+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő & Karóczkai Balázs
2020. március 3. kedd, 07:10
Négy esélyes, két centrista és két baloldali vág neki az Egyesült Államokban a demokraták közül a szuperkedd nevű megmérettetésnek, amikor egyszerre tizennégy államban szavaznak a demokrata elnökjelölt-aspiránsokról. De pontosan hogyan változtatnák meg az Egyesült Államokat az egyes jelöltek? Kinek van esélye, s ki az, aki akár már most kiszállhatna? Elmagyarázzuk és meg is mutatjuk.

Kulcsfontosságú dátumhoz érkezett el az egyesült államokbeli demokrata előválasztás: március 3-án tartják ugyanis az úgynevezett szuperkeddet, amikor egyszerre tizennégy tagállamban szavaznak a demokrata jelölt személyéről. Ez nem is az államok, hanem a mögöttük álló delegáltak száma miatt is fontos: a szavazók ekkor döntenek a demokrata delegáltak harmincnégy százalékáról, ráadásul két, különösen népes államban, Texasban és Kaliforniában is ekkor előválasztanak.

 

Amit tehát eddig a demokrata előválasztásból láttunk, az csupán az előétel volt: az igazán nagy falatok ezután következnek.

 

Sőt: aki a szuperkedden nagy előnyre tesz szert, azt egyrészt már később rendkívül nehéz lesz beérni, másrészt, olyan lendületet kap a kampánya, hogy bárki is legyen az üldöző, nehéz dolga lesz.

 

A szuperkedden vagy azelőtt kezdenek kipotyogni a kalapból az első nagy nevek is: aki ezen a napon nem bizonyít, azt faképnél hagyják a donorok, és nem lesz pénze a kampánya további finanszírozására. Ezt megelőzendő a versengésből már vasárnap, a dél-karolinai eredmények ismeretében ki is szállt az első aspiráns, iowai előválasztást még egy hajszállal megnyerő Pete Buttigieg

 

new hampshire-i 20 százalékos meglepetéseredménye nem segített Amy Klobuchar centrista minnesotai szenátoron sem, aki leginkább dackampányt folytatott, majd hétfőn bejelentette a visszalépését. (Ezt annyira a szuperkedd előtti utolsó pillanatban tette, hogy alább, a táblázatainkban tájékoztató jelleggel még láthatjátok, miket ígért volna.)

 

Négyen maradtak tehát, akik akár minimális eséllyel is versenybe szállhatnak az elnökjelöltségért:

 

A sírból hozta vissza a kampányát Barack Obama korábbi alelnöke, Joe Biden, aki az első két államban olyan csúnyán leszerepelt, hogy úgy tűnt: búcsút inthet az elnökségjelöltségnek. A Biden-kampány gyorsan el is kezdett a feketék által sűrűbben lakott Dél-Karolinára koncentrálni, az exalelnök ugyanis az afroamerikai szavazók körében kifejezetten népszerű.

 

Biden Dél-Karolinát fölényesen húzta be, így egy fontos sikerrel a háta mögött fut neki a szuperkeddnek:

 

részint az ő sikere miatt is apadt el a szél Buttigieg vitorlájából.

 

A milliárdos New York-i expolgármester Mike Bloomberg most mutathatja meg először, mire is jó a kampánya. Ami egyébként nem túl szofisztikált: a centrista platformon induló Bloomberg szégyentelenül sok pénzt tol bele a kampányába, most pedig reméli, hogy ettől elkezdenek rá leszavazni az emberek. Éppen ezért fúj is rá a többi jelölt, hiszen Bloomberg az ő kampányköltségvetéseik többszöröséből gazdálkodhat, és éppen próbál megvásárolni egy elnökválasztást. Egyelőre ez annyira elég, hogy megosztja a korábban Biden mögött egyesülő centrista tábort, ha erősen szerepel, az leginkább Bernie Sanders malmára hajthatja a vizet.

 

Nem úgy a magát demokratikus szocialistának valló Bernie Sandersnek, aki viszont

 

az előválasztás fő esélyeseként és jelenleg első helyezettként fordul rá a szuperkeddre.

 

A vermonti szenátornak 2016-os meglepetéseredménye és Hillary Clinton elleni lankadatlan küzdelme után immár komoly esélye van elnökjelöltté válnia, az ehhez vezető legjobb út viszont, ha – az eddigi kaukuszokhoz és előválasztásokhoz hasonlóan – a szuperkedden is erősen teljesít.

 

Nagyrészt Sanderssel azonos, baloldali szavazóbázisra megy rá Elizabeth Warren massachussetsi szenátor, ám úgy tűnik, ő lesz a következő jelölt, akinek hamarosan le kell állítania a kampányolást. Warren volt, hogy Sanderst is előzte a közvélemény-kutatásokban, ám a vermonti szenátor erősebben tért vissza, mint valaha. Ilyen helyzetben pedig Warrennek nem maradt sok esélye.

 

 

+++ GAZDASÁG +++

 

Az egyik legigazságtalabb társadalom az egyesült államokbeli: jelenleg a leggazdagabb tíz százaléknyi háztartás vagyona az összes háztartás vagyonának több, mint háromnegyedének felel meg. Ezzel szemben a társadalom alsóbb 50 százalékának vagyona pedig csupán 1 százalékot tesz ki a teljes tortából. És a vagyon még csak a jéghegy csúcsa, óriásiak a jövedelmi és fizetésbeli eltérések a gazdagabbak és szegényebbek között, amit a baloldalibb jelöltek progresszív adózással és nagylelkű minimálbérrel szeretnének áthidalni.

 

Emellett további gazdasági probléma, hogy a társadalmilag leszakadottabb csoportok nehezebben is találnának munkát, így hiába van konjunktúra, a gazdasági rendszer pont a legkiszolgáltatabbakat nem szolgálja olyan arányban, mint a gazdagokat. Többen is felvetették ezért, hogy a piaci viszonyok helyett akár az államnak is garantálnia kéne valamilyen munkát mindazok számára, akik dolgozni akarnak, csak nem tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra.

 

A másik kulcskérdés a techcégek óriási hatalma: immár választások dőlhetnek el az interneten, ha pedig a magánkezekben lévő Facebook hirtelen egyik, vagy másik fél felé kezd húzni, annak beláthatatlan következményei vannak. Kifejezetten a Cambridge Analytica-botrány után merült fel, hogy immár a garázscégekből kinövő techóriások, mint az Amazon vagy a Facebook, akkora hatalomra tettek szert, hogy esetleg jobb lenne azokat a köz érdekében valahogyan szétdarabolni.  

 

 

+++ EGÉSZSÉGÜGY +++

 

Már a 2016-os elnökválasztási kampányban is kiemelt szerepet kapott az egészségügy, amely az Egyesült Államokban más jóléti államokkal ellentétben piaci alapon szerveződik. 2017 elején Donald Trump első intézkedésével törölte el a különféle állami minimumstandardokat létrehozó Obamacare-t. Ennek voltak bár hiányosságai, de így is közel 20 millió, eddig nem biztosított embernek adott valamifajta biztosítást. Azóta továbbra is közel 28 millió ember,

 

az amerikai lakosság körülbelül kilenc százaléka nem rendelkezik semmilyen biztosítással. A demokraták épp ezért most visszatérnének az egészségügybe való állami beavatkozáshoz.

 

A legnagyobb kérdés ennek a mértéke: Biden Obama volt alelnökeként leginkább az Obamacare-hez menne vissza, de más centristák is támogatnak egy állami opciót a privát pénztárak mellett. A balosabb demokraták, Elizabeth Warren és Bernie Sanders továbbmennek: mindenkire kiterjedő állami egészségbiztosítást szeretnének, a magánpénztárakat pedig idővel teljesen megszüntetnék.

 

Emellett komoly kérdés még, hogy legyen-e szövetségi szinten legális a marihuána legalább orvosi, rekreációs céllal, de súlyos identitáspolitikai csatározás tárgya az abortusz helyzete is, ugyanis sok demokrata a privát egészségügyi pénzárakat hatóságilag kötelezné arra, hogy finanszírozzák az abortuszt.

 

 

+++ FELSŐOKTATÁS +++

 

Ahogy az egészségügyben, úgy a felsőoktatásban is a piac dominál: hiába vannak az Egyesült Államokban a világ legjobb egyetemei, az amerikaiak számára nem jár alanyi jogon semmiféle ingyenes egyetemi képzés. Sokaknak emiatt nem adatik meg, hogy egyetemen folytassák a tanulmányaikat, akik pedig mégis eljutnak oda, hatalmas adósságot felhalmozva kapják csak kézhez a diplomájukat.

 

Egy korábbi közvélemény-kutatás alapján a diákhitellel rendelkezők 40 százaléka hajlandó lenne akár egy hétig börtönbe is vonulni, ha ezzel eltörölnék a teljes tartozását. Jelenleg 1,6 billió dollárnyi felhalmozott diákhiteltartozás van az Egyesült Államokban, ami jóval több, mint amennyit akár az autólízingek vagy a hitelkártyatartozások kitesznek.

 

Ezért sem véletlen Bernie Sanders támogatottsága a fiatalok körében, hiszen mellette csak Elizabeth Warren akarja mindenki számára teljesen ingyenessé tenni az egyetemet,

 

valamint az ún. közösségi egyetemi képzéseket, miközben eltörölnék a diákhitelállományt is. Az ingyenes egyetem ígéretét sok mérsékeltebb jelölt is átvette. Igaz ők jövedelmi szinthez is kötnék, hogy kiknek járjon ingyen az egyetemi képzés, mondván: a milliárdosgyerekek továbbra is fizessenek csak az iskoláért, ingyen pedig kapja az, aki tényleg rászorul.

 

 

+++ VÁLASZTÁSI- ÉS DEMOKRATIKUS REFORM +++

 

Donald Trump úgy nyert 2016-ban elnökválasztást, hogy egyébként hárommillióval kapott kevesebb szavazatot, mint kihívója, Hillary Clinton. A sokkszerű demokrata vereség pedig felerősítette azokat a hangokat, akik szerint egyszerűen nincs rendben az amerikai választási rendszer: az Egyesült Államokban az elnököt nem közvetlenül az emberek, hanem az úgynevezett elektori kollégium választja. Ennek minden tagállamból meghatározott számú tagja van, akik annak függvényében szavaznak meg demokrata vagy republikánus elnököt, hogy az adott államot ki nyerte meg.

 

Az elektori rendszert régebben azért vezették be, hogy a nagyobb lakossággal rendelkező államok – például New York vagy Kalifornia – ne befolyásolják aránytalanul nagy mértékben az elnökválasztást, a rendszer pártfogói szerint ugyanis nem csak a demográfiai, hanem a területi elvet követve kell szétosztani az elektorokat. Ellenzői szerint pedig a rendszer igazságtalan, de ebben még a demokraták is megosztottak:

 

a mérsékeltebb Biden és Bloomberg maradnának az elektori rendszernél, a többiek elgondolkoznának az elvetésén.

 

Emellett még a komoly kérdések közé tartozik az is, hogy kapjon-e különálló állami szerepkört Washington D.C. főváros, lehessen-e 16 évesen szavazni, de vannak olyan demokraták is, akik a jelenleg republikánus többségű, ámde a politikai folyamatokra nagy befolyást gyakorló Legfelsőbb Bíróság taglétszámát is felduzzasztanák. Meghatározó kérdés továbbá, hogy mi legyen a (volt) elítéltek szavazati jogával: az Egyesült Államokban 6,1 millióan nem tudnak jelenleg szavazni azért, mert korábban börtönben ültek: sok államban a szabadulás után sem kapják vissza automatikusan a szavazati jogukat egy bizonyos ideig.

 

 

+++ KLÍMAVÉDELEM +++

 

2019 a klímavészhelyzetek éve volt: több nagyváros és ország, köztük Budapest is kihirdette, hogy bolygónk hatalmas veszélybe került a klímaváltozás miatt és emiatt környezetvédelmi cselekvésre van szükség. Az amerikai politikában pedig 2019 februárjában a Sanders-szövetséges Alexandria Ocasio-Cortez képviselő és Edward Markey szenátor mutatta be a Green New Deal-nek nevezett, a republikánusok által hevesen ellenzett törvényjavaslatot, amely felgyorsítaná az Egyesült Államok tisztább, megújuló energiára való átállását. Később aztán az összes demokrata szenátor, így Sanders, Warren és Klobuchar is kiállt a törvényjavaslat mellett és azt közösen terjesztették be.

 

De nemcsak a 30-as évek Roosevelt-féle New Dealjére hajazó zöld klímavédelmi csomag, hanem a sokak szerint környezetszennyező repesztéses olajbányászat (fracking) kérdése is fontos kérdés az idei kampányban, ahogyan nincs konszenzus arról sem, hogy mi legyen az ország energiatermelésének 19 százalékát adó atomenergiával sem.

 

Az Egyesült Államok ugyanis a világ legnagyobb atomenergia-termelője, a fukusimai atomkatasztrófa után viszont világszerte egyre több aggály jelenik meg a technológia biztonságosságával kapcsolatban. Épp ezért

 

a jelölteknek azt is el kell dönteniük: maradhatnak-e az atomerőművek, ha igen, akkor meddig, ha nem, akkor pedig mi jöjjön helyettük.

 

 

+++ BEVÁNDORLÁS +++

 

Donald Trump egyik kulcstémája már a 2016-os kampányban, illetve az elnöksége alatt is a bevándorlás volt. Ez egyrészt a bevándorlók magas száma miatt alakult így, és a bevándorló családok határon való elkülönítése miatt forró volt ez a téma, igaz, időközben Trump elnök már eltörölte ezt az eljárást.

 

A demokraták közül senki sem támogatja jelenlegi formájában Donald Trump falát a mexikói határon, igaz vannak, akik pragmatikus alapon emelnének bizonyos fizikai akadályokat.

 

Joe Biden volt ebben a legrugalmasabb, aki még 2018-ban mondta azt, hogy hajlandó lenne a fizikai határok emelésére, ha Trump cserébe megígéri, hogy a gyermekként az Államokba szökött bevándorlók állampolgárságot kaphassanak, illetve amennyiben a fal nemzetbiztonságilag indokolt.

 

Az illegális bevándorlás ügyében pedig az aspiránsok megosztottak: Biden és Bloomberg egyáltalán nem dekriminalizálná az illegális határátlépéseket, míg a progresszív Sanders-Warren páros teljesen dekriminalizálná azt, mondván: nem lesz attól bűnöző például egy több ezer mérföldön át menekülő anya, ha gyerekeivel átmegy a határon.  

 

 

+++ KÜLPOLITIKA +++

 

Speciális területe ez az amerikai elnökválasztásoknak: azokat rendre belpolitikai témák szokták meghatározni, mégis, a választások után a világ legnagyobb hadseregének parancsnokaiként talán a külpolitikára van az elnököknek a legnagyobb ráhatásuk. Épp ezért rejtélyes, hogy egy-egy jelölt pontosan milyen külpolitikát is képvisel: az egész nemzetközi közösséget hidegzuhanyként érte Trump hűvös viszonyulása a NATO-hoz, illetve az észak-atlanti szövetség egyik kulcskérdésének számító kollektív védelemhez.

 

Főként az Egyesült Államoknak is fontos témák jelennek meg tehát meg a külpolitikai ígéretben: például az, hogy mi történjen az Egyesült Államok társult tagállamának számító karibi szigetországgal, Puerto Ricóval, az észak-koreai nukleáris program kapcsán pedig mennyire elfogadható tárgyalni Kim Dzsong Unnal.

 

A legkomolyabb kérdés azonban mégiscsak az ország gigantikus védelmi kiadásaiban rejlik:

 

Amerika csaknem annyit költ a hadseregére, mint az utána következő tíz legtöbbet költő katonai hatalom összesen. Az amerikai hadilobbi pedig továbbra is kiugróan erős, szóval a nagy kérdés az, hogy kell-e csökkenteni a katonai kiadásokat, vagy csak másra és másképp kéne elkölteni a pénzt.

 

 

BORÍTÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás