+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár
2020. február 29. szombat, 12:07
Joe Biden Dél-Karolinára valódi erődként tekint, ahol megerősödve várhatja a szuperkeddet. Mutatjuk, mire kell figyelni!

Komoly csalódást okozott Joe Biden, Obama egykori alelnöke Iowában és New Hampshire-ben is: előbbiben negyedik, utóbbiban ötödik helyen végzett a megszerezhető delegáltak számában a jelölt, aki a mérsékeltségével és a megválaszthatóságával kampányolt az előválasztásokat megelőző évben. Nevadában már – messze lemaradva, de – második lett, a február huszonötödikei, Dél-Karolinában rendezett tévévitában pedig elég erős teljesítményt nyújtott. 

 

A kettő együtt nagyon jó megvilágításba helyezte Bident a médiában, tökéletes időzítéssel az előválasztás előtt, ezt pedig tetézte, hogy az állam legbefolyásosabb demokrata, afroamerikai politikusa, Jim Clyburn nyíltan mellette tette le a garast. 

 

Dél-Karolinában a szombati demokrata előválasztáson ötvennégy delegáltért megy a harc, az előválasztás nyílt, vagyis nem csak párrtagok vehetnek részt rajta.

 

Miért szeretik Bident a feketék?

 

Dél-Karolinában a népesség egyharmada afroamerikai (a demokrata szavazók között ez az arány már hatvan százalék), akiknek a köreiben Joe Biden Obama egykori alelnökeként nagyon népszerű. Az első két vereség után Biden országos és helyi támogatottsága is megcsappant, egészen egy héttel ezelőttig, amikor kilőtt: másfélszeresére nőtt a volt alelnök támogatottsága, 22-ről 37 százalékra ugorva, míg a második és harmadik Bernie Sanders és Tom Steyer 18-13 százalékon állnak. A többiek nem érik el a tíz százalékot: Buttigiegnak nyolc-, Warrennek hét-, Klobucharnak négyszázalékos eredményt mérnek az átlagolt közvéleménykutatások. 

 

Szinte biztos tehát, hogy Biden fog nyerni Dél-Karolinában: a kérdés az, mennyivel. Egy fölényes győzelem előnyt adhat neki (a szavazók szeretik a győzteseket) a márius harmadikai szuperkedd előtt, amikor egyszerre tizenegy államban tartanak előválasztást. Egy átlagos, vagy párszázalékos különbség már nem annyira meggyőző – és ez kritikus lehet a számára, mert az első két vereség után elzáródó pénzcsapok miatt nem tudott annyi erőforrást fordítani a szuperkedd államaira, mint kéne:

 

három nappal a szuperkedd előtt nincsenek fizetett Biden-hirdetések a tévében, és ez akkor sem fog változni, ha fölényesen megnyeri Dél-Karolinát,

 

és emiatt sok adomány érkezik a választóktól: már túl késő van hozzá. 

 

Ha viszont nincs pénzed médiára, attól még kiérdemelheted azt.  Biden taktikája, hogy mindent egy lapra feltéve abban bízik, hogy Dél-Karolina majd becsúzlizza egy jó helyre a szuperkedd estéjén, ami újabb dominóhatást indít el. Az egyenletben sok a „ha”, de összejöhet, ha fölényes győzelmet arat szombaton, és ez más szuperkedd-államokban is lefordítódik szavazatokra. 

 

Tud-e csodát tenni Bernie Sanders, és mi a helyzet a többiekkel?

 

Bernie Sanders abban reménykedhet, hogy a fiatalabb afroamerikaiak nem Bidenre ikszelnek majd, hanem rá: 2016-ban a fekete szavazók hatvanöt százaléka negyvenöt évnél idősebb volt, akiknek a nyolcvan százaléka Hillaryre szavazott, de harminc alatt már egálban volt az akkori két elnökjelölt-aspiráns. Probléma lehet azonban, hogy a fiatalok nem olyan aktív szavazók, pláne nem előválasztáson:

 

a Sanders-kampány egyik büszkesége, hogy milyen jól mozgósítja a fiatalokat: ezt szombat este lehet, hogy nem fogjuk olyan sokat hallani tőlük.

 

Meglepetésre a közvéleménykutatásokban a harmadik helyen áll a milliárdos Tom Steyer, aki igyekszik magát a filantróp, fekete bizniszeknek hitelt nyújtó jófej üzletembernek beállítani, aki politikailag középutas. Az afroamerikai demokrata szavazókugyanis tendenciózusan kevésbé liberálisok a fehér szavazóknál, Tom Steyer pedig egy visszafogott jelölt. Ez, és a nyakló nélkül reklámokra elköltött pénz lehet számára a siker titka, ami ha bekövetkezik, egy jó visszajelzés lehet Michael Bloomberg stratégiájának (ő az első négy államban nem indult, először a szuperkedden szavazó államokban méretteti meg magát, a hatvanegymilliárdos magánvagyonából megtámogatva). 

 

Paradox módon Sandersön kívül a többi jelöltnek is az az érdeke, hogy Biden nagyot nyerjen Dél-Karolinában,

 

ha ők már erre esélytelenek, a közvéleménykutatások szerint: ez ugyanis gyengítené Bernie Sanderst az olyan államokban mint Massachusetts és Minnesota, ahol sok középutas választó valószínűleg leszavaz majd Amy Klobucharra és Elizabeth Warrenre, akik ezekben az államokban nyerték a szenátori mandátumukat. Ezzel szemben egy Sanders győzelem Dél-Karolinában gyakorlatilag a verseny végének a kezdetét jelentené számukra.

 

Győri Boldizsár január közepe óta az előválasztások aktuális helyszíneiről tudósítja az Azonnalit a Sanders-kampány tagjaként.

 

FOTÓ: Joe Biden / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

Beismerik, hogy kevés idejük volt a fejlesztésre, de szerintük jól csináltak mindent.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás