+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. február 28. péntek, 14:38
Az uniós büdzsére vonatkozóan mondta ezt a Momentum-elnök, akit az ellenzéki kerekasztalt hirdető sajtótájékoztatóján arról is kérdeztünk: magyar pártnak drukkol-e a szombati szlovákiai választáson.

Az ellenzéki pártok belügyeiről szóló csatározások befejezésére szólított fel pénteki sajtótájékoztatóján Fekete-Győr András. A Momentum elnöke ugyanis úgy gondolja,

 

az ellenzék hitelességének árt a belháború, ezért víziókról szóló kerekasztal-tárgyalásokra hívják a pártokat.

 

A pártelnök úgy fogalmazott, az önkormányzati választásokon az ellenzéki pártokkal és a civil jelöltekkel együtt felhatalmazást kaptak a helyi kormányzásban való részvételre. Ezt a bizalmat pedig teljesítménnyel kell honorálni, jól kell kormányozni, gazdálkodni és képviselni az embereket.

 

Káros lenne a „testvérháború” és a listavita?

 

„Az elmúlt hetekben mégsem arról szóltak a hírek, hogy hogyan kormányoz közösen az ellenzék, hanem az egymással való viaskodásról, zsarolásról, erőfitogtatásról” – vélekedett Fekete-Győr, egyúttal türelemre intette a Demokratikus Koalíciót és a Magyar Szocialista Pártot, „azokat a pártokat, akik egymással testvérháborút folytatnak”.

 

„Nyugodjunk le” – üzente a két baloldali pártnak,

 

és bár érteni vélte, hogy 20-30 év alatt kialakulhatnak sérelmek pártok között, de szerinte, nem szabad hagyni, hogy „ez a testvérháború határozza meg az ellenzéki politikát”.

 

A DK egyébként Fekete-Győr sajtótájékoztatójára már péntek délután reagált: Barkóczi Balázs, a párt szóvivője szerint „nincs szükség az MSZP és a DK összebékítésére, hiszen a két párt között nincsen »testvérháború«”. Épp ellenkezőleg, szoros szövetségben működnek együtt, vélte Barkóczi, hozzátéve, hogy a Momentumnak pont az MSZP-vel van konfliktusa, „hiszen egymás ellen indítanak jelöltet a XIII. kerületi időközi választáson”. Az ügyben – melyről az Azonnali is részletesen beszámolt – a DK arra szólított fel, hogy simítsák el a konfliktust, hogy vasárnap egy közös jelölt vehesse fel a versenyt a Fidesszel szemben.

 

A Momentum elnöke ugyanakkor nemcsak az MSZP-ből Gyurcsányékhoz átszivárgó politikusokról és az ebből adódó feszültségekről szólt, hanem kijelentette: azt sem szeretné, hogy most szülessen döntés arról, hogy hány listán is induljon az ellenzék 2022-ben. Ezzel kapcsolatban most a DK és a Jobbik esett egymásnak, utóbbi párt elnöke, Jakab Péter például két listára terelné az ellenzéket két év múlva, Gyurcsányék pedig erről indítottak online konzultációt. Fekete-Győr szerint ezen kérdések túlságosan korán merültek fel, és a válaszok elhamarkodottak lehetnek, „vakrandiból pedig ritkán lesz aranylakodalom”.

 

Így pedig káros az, hogy „a múlt héten hét megszólalásból hat a politikai pártok belügyeiről, nem pedig az emberekről szólt” – fogalmazott. Később kérdésre hozzátette: az a vita nem jó 2020 elején, hogy hány listával induljon az ellenzék.

 

„Ezzel nyomasztani egymást anélkül, hogy tudnánk, mik a közös céljaink, teljesen földtől elrugaszkodott, időszerűtlen és kontraproduktív”

 

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „teljesen hidegen hagyja” az a kérdés jelenleg, hogy például Gyurcsány Ferenc neve szerepelhet-e majd az ellenzéki listán. „2020-at írunk, 2022-ben lesz választás, szóval a 2021-es évnek kell arról szólnia, hogy ki hol van a listán, hol ki indul el” – mondta.

 

De akkor miről szóljon 2020?

 

Fekete-Győr szerint arról, hogy az ellenzéki pártok megállapodjanak, milyen alapelvek mentén is fognak kormányozni 2022 után. Ennek érdekében a Momentum pedig „korszakváltó kerekasztalt” hirdetett az ellenzéki pártoknak a volt miniszterekből és államtitkárokból álló V21-csoport részvételével, amely moderálná az ellenzéki pártok vízióalkotó munkáját.

 

A Momentum-vezér kérdésre válaszolva elmondta: jelenleg nincs aktív párbeszéd az ellenzéki pártok között arról, hogy hogyan is nézzen ki az Orbán-rendszer utáni Magyarország, és persze lesznek a pártok között vitás kérdések, például az eurozónához való csatlakozással kapcsolatban nem valószínű, hogy lesz konszenzus. De ezért is lenne szükség gondolkozni a víziókról, hiszen „akkor pártolnak majd az ellenzékhez a bizonytalanok, hogyha látják, hogy van egy közös cél.” A kerekasztalt pedig azért nem a Momentum szervezi, mert „az fair, ha olyan emberek moderálják a beszélgetést, akik az elmúlt harminc év kormányaiban fontos kormányzati pozíciót töltöttek be”.

 

A sajtótájékoztatón a csoport képviseletében megjelenő Balázs Péter volt külügyminiszter elmondta: örömmel vállalják a momentumos felkérést, de

 

„az asztal akkor szép, ha tényleg kerek”, és minden ellenzéki párt csatlakozik.

 

A V21-nek van is egy 21 pontból álló tervezete, amelyet szeretne a pártokhoz eljuttatni. A V21 másik társelnöke, a korábbi jegybankelnök Bod Péter Ákos hozzátette, majd húsvét után elindulhat egy gondolkozási folyamat a pártok között. Szerinte ezzel olyan közös alapot lehetne létrehozni, melynek mentén a pártok nemcsak taktikailag tudnak együttműködni, hanem közösen tudnak döntéseket is hozni.

 

FEKETE-GYŐR ANDRÁS (B) BALÁZS PÉTERREL (K) ÉS BOD PÉTER ÁKOSSAL (J) A MOMENTUM MOZGALOM PÉNTEKI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJÁN.

 

Nem értünk egyet Orbánnal, mi még több pénzt akarunk!

 

Az Azonnali egyébként rákérdezett Fekete-Győrnél a sajtótájékoztatón: kinek drukkol a Momentum a szombaton esedékes szlovák parlamenti választásokon? Emlékezetes módon ugyanis a Momentum elnöke a román elnökválasztás idején nem a magyar Kelemen Hunor, hanem az európai szövetséges USR jelöltje, Dan Barna mellett állt ki, így kíváncsiak voltunk arra, hogy most az európai szövetséges Progresszív Szlovákia-Spolu pártszövetségnek, vagy esetleg a magyar listák egyikének, a Most-Hídnak vagy az MKÖ-nek drukkol. Az Azonnalinak Fekete-Győr elmondta:

 

nem az MKÖ-vel és a Híddal szemben támogatják a Progresszív Szlovákiát, hanem szeretnék, ha az európai szövetséges kormányon lenne.

 

Hozzátette: a PS listáján sok felvidéki magyar politikus indult el, ráadásul a párt arra is ígéretet tett, hogy kormányra kerülésük esetén biztosítják majd a kettős állampolgárságot, így a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok visszakaphatnák szlovák állampolgárságukat is. Ugyanakkor Fekete-Győr szerint „nagyon jó lenne, ha a Híd és egyéb más magyar pártok is részt tudnának venni a kormányzásban”.

 

Arra is rákérdeztünk: hogyan érné el a Momentum az uniós nettó befizető tagállamoknál azt, hogy ne az európai nemzeti jövedelem (GNI) 1, hanem 2 százalékát fizessék be az uniós büdzsébe. Sok nettó befizető ugyanis görcsösen ragaszkodik az 1 százalékhoz, ráadásul még az EU-s büdzsé tárgyalási alapjától leginkább elrugaszkodott Európai Parlament is 1,27 százalékot követel „csak”. A Momentum elnöke viszont pár napja egy videóban arról beszélt, az lenne az optimális, ha az EU-tagállamok megdupláznák a befizetéseiket. Fekete-Győr most elmondta, a jelenlegi büdzsé Nagy-Britannia kiesésével „nem tudná fedezni az Európa előtt álló világméretű kihívásokat”, nem jutna elég pénz klímavédelemre és kutatás/fejlesztésre sem.

 

A pártelnök leszögezte: ambiciózus célokban gondolkoznak, de akkor sem lesznek bánatosak, ha végül 1,3 százalék lesz a vége, mivel „még az is jobb, mint az 1 százalék”. Visszakérdeztünk: akkor egy platformra került a Momentum a szintén 1,3 százalékot követelő Orbán Viktorral?

 

„Annyiban nem, hogy mi két százalékot javaslunk, tehát több pénzt szeretnénk ezzel elérni”

 

– fogalmazott.

 

KÉPEK: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

Január végén szatirikus cikkben képzeltük el, hogyan kezeli majd a hazai média és politika a koronavírus megjelenését. Mivel már benne vagyunk, nézzük meg, miben lett igazunk!

A személyi jövedelemadónk 1 százalékáról május 20-ig rendelkezhetünk, és könnyen segíthetünk belőle a koronavírus elleni harcban: szinte minden kórháznak van alapítványa, ahová adakozhatunk.

Az intenzíven fekvők 45 százaléka pedig 60 év alatti: már csak ezért is érdemes nem csak az időseknek komolyan venni a korlátozásokat.

A határok zárva, a gondozói ágazat létszámhiánya fenyegető. Alsó-Ausztria úgy reagál a kialakult szituációra, hogy Romániából, valamint Bulgáriából hozatja be a szükséges gondozói személyzetet. Repülőn.

Az Ékszer TV munkatársai ráadásul úgy hirdették, hogy 60 ezer forintról árazták le az így is aranyáron mért termékeket.

Néha már úgy érzed, kívülről fújsz mindent, amit a koronavírusról lehet tudni? Akkor itt az ideje bizonyítani!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás