+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. február 22. szombat, 19:05
Olyan embert választottak a jobbikosok pártalapítványuk kuratóriumának élére, akinek a neve máltai offshore iratokban merült fel. A Jobbik szerint fogalmilag kizárt, hogy a cég offshore lenne.

Még két és fél év sem telt el azóta, hogy máltai offshore érdekeltségéről cikkeztek, az offshore-ozást többször is kritizáló Jobbik pártalapítványának kuratóriumi elnöke lett Tömör-Tones Zsolt, a párt sportkabinetjének és a BOK (korábbi nevén Syma) csarnoknak a vezetője annak honlapja szerint. A Jobbik szerint viszont a 2017-es Direkt 36-cikkben említett cég nem számít offshore-nak – tudta meg az Azonnali a párt sajtóosztályától.

 

Arról, hogy a Jakab Péter vezette új elnökség elérte, hogy a Jobbik Magyarországért Alapítvány kuratóriumi tagjai lemondjanak, a Népszava írt pénteken. Tömör-Tones Szabó Gábort váltotta a kuratóriumi elnökség élén, aki nemrég tizenhét év után a pártigazgatói posztról is lemondott.

 

Miért jó Máltán céget alapítani?

 

Tömör-Tones neve a Direkt36 anyagában bukkant fel még 2017-ben, mikor olyan máltai cégekről kiszivárgott iratokat dolgoztak fel, amelyeknek magyar vonatkozásai is voltak. Ugyanis a máltai cégnyilvántartás addig csak részben volt nyilvános, a tulajdonosok és tisztviselők nevére ugyanis nem lehet benne keresni.

 

A portál hangsúlyozta: Máltán a klasszikus offshore világhoz képes jóval „kulturáltabban” működik a rendszer, például elvárás, hogy a helyi banknál számlát vezető cégeknek legyen legalább egy irodája egy dolgozóval, bár ők gyakran csak látszólagos munkát végeznek. Málta egyébként azért is vonzó üzletileg, mert bár a bejegyzett cégek papíron kifejezetten magas társasági adót fizetnek, a nagyvonalú adóvisszatérítési rendszernek köszönhetően ez az arány a gyakorlatban inkább a nullához közelít.

 

A szakmaiság számított nekik

 

Mint a Direkt36 írta, Tömör-Tones egy másik Jobbik-közeli vállakozóval, Nagy-Pál Leventével alapított Máltán céget 2015-ben GC Academy néven, amely egy többnyelvű, a sportoktatásra koncentráló e-learning rendszert fejlesztett ki. A rendszert például a budapesti vizes vb önkénteseinek a betanítására is használták, de használta a Nemzetközi Judo Szövetség is. 

 

Nagy-Pál akkor úgy nyilatkozott, azért vitték a céget Máltára,

 

mert elegük lett abból, hogy Magyarországon csak korrupcióval, ismeretséggel lehet előre jutni, ezért egy olyan országot kerestek a cégbejegyzésre, ahol „csak a szakmaiság számít”.

 

Máltát többek között azért tekintették ilyennek, mert az online képzések terén megfelelő akkreditációs rendszerrel és sztenderdekkel rendelkezik, és nemcsak az EU, hanem a brit nemzetközösség tagállama is.

 

Fogalmilag kizárt, hogy offshore legyen

 

Az Azonnali kereste a Jobbikot is az ügy kapcsán, hiszen a párt többször is kikelt az offshore cégek ellen. Például éppen a Tömör-Tonessel jó viszonyt ápoló Szilágyi György, a Jobbik egyik jelenlegi alelnöke mondta: az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból. Szilágyi akkor egy fideszes ügy kapcsán azt is kijelentette, párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget, és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt.

 

Az alábbi kérdéseket küldtük a párt sajtóosztályának:

 

1. Mennyire tartják összeférhetőnek és hitelesnek a Jobbik offshore-ellenes politikájával, hogy egy offshore cég birtokosa kerül pozícióba a párt alapítványánál?

 

2. Korábban Szilágyi György jelezte: párttársaival nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem birtokolnak ilyen céget és az ív aláírására kérnek minden parlamenti képviselőt. Tömör-Tones Zsolt a Jobbik tagja-e, és ha igen, anno aláírta-e ezt a nyilatkozatot? Ha aláírta, nem tartják-e visszásnak, hogy ehhez képest mégis van ilyen cége?

 

3. Meg fogják-e kérni Tömör-Tones Zsoltot, hogy adjon túl offshore érdekeltségén, ha igen, milyen határidőt fognak szabni neki?

 

4. Jelenleg mi a Jobbik álláspontja az offshore-cégekkel kapcsolatban, tartják-e még, hogy „az offshore két dologra jó. Egyrészt arra, hogy elkerülje az adózást Magyarországon, másrészt arra, hogy különböző korrupciós pénzeket tudjon kivinni az országból.”?

 

A Jobbik szerint viszont szó sincsen offshorozásról. Válaszában a párt sajtóosztálya azt írta: „A szóban forgó gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezete átlátható, több nemzetközi sportszövetséggel dolgozik együtt (IFJ, WAKO), Máltán felsőoktatási akkreditációval rendelkezik.”

 

Ennek megfelelően fogalmilag kizárt, hogy off-shore társaság lenne, melyből eredően további kérdései nem értelmezhetőek.

 

Érdekesség, hogy mint a Magyar Hang felhívta rá a figyelmet, Sneider Tamás volt Jobbik-elnök még alelnökként azt állította 2017-ben Tömör-Tones kapcsán: tudomása szerint alacsony összeg folyt be ehhez a céghez, amelyet azért hoztak létre, mert itthon nem tudtak vállalkozást alapítani. Azt is hozzátette: nem minden offshore cég egyenértékű a lopással. Utóbbi csak azért érdekes, mert Sneider akkor nem vitatta , hogy az említett cég offshore-nak számít-e.

 

FOTÓ: Ózd.hu (Tömör-Tones Zsolt a kép baloldalán)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hatvannal vannak többen, mint tegnap. Egy hetvenéves férfi belehalt a fertőzésbe, a felgyógyultak száma pedig 42-re emelkedett.

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás