+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2020. február 26. szerda, 16:10
Elsőként nyúltak szavazatokért a pöce mélyére, az elmúlt négyéves teljesítményük viszont mindössze a bűnbánásból állt. De mit veszít a Jobbik széthullásával a magyar politika?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Bár az elmúlt hetek a koronavírusról szóltak, és a következők is arról fognak szólni, azért érdemes kicsit elmerengeni rajta, hogy a kertek alatt közben megtörténik a magyar politika aktuális hajókatasztrófája is: a Jobbikból februárban kilépett például a párt egykori budapesti elnöke, az egyik alapítója, a debreceni alapszervezeti elnök, és tavaly októberben kilépett maga Vona Gábor is, aki bár 2018 óta nem pártpolitizál, azért az emberek fejében továbbra is ő maga volt a Jobbik.

 

A kilépések különösen annak fényében tűnnek durva veszteségnek, hogy a 2016 óta vadul néppártosodó társaság az elmúlt két évben átment egy szakadáson, most pedig Jakab Péter pártelnökké válásával forrósodott fel a buli, hiszen egy kiszivárgott hangfelvételen ő maga emlegetett ellenséges klánokat a környékén.

 

Hirtelen olvasva akár még elszomorító is lehetne, hogy a magyar ellenzék egyetlen jobboldali képviselője is rálépett az LMP-i útra, és saját magát darálja be, de elnézve a párt 2006 óta igazán széles közönség előtt íródó történetét, azért kicsit árnyaltabb a kép.

 

Arról persze lehet vitázni, melyik párt okozta a legtöbb kárt a rendszerváltás óta, jelentkező is van bőven (értsd: tulajdonképpen bárki, aki azóta bekerült a parlamentbe), de az minősítgetés nélkül is kijelenthető, hogy egyikük sem változtatott akkorát a politikán, mint a Jobbik.

 

Ez pedig súlyos örökség, hiszen ez az a párt, aminek köszönhetően beépült a mindennapokba a cigánybűnözés kifejezés, ők adtak politikai értelmet a masírozás szónak, az ő köreik miatt vált mindennapossá politikusok és újságírók telefonszámának nyilvánosságra kerülése, és az ő korábbi kedvenc online újságjuk tolja azt a mai napig, hogy a holokauszt igazából holokamu, a zsidók pedig fel akarják vásárolni Magyarországot. És igen, a Kárpátia zenekar sikereihez is van közük.

 

Talán ők jöttek rá leghamarabb, hogy bár a politika nagyon hasonló a reklámiparhoz, egy fontos különbség mégis van: ameddig egy Mercedesnek kifejezetten fontos, hogy magasan kvalifikált, tehetős és irigylésreméltó vásárlói körrel azonosítsák a terméküket, a politikában a legkínosabbnak tűnő szavazat is épp annyit ér, mint egy egyetemi docensé.

 

Ők pedig elsőként nyúltak büszkén a pöce mélyére, és egyesítették azokat, akikről a baloldal tudomást sem akart venni, az MDF és a Fidesz inkább félrenézett megjelenésükkor, Csurka István pedig már olyan öreg volt, hogy alig látta őket.

 

Azóta persze már átment a párt ezen-azon, és azt is megélhette a nagyközönség, hogy a kurucinfón még csak kvízrabbiként emlegetett Vágó István választási plakátjára is rákerült a logójuk 2019 őszén, de a párt örökségét valószínűleg örökre a fent említett dolgok jelentik.

 

Ezeket ugyanis nem lehet olyan egyszerűen lemosni, mint Orbán Viktor liberális múltját: ameddig ott azért be lehet dobni a „fiatal voltam és bohó” szöveget, ugyanez sokkal rosszabbul hangzik abban a formában, hogy „nem is olyan régen mi még a Magyar Gárdának mondjuk buzdító beszédet a cigánylakta falvakba vonulás előtt, de hát mindenki csinál bolondságot”. Hippinek lenni huszonévesen ugyanis még vállalható bolondériázás, nácinak lenni viszont sötét múlt.

 

Különösen érdemes figyelni, mi a már nem radikális Jobbik legnagyobb politikai teljesítménye: az, hogy egyre látványosabban megbánták bűneiket. Ezen kívül talán élő ember nem tudná megmondani, mit képviselt a párt az elmúlt négy évben azon kívül, hogy a Fidesz és baráti köre lopnak.

 

Nem mintha nem épülne erre az egyetlen állításra a magyar ellenzék maradéka is, de azért sokatmondó egy párt minősége, ha a kormánypárt jobbról kritizálását egyáltalán nem lehet megkülönböztetni a kormánypárt balról kritizálásától.

 

A párt története ezzel tökéletesen együtt haladt egykori elnökével: ahogy Vona Gábor nemzeti radikalizmus nélkül szép lassan belesüllyedt a semmitmondás mocsarába, úgy a Jobbiktól sem emlékezhetünk semmire pár múlttal való szembenézésen és Jakab Péter narancsos receptjein kívül.

 

De hát miért is van ez? Azért, mert a Jobbik bármit is mond, a politikai öröksége annyira erős, hogy tényleg csak akkor kapja fel az ember rájuk a fejét, amikor a „régi Jobbikot” képviselő figurák otthagyják az egészet. Ráadásul mindez épp akkor történik, amikor az új pártelnök először akar nyíltan leszámolni a párt régi jellemzőivel, és valamiféle, az ellenzéki összefogással kompatibilis néppárttá varázsolni az egészet.

 

Azt persze nem jelenthetjük ki 2022-ig, hogy a Jobbik haldokolna, de az EP-eredmények és a kilépések ismeretében azért tippelhetünk erre. De hasonlatosan a két évre mögéjük állt, szintén óriási bűnbánásban lévő Simicska Lajoshoz,

 

a Jobbik öröksége is hosszú ideig velünk marad akár a gyöngyöspatai romák kezelésével, akár azzal, hogy lehazaárulózunk mindenkit, aki szerintünk nem teljesíti a magyaros viselkedés kritériumait.

 

Olvass még több cikket Fekő Ádámtól az Azonnalin! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Generációk nőttek fel az általa magyar nyelvre átültetett rajzfilmek szövegén. Mégis: a kádári kultúrpolitika meglehetősen mostohán kezelte Romhányi József munkásságát.

De Szlovákiában a Pfizer-BioNTech vakcinája is csak egy kicsit elfogadottabb az orosz vakcinánál egy felmérés szerint, amiből az is kiderül: félmillió ember kizárólag Szputnyik-vakcivával oltatná be magát.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás