, az ő balközép és nacionalista pártjai alkotta

Mivel maradt a patthelyzet, ezt vagy csak az oldhatja fel, ha Netanjahu hátralép, vagy ha az ellentáborból valaki mégis elfogadja őt. Ez azonban már tavaly tavasszal és ősszel se jött össze, azaz jó esély van arra, hogy Izraelben negyedszerre is voksolni kell majd. A Haaretz baloldali napilap már arról ír: Netanjahu megkerülhetetlensége, ami híveinek pozitív, ellenfeleinek negatív, alkotmányos válságba taszíthatja az országot, mert nem látszik jelenleg kiút. Közben pedig Netanjahunak jövő héttől bíróság előtt kell felelnie korrupciós ügyekért.