+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Karóczkai Balázs
2020. március 3. kedd, 07:10
Négy esélyes, két centrista és két baloldali vág neki az Egyesült Államokban a demokraták közül a szuperkedd nevű megmérettetésnek, amikor egyszerre tizennégy államban szavaznak a demokrata elnökjelölt-aspiránsokról. De pontosan hogyan változtatnák meg az Egyesült Államokat az egyes jelöltek? Kinek van esélye, s ki az, aki akár már most kiszállhatna? Elmagyarázzuk és meg is mutatjuk.

Kulcsfontosságú dátumhoz érkezett el az egyesült államokbeli demokrata előválasztás: március 3-án tartják ugyanis az úgynevezett szuperkeddet, amikor egyszerre tizennégy tagállamban szavaznak a demokrata jelölt személyéről. Ez nem is az államok, hanem a mögöttük álló delegáltak száma miatt is fontos: a szavazók ekkor döntenek a demokrata delegáltak harmincnégy százalékáról, ráadásul két, különösen népes államban, Texasban és Kaliforniában is ekkor előválasztanak.

 

Amit tehát eddig a demokrata előválasztásból láttunk, az csupán az előétel volt: az igazán nagy falatok ezután következnek.

 

Sőt: aki a szuperkedden nagy előnyre tesz szert, azt egyrészt már később rendkívül nehéz lesz beérni, másrészt, olyan lendületet kap a kampánya, hogy bárki is legyen az üldöző, nehéz dolga lesz.

 

A szuperkedden vagy azelőtt kezdenek kipotyogni a kalapból az első nagy nevek is: aki ezen a napon nem bizonyít, azt faképnél hagyják a donorok, és nem lesz pénze a kampánya további finanszírozására. Ezt megelőzendő a versengésből már vasárnap, a dél-karolinai eredmények ismeretében ki is szállt az első aspiráns, iowai előválasztást még egy hajszállal megnyerő Pete Buttigieg

 

new hampshire-i 20 százalékos meglepetéseredménye nem segített Amy Klobuchar centrista minnesotai szenátoron sem, aki leginkább dackampányt folytatott, majd hétfőn bejelentette a visszalépését. (Ezt annyira a szuperkedd előtti utolsó pillanatban tette, hogy alább, a táblázatainkban tájékoztató jelleggel még láthatjátok, miket ígért volna.)

 

Négyen maradtak tehát, akik akár minimális eséllyel is versenybe szállhatnak az elnökjelöltségért:

 

A sírból hozta vissza a kampányát Barack Obama korábbi alelnöke, Joe Biden, aki az első két államban olyan csúnyán leszerepelt, hogy úgy tűnt: búcsút inthet az elnökségjelöltségnek. A Biden-kampány gyorsan el is kezdett a feketék által sűrűbben lakott Dél-Karolinára koncentrálni, az exalelnök ugyanis az afroamerikai szavazók körében kifejezetten népszerű.

 

Biden Dél-Karolinát fölényesen húzta be, így egy fontos sikerrel a háta mögött fut neki a szuperkeddnek:

 

részint az ő sikere miatt is apadt el a szél Buttigieg vitorlájából.

 

A milliárdos New York-i expolgármester Mike Bloomberg most mutathatja meg először, mire is jó a kampánya. Ami egyébként nem túl szofisztikált: a centrista platformon induló Bloomberg szégyentelenül sok pénzt tol bele a kampányába, most pedig reméli, hogy ettől elkezdenek rá leszavazni az emberek. Éppen ezért fúj is rá a többi jelölt, hiszen Bloomberg az ő kampányköltségvetéseik többszöröséből gazdálkodhat, és éppen próbál megvásárolni egy elnökválasztást. Egyelőre ez annyira elég, hogy megosztja a korábban Biden mögött egyesülő centrista tábort, ha erősen szerepel, az leginkább Bernie Sanders malmára hajthatja a vizet.

 

Nem úgy a magát demokratikus szocialistának valló Bernie Sandersnek, aki viszont

 

az előválasztás fő esélyeseként és jelenleg első helyezettként fordul rá a szuperkeddre.

 

A vermonti szenátornak 2016-os meglepetéseredménye és Hillary Clinton elleni lankadatlan küzdelme után immár komoly esélye van elnökjelöltté válnia, az ehhez vezető legjobb út viszont, ha – az eddigi kaukuszokhoz és előválasztásokhoz hasonlóan – a szuperkedden is erősen teljesít.

 

Nagyrészt Sanderssel azonos, baloldali szavazóbázisra megy rá Elizabeth Warren massachussetsi szenátor, ám úgy tűnik, ő lesz a következő jelölt, akinek hamarosan le kell állítania a kampányolást. Warren volt, hogy Sanderst is előzte a közvélemény-kutatásokban, ám a vermonti szenátor erősebben tért vissza, mint valaha. Ilyen helyzetben pedig Warrennek nem maradt sok esélye.

 

 

+++ GAZDASÁG +++

 

Az egyik legigazságtalabb társadalom az egyesült államokbeli: jelenleg a leggazdagabb tíz százaléknyi háztartás vagyona az összes háztartás vagyonának több, mint háromnegyedének felel meg. Ezzel szemben a társadalom alsóbb 50 százalékának vagyona pedig csupán 1 százalékot tesz ki a teljes tortából. És a vagyon még csak a jéghegy csúcsa, óriásiak a jövedelmi és fizetésbeli eltérések a gazdagabbak és szegényebbek között, amit a baloldalibb jelöltek progresszív adózással és nagylelkű minimálbérrel szeretnének áthidalni.

 

Emellett további gazdasági probléma, hogy a társadalmilag leszakadottabb csoportok nehezebben is találnának munkát, így hiába van konjunktúra, a gazdasági rendszer pont a legkiszolgáltatabbakat nem szolgálja olyan arányban, mint a gazdagokat. Többen is felvetették ezért, hogy a piaci viszonyok helyett akár az államnak is garantálnia kéne valamilyen munkát mindazok számára, akik dolgozni akarnak, csak nem tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra.

 

A másik kulcskérdés a techcégek óriási hatalma: immár választások dőlhetnek el az interneten, ha pedig a magánkezekben lévő Facebook hirtelen egyik, vagy másik fél felé kezd húzni, annak beláthatatlan következményei vannak. Kifejezetten a Cambridge Analytica-botrány után merült fel, hogy immár a garázscégekből kinövő techóriások, mint az Amazon vagy a Facebook, akkora hatalomra tettek szert, hogy esetleg jobb lenne azokat a köz érdekében valahogyan szétdarabolni.  

 

 

+++ EGÉSZSÉGÜGY +++

 

Már a 2016-os elnökválasztási kampányban is kiemelt szerepet kapott az egészségügy, amely az Egyesült Államokban más jóléti államokkal ellentétben piaci alapon szerveződik. 2017 elején Donald Trump első intézkedésével törölte el a különféle állami minimumstandardokat létrehozó Obamacare-t. Ennek voltak bár hiányosságai, de így is közel 20 millió, eddig nem biztosított embernek adott valamifajta biztosítást. Azóta továbbra is közel 28 millió ember,

 

az amerikai lakosság körülbelül kilenc százaléka nem rendelkezik semmilyen biztosítással. A demokraták épp ezért most visszatérnének az egészségügybe való állami beavatkozáshoz.

 

A legnagyobb kérdés ennek a mértéke: Biden Obama volt alelnökeként leginkább az Obamacare-hez menne vissza, de más centristák is támogatnak egy állami opciót a privát pénztárak mellett. A balosabb demokraták, Elizabeth Warren és Bernie Sanders továbbmennek: mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítást szeretnének, a magánpénztárakat pedig idővel teljesen megszüntetnék.

 

Emellett komoly kérdés még, hogy legyen-e szövetségi szinten legális a marihuána legalább orvosi, rekreációs céllal, de súlyos identitáspolitikai csatározás tárgya az abortusz helyzete is, ugyanis sok demokrata a privát egészségügyi pénzárakat hatóságilag kötelezné arra, hogy finanszírozzák az abortuszt.

 

 

+++ FELSŐOKTATÁS +++

 

Ahogy az egészségügyben, úgy a felsőoktatásban is a piac dominál: hiába vannak az Egyesült Államokban a világ legjobb egyetemei, az amerikaiak számára nem jár alanyi jogon semmiféle ingyenes egyetemi képzés. Sokaknak emiatt nem adatik meg, hogy egyetemen folytassák a tanulmányaikat, akik pedig mégis eljutnak oda, hatalmas adósságot felhalmozva kapják csak kézhez a diplomájukat.

 

Egy korábbi közvélemény-kutatás alapján a diákhitellel rendelkezők 40 százaléka hajlandó lenne akár egy hétig börtönbe is vonulni, ha ezzel eltörölnék a teljes tartozását. Jelenleg 1,6 billió dollárnyi felhalmozott diákhiteltartozás van az Egyesült Államokban, ami jóval több, mint amennyit akár az autólízingek vagy a hitelkártyatartozások kitesznek.

 

Ezért sem véletlen Bernie Sanders támogatottsága a fiatalok körében, hiszen mellette csak Elizabeth Warren akarja mindenki számára teljesen ingyenessé tenni az egyetemet,

 

valamint az ún. közösségi egyetemi képzéseket, miközben eltörölnék a diákhitelállományt is. Az ingyenes egyetem ígéretét sok mérsékeltebb jelölt is átvette. Igaz ők jövedelmi szinthez is kötnék, hogy kiknek járjon ingyen az egyetemi képzés, mondván: a milliárdosgyerekek továbbra is fizessenek csak az iskoláért, ingyen pedig kapja az, aki tényleg rászorul.

 

 

+++ VÁLASZTÁSI- ÉS DEMOKRATIKUS REFORM +++

 

Donald Trump úgy nyert 2016-ban elnökválasztást, hogy egyébként hárommillióval kapott kevesebb szavazatot, mint kihívója, Hillary Clinton. A sokkszerű demokrata vereség pedig felerősítette azokat a hangokat, akik szerint egyszerűen nincs rendben az amerikai választási rendszer: az Egyesült Államokban az elnököt nem közvetlenül az emberek, hanem az úgynevezett elektori kollégium választja. Ennek minden tagállamból meghatározott számú tagja van, akik annak függvényében szavaznak meg demokrata vagy republikánus elnököt, hogy az adott államot ki nyerte meg.

 

Az elektori rendszert régebben azért vezették be, hogy a nagyobb lakossággal rendelkező államok – például New York vagy Kalifornia – ne befolyásolják aránytalanul nagy mértékben az elnökválasztást, a rendszer pártfogói szerint ugyanis nem csak a demográfiai, hanem a területi elvet követve kell szétosztani az elektorokat. Ellenzői szerint pedig a rendszer igazságtalan, de ebben még a demokraták is megosztottak:

 

a mérsékeltebb Biden és Bloomberg maradnának az elektori rendszernél, a többiek elgondolkoznának az elvetésén.

 

Emellett még a komoly kérdések közé tartozik az is, hogy kapjon-e különálló állami szerepkört Washington D.C. főváros, lehessen-e 16 évesen szavazni, de vannak olyan demokraták is, akik a jelenleg republikánus többségű, ámde a politikai folyamatokra nagy befolyást gyakorló Legfelsőbb Bíróság taglétszámát is felduzzasztanák. Meghatározó kérdés továbbá, hogy mi legyen a (volt) elítéltek szavazati jogával: az Egyesült Államokban 6,1 millióan nem tudnak jelenleg szavazni azért, mert korábban börtönben ültek: sok államban a szabadulás után sem kapják vissza automatikusan a szavazati jogukat egy bizonyos ideig.

 

 

+++ KLÍMAVÉDELEM +++

 

2019 a klímavészhelyzetek éve volt: több nagyváros és ország, köztük Budapest is kihirdette, hogy bolygónk hatalmas veszélybe került a klímaváltozás miatt és emiatt környezetvédelmi cselekvésre van szükség. Az amerikai politikában pedig 2019 februárjában a Sanders-szövetséges Alexandria Ocasio-Cortez képviselő és Edward Markey szenátor mutatta be a Green New Deal-nek nevezett, a republikánusok által hevesen ellenzett törvényjavaslatot, amely felgyorsítaná az Egyesült Államok tisztább, megújuló energiára való átállását. Később aztán az összes demokrata szenátor, így Sanders, Warren és Klobuchar is kiállt a törvényjavaslat mellett és azt közösen terjesztették be.

 

De nemcsak a 30-as évek Roosevelt-féle New Dealjére hajazó zöld klímavédelmi csomag, hanem a sokak szerint környezetszennyező repesztéses olajbányászat (fracking) kérdése is fontos kérdés az idei kampányban, ahogyan nincs konszenzus arról sem, hogy mi legyen az ország energiatermelésének 19 százalékát adó atomenergiával sem.

 

Az Egyesült Államok ugyanis a világ legnagyobb atomenergia-termelője, a fukusimai atomkatasztrófa után viszont világszerte egyre több aggály jelenik meg a technológia biztonságosságával kapcsolatban. Épp ezért

 

a jelölteknek azt is el kell dönteniük: maradhatnak-e az atomerőművek, ha igen, akkor meddig, ha nem, akkor pedig mi jöjjön helyettük.

 

 

+++ BEVÁNDORLÁS +++

 

Donald Trump egyik kulcstémája már a 2016-os kampányban, illetve az elnöksége alatt is a bevándorlás volt. Ez egyrészt a bevándorlók magas száma miatt alakult így, és a bevándorló családok határon való elkülönítése miatt forró volt ez a téma, igaz, időközben Trump elnök már eltörölte ezt az eljárást.

 

A demokraták közül senki sem támogatja jelenlegi formájában Donald Trump falát a mexikói határon, igaz vannak, akik pragmatikus alapon emelnének bizonyos fizikai akadályokat.

 

Joe Biden volt ebben a legrugalmasabb, aki még 2018-ban mondta azt, hogy hajlandó lenne a fizikai határok emelésére, ha Trump cserébe megígéri, hogy a gyermekként az Államokba szökött bevándorlók állampolgárságot kaphassanak, illetve amennyiben a fal nemzetbiztonságilag indokolt.

 

Az illegális bevándorlás ügyében pedig az aspiránsok megosztottak: Biden és Bloomberg egyáltalán nem dekriminalizálná az illegális határátlépéseket, míg a progresszív Sanders-Warren páros teljesen dekriminalizálná azt, mondván: nem lesz attól bűnöző például egy több ezer mérföldön át menekülő anya, ha gyerekeivel átmegy a határon.  

 

 

+++ KÜLPOLITIKA +++

 

Speciális területe ez az amerikai elnökválasztásoknak: azokat rendre belpolitikai témák szokták meghatározni, mégis, a választások után a világ legnagyobb hadseregének parancsnokaiként talán a külpolitikára van az elnököknek a legnagyobb ráhatásuk. Épp ezért rejtélyes, hogy egy-egy jelölt pontosan milyen külpolitikát is képvisel: az egész nemzetközi közösséget hidegzuhanyként érte Trump hűvös viszonyulása a NATO-hoz, illetve az észak-atlanti szövetség egyik kulcskérdésének számító kollektív védelemhez.

 

Főként az Egyesült Államoknak is fontos témák jelennek meg tehát meg a külpolitikai ígéretben: például az, hogy mi történjen az Egyesült Államok társult tagállamának számító karibi szigetországgal, Puerto Ricóval, az észak-koreai nukleáris program kapcsán pedig mennyire elfogadható tárgyalni Kim Dzsong Unnal.

 

A legkomolyabb kérdés azonban mégiscsak az ország gigantikus védelmi kiadásaiban rejlik:

 

Amerika csaknem annyit költ a hadseregére, mint az utána következő tíz legtöbbet költő katonai hatalom összesen. Az amerikai hadilobbi pedig továbbra is kiugróan erős, szóval a nagy kérdés az, hogy kell-e csökkenteni a katonai kiadásokat, vagy csak másra és másképp kéne elkölteni a pénzt.

 

 

BORÍTÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás