Mikroműanyagszűrőt a mosógépekbe: a vadiúj zöld kormányprogram mikor jut el ide?

Miközben Franciaországban a kormány mikroműanyagszűrőt építtet be a mosógépekbe, a magyar kormány egy olyan uniós kötelezettséget próbál saját zöld ötletként eladni, amire a Fidesz anno nemet mondott.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

a vízben vagy a fenékre alászállva beépül a táplálékláncba, így előbb-utóbb a tányérunkra kerül egy halban vagy tengeri eredetű takarmányokkal hízlalt állatokban. A sokkoló fotókon és videókon bemutatott vizekben lebegő rengeteg nagyobb méretű műanyagsziget tehát még a legkevésbé problémás az ilyen szennyeződések közül. Francia kutatók azt is bebizonyították, hogy a vizeinkből és a tengerekből elpárolgó vízzel együtt a mikroműanyagok belekerülnek a csapadékba is.

A mikroműanyagok sokkal veszélyesebbek, sokkal nagyobb a mennyiségük és sokkal nehezebb kiszűrni őket a vizekből, hogy újra megtisztulhassanak. A tengerek közül pedig Európa tengere, a Földközi-tenger a legszennyezettebb mikroszálakkal, aminek az az egyik fő forrása, hogy a műszálas ruháinkból belemossuk a folyóinkba a mikroműanyagokat, amik onnan a tengerbe kerülnek.

A teljes szennyeződés mintegy harmadát lehetne a mosógépek adaptálásával kiszűrni. Ezért a világon elsőként kormányrendelettel kötelezővé teszik a mikroműanyagszűrők beépítését a mosógépekbe Franciaországban 2025. január 1-től.

Veszélyes mikroműanyagok halmozódnak fel minden élőlényben

Egy ember átlagosan negyed kiló műanyagot fogyaszt el évente: ennek nagy részét megisszuk, így a vízben vagy más italokban lebegő mikroműanyagok bekerülnek a szervezetünkbe, de a levegőben is lebegnek rövid úton a tüdőnkbe kerülő mikroműanyagszemcsék. Bár egyébként praktikusnak, „jó ötletnek” tűnt kábé mindent műanyagokba csomagolni, műanyagpalackokba tenni az italainkat, de

Nemcsak a tengeri élővilágnak életveszélyesek tehát, és nem csak a nagyobb méretű műanyagok problémásak, amikről sokkoló videókat láthatunk, hogyan ölik meg a halakat, tengeri maradakat vagy teknősöket. Praktikusnak tartjuk a PET-palackos vizet és más műanyagpalackos üdítőket? Nem ártana tudnunk, hogy a brutális reklám-agymosással elterjesztett palackozott víz például huszonkétszer több mikroműanyagot tartalmaz, mint a csapvíz – így nemcsak azért kéne sürgősen leszokni ezekről, sőt forgalmazásukat is betiltani, mert a természeti környezetre rendkívül károsak, hanem közvetlenül ránk vonatkozó egészségkockázataik miatt is.

A törvényeink gyökeres megújítása a kulcsa egy fenntartható modell bevezetésének

A most bejelentett francia rendelet része egy átfogó újrahasznosítási és pazarlás elleni törvénycsomagnak, melyet az Ökológiai átállás minisztériuma dolgozott ki. Igen, ott van ilyen minisztérium is, miközben nálunk a környezetvédelemnek egy ideje még államtitkársága sincs. A franciáknál később terjedt el a környezettudatosság, mint például a németeknél, de mára több területen is élre törtek. Először vezették ki például rendeletileg az egyszer használatos műanyagokat, nemrég bejelentették, hogy megszüntetik a csibék millióinak élve ledarálását és a sertések érzéstelenítés nélküli kasztrálását, ami világszerte gyakorlat.

A franciák ezek szerint felismerték, hogy a törvényhozás lehet a környezeti problémák megoldásának és a társadalmi szemléletformálásnak a leghatékonyabb eszköze. Hogy érdemi cselekvés is legyen és ne csak sopánkodjunk világszerte a naponta megjelenő újabb tanulmányokat és tudományos eredményeket olvasva, vagy ne csak egyéni fogyasztói szokásaink megváltoztatásával próbáljunk változtatni a világon – amivel a Guardian szerint legfeljebb a globális problémák töredékét tudjuk csak kezelni, mert például

Az állampolgárok tehát számos országban joggal tehetik (vagy tehetnék) fel a kérdést választott képviselőiknek: vajon miért nem látunk még csak értékelhető törekvéseket sem a törvényeink gyökeres átalakítására, hogy a környezeti válságot érdemben orvosoljuk, és kilépjünk a bolygófogyasztói társadalomra jellemző nagyipari modellből valami fenntarható irányba? 

Egy ponton már az sem lehetne kérdés, hogy mit akar a multireklámokkal megvezetett tömegek többsége (akiket eddig elfelejtettek tájékoztatni a következményekről) – ha már úgyis a választók feje felett döntik el a törvényeket, akkor a jövőgyilkos nagyipari lobbik érdekeinek elvtelen kiszolgálása helyett lehetne akár valami élhető irányba is elmozdulnia a politikai eliteknek.

Nálunk miért nem keresnek hasonló megoldásokat a törvényhozók?

Érdemi megoldásokat tehát sokkal inkább az emberi közösségek megújulását támogató, sőt: kikényszerítő ökotudatos törvények hozhatnának világszerte. Felmerül bennünk, állampolgárokban egy kérdés: vajon miként lehetséges, hogy a legtöbb ország kormánya, illetékes hatóságai lényegében tétlenül nézik az egyre mélyülő ökológiai válságot és legfeljebb olyan üres környezetpolitikai frázisokat puffogtatnak, mint évértékelőjén Orbán Viktor – egy olyan kormány vezetője, aki gyakorlatilag teljesen leépítette a környezetvédelem intézményrendszerét az országban, miközben alapvető stratégiai célként eleve azt tűzte ki, hogy mi legyünk az EU legiparosodottabb országa, ami szöges ellentéte bármilyen néven nevezhető zöld politikának. 

Nem nehéz eldönteni, hogy mennyire hiteles, ha egy ilyen jövőellenes környezetpolitika fő felelőse hirtelen most újnak tűnő zöldségeket beszél, és nem meglepő, ha még ígéret szinten se nagyon említ konkrétumokat.

Amikor meg az Unióban a franciák próbálták kivezetni a rendkívül veszélyes glifozátot az európai mezőgazdaságból, nem utolsó sorban a fideszes magyar kormány szavazataival sikerült ezt megakadályozni. Az egyszer használatos műanyagok uniós szintű kivezetését illetően sem sikerült időben a környezettudatos változás és a jövő oldalára állniuk. Az pedig, hogy mégiscsak betiltják Magyarországon is az egyszer használatos műanyagokat 2021-ig, csak az ország drámai lemaradása miatt tűnhet ma olyan fantasztikus áttörésne. És mert

Az előzmények ismeretében még átlátszóbb, hogy nem mély politikai meggyőződés van a kormánypolitikai váltás hátterében. Ez egy tisztán zöld PR-akció és csupán taktikai diverzió a választásokra készülve, hogy ne veszítsék el az összes környezettudatos szavazót.

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin!