+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Puzsér Róbert
2020. február 25. kedd, 10:10
A sodródásnak csak világháború, vagy olyan katasztrófa vethet véget, amelyről az emberiség egésze elhiszi, hogy a létében fenyegeti – ma azonban még sem az irracionális politikai és vallási gyűlölet, sem a klímakatasztrófa lehetősége nem éri el ezt a kritikus fokot.

Miről szólnak majd a húszas évek?​ Új sorozat indult az Azonnalin: a 2020-as éveket alakító emberek mondják el, merre megyünk ebben az évtizedben.​ A harmadik részben Puzsér Róbert cikkét közöljük.

 

Egyénnek és társadalomnak egyaránt súlyos kereszt az állandó bizonytalanság. Ami a huszonegyedik században zajlik, az minden bizonnyal az emberi történelem egyik legnagyobb krízise, de feltétlenül a nyugati civilizáció történetének legátfogóbb változása. A válság alapja erkölcsi, ennek nyomán kulturális, a gazdaság és a politika ismétlődő válságai pedig ebből következnek.

 

Vlagyimir Putyinok és Steve Jobsok korszaka zajlik

 

A világ drasztikusan átalakul, és nem látni, hogy a folyamatok merre tartanak. A fogalmak, melyekkel az ember az idők kezdete óta leírja a világot, értelmüket vesztik, a kultúra szövete feltöredezik, a társadalmak atomizálódnak, az emberiség rohamos ütemben szektásodik.

 

A krízis tárgya nem pusztán az, hogy mi a realitás, hanem hogy van-e:

 

a posztmodern kommunikációs térben virtuális kontinensek jönnek létre, ahol az értelmüket vesztett fogalmak jelentése tovább szűkül, hogy még kevésbé legyenek képesek leírni a valóságot.

 

Nemcsak a politikai, kulturális és szakmai tekintély ér egyre kevesebbet, de a teljesítmény és a minőség fogalma is rohamosan inflálódik. A világ egyre inkább csak paradoxonokkal írható le: az emberiség soha nem volt még ilyen gazdag, de soha nem volt még ilyen fokú a nyomor; soha nem volt még ilyen mértékű a szólásszabadság, de soha nem volt még ilyen hatékony a cenzúra; az ember soha nem moralizált még ennyit, de soha nem élt még ilyen etikátlanul.

 

Erős kezű apafigurák és életmódot diktáló vizionáriusok, Vlagyimir Putyinok és Steve Jobsok korszaka zajlik – az emberiség hozzájuk menekül, mert biztonságot és célt igényel.

 

E kornak már nincs egyetlen narratívája, mely leírja a világfolyamatokat – tucatnyi értelmezés verseng. Az ideológiák elbomlása által képződő űrt évszázados kulturális csomagokat képviselő, erőtől duzzadó vezetők identitásdemonstrációja tölti ki.

 

Új evangelizáció kellene

 

A sodródásnak csak világháború, vagy olyan katasztrófa vethet véget, amelyről az emberiség egésze elhiszi, hogy a létében fenyegeti –

 

ma azonban még sem az irracionális politikai és vallási gyűlölet, sem a klímakatasztrófa lehetősége nem éri el ezt a kritikus fokot.

 

Jelen körülmények közt a politikai, gazdasági, kulturális és médiaelit csak úgy tudná behúzni a féket, ha kommunikációs blöffök helyett érdemi cselekvésre, a tömegek kiszolgálása és kiszolgáltatása helyett azok döntéshozatalba való bevonására, identitáskonfliktusok felszítása helyett a feszültségek enyhítésére, a kultúra fogyasztásra szabása helyett a válság jellegének és mértékének feltárására szánná el magát.

 

Ha a demokratikus intézmények visszanyernék tartalmukat, ha az ökológiai szempont a politika fő szervezőjévé válna, ha a multinacionális részvénytársaságok mértéktelen hatalmának kontrollja megvalósulna, ha a korlátlan növekedés neoliberális doktrínáját sikerülne együttműködésen és szolidaritáson alapuló elvekkel felváltani, a krízis még megfékezhető volna.

 

Alapjaiban kell megváltoztatni az oktatást, a kultúrához való viszonyt és a szociális rendszert, felül kell vizsgálni a globális kizsákmányolás gyakorlatát, a személyes adatok és az intim szféra biztonságát. A párkapcsolatok lejáró szavatosságának és a női-férfi szerepek újrafogalmazásának kapcsán őszinteségen és együttérzésen alapuló, új diskurzus kell.

 

Egy reform nem elég: kritikus mennyiségű változásra van szükség minden területen – s mert a kultúra alapja a vallás, a fentiek újraalkotásának feltétele egy új evangelizáció volna.

 

Nem kéne örvendezni

 

Erre mekkora az esély? Nem tudom felbecsülni. Van rá az emberiségnek egy évtizede? Talán. Esetleg több – vagy kevesebb. Sejtelmem sincs. Mindenesetre a lesújtó tendencia mellett számos olyan folyamat is zajlik, amely kiutat mutathat.

 

Az első számú terület, ahol látványos átalakulás várható, a kultúra. Ennek számos ága jóformán szűz terület – hogy más példát ne említsek, a filmgyártás huszadik századi hagyatékát az elmúlt évtizedben a látványos és igénytelen franchise-hulladék jóformán a sárga földig gyalulta. A narratív filmek helyét tömegével vették át olyan sorozatok, melyek a huszadik századi tévésorozatok színvonalát minden tekintetben klasszisokkal múlják felül – az audiovizuális kultúra a mozivászonról a tévéképernyőre, a tévéképernyőről a számítógép-monitorra költözött.

 

A tömegkommunikáció demokratizálódott: a kulturális életben az internetes platformok révén számos autonóm szereplő jutott nyilvánossághoz – jelenlétük némileg ellensúlyozza a soha nem tapasztalt bulvárzsivajt. A játékok piacán egyre több az olyan termék, melynek megalkotása képes művészetnek látszani, s a legreménykeltőbb fejlemény mind közül a kereskedelmi televíziózás végzetes válsága: a tudat gyarmatosítására épülő üzleti modellnek nem lehet több hátra egy-két évtizednél.

 

A politikai életben is látszanak biztató folyamatok, mert bár tort ül a tetszés hullámain szörföző trollkurzus és a metoo absztrakt erkölcsét hirdető mártírkurzus, ugyanakkor előretörnek a zöld pártok,

 

s míg a baloldalon egyre több szó esik a részvénytársaságok adóterheinek növeléséről, a technológiai óriások feldarabolásáról és átfogó szociális reformokról, addig a jobboldalon továbbra is jelen van a jogállamot védő értékkonzervativizmus, s megfogalmazódik a kínai előretöréssel, a politikai iszlámmal, a demográfiai krízissel és a multikulturalizmus válságtüneteivel való szembenézés igénye.

 

Akárhogy is: a világvége továbbra is késik.

 

A globális léggömb tágulásának lehetséges mértékéről a durranás pillanatáig nem szerezhető konkrét ismeret. Ami most látszik: ez a lufi még fújható – de annyira azért nem kéne örvendezni, hogy bárki is elfelejtse, mekkora bajban van.

 

Puzsér Róbert kritikus, újságíró, műsorvezető, a Sétáló Budapest mozgalom arca. A 2020-as évekről szóló sorozatunk többi részét itt olvashatod.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kormányzat legfelsőbb szintjeivel szeretne hivatalos egyeztető fórumot Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András, mivel úgy véli, jelenleg nem elég hatékony kommunikáció a kormánnyal.

Több mint 160 művész írt alá egy nyilatkozatot, amiben elítélik a bántalmazásokat és abúzusokat, amik a Magyar Táncművészeti Főiskolán történtek.

Így minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a PiS-támogatta Andrej Duda legyen a második újrázó elnök Lengyelországban.

Az albánok a királycsinálók a balkáni kisállamban: állítólag csak akkor mennek koalícióba a szocdem kormánypárttal, ha azok egy albán miniszterelnököt is bevállalnának.

A hallgatóság viselkedésének megfigyelése segíthet a tömegrendezvények járványügyileg biztonságos szervezésében.

Pákó politikaelméleti vitába keveredik, Semjén a magyar néplélek mélyére ás és Szanyi is bepróbálkozik egy jó poénnal!

Pénzbüntetést kapott a Facebook a brazil legfelsőbb bíróságtól, mert korábban nem tett teljesen elérhetetlenné egyes Jair Bolsonaro brazil elnököt támogató fiókokat.

A hét kérdése

Megjött a RegioJet a magyar piacra. De ki jöjjön még versenyezni a MÁV-val? A késős németek? A villámgyors franciák? Az időutazós románok? Mondd meg te!

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Twitter megosztás Google+ megosztás