Ez nem fenyegetés, hanem annak beváltása: ezért lett bűnbak a Manchester City

Szerző: Galavits Patrik
2020.02.19. 18:12

Két évre kizárta az európai kupasorozatokból az UEFA a Manchester Cityt, mert vétett a pénzügyi fair play (FFP) szabályai ellen. A döntést egyszerre éljenzik és gondolják sokan cinikusnak: elvégre aligha van csapat, amelyik tartja magát ezekhez a szabályokhoz. Miért lett bűnbak a City? Lehet, hogy éppen lábon lőtte magát az UEFA? Sportközgazdászt kérdeztünk.

Ez nem fenyegetés, hanem annak beváltása: ezért lett bűnbak a Manchester City
„Roses are red, Manchester is blue… no Champions League until 2022!”

Ezzel a Manchester Cityre szabott Valentin-napi mondókával (A rózsa vörös, Manchester kék, nem lesztek BL-ben 2022-ig) és annak további átköltésével szórakoztatták magukat Twitteren a klub ellenszurkolói. Az ellenszenv nem meglepő, elvégre sok más, hasonló klubmodellt követő (értsd: egy – lehetőleg közel-keleti – milliárdos nyakló nélkül önti a pénzt az általa felvásárolt csapat kasszájába) sem szívlel a nagyközönség. De ugyan mivel gazdálkodhatott szabályszerűbben a pénzügyi fair play (FFP) 2011-es szabályainak bevezetése óta a Paris St. Germain, a Chelsea vagy éppen a Real Madrid?

Kedves klubok, az FFP értetek van

A Financial Fair Play lényege, hogy egy klub nem költhet többet a játékosaira, mint amennyi bevételt egyéb úton (tévéss közvetítési szerződésekből, szponzorációból, marketingből, stb.) beszed. Ezzel persze szinte mindenki trükközik. A legjobb példa erre talán Neymar 2017-es Barcelonából Párizsba igazolása: a PSG 220 millió eurót szánt az akkor 25 éves támadó megszerzésére, és a fizetéséről még szó sem esett.

Nyilvánvalóan kizárt, hogy ezt az összeget piaci bevételekből tudták finanszírozni Párizsban,

sokkal inkább a katari tulaj magánvagyona segítette Neymar Franciaországba igazolását, a PSG mégsem ütötte meg a bokáját.

A sort pedig hosszan lehetne folytatni kevésbé kirívó, de semmivel sem szabályosabb üzelmekkel más klubok részéről.

Pedig az FFP funkciója szerint egyébként épp a klubokat védené a tulajdonosi önkénytől: ugyan rövid távon jól hangzik, hogy például a City tulaja, az Emírségek-beli Manszur sejk több mint húszmilliárd dollárosra becsült vagyonából felvirágoztatta az addig vergődő csapatot, de ugyanazzal a lendülettel, amivel a pénzcsapokat megnyitotta, egy nap simán dönthet úgy, hogy egy fillért sem áldoz többet a futballra.

Ilyen esetben egy klub borítékolhatóan agóniába süllyed. A sztárjátékosok elhagyják, a bajnoki cím és a nemzetközi kupaszereplés szép lassan csak álom marad és a szurkolók örülhetnek, ha hétvégente nem sokadosztályú meccsre kell kijárniuk egy-két év leforgása alatt. Innen küldi üdvözletét a hasonló utat bejárt Leeds United és a Málaga – a felelőtlen gazdálkodás és a tulajdonosi önkény ezeket a klubokat már mélyre taszította.

Az ilyen esetekre nyújtana védőernyőt az FFP, ehelyett teljesen komolyanvehetetlen bohózattá alakítja azt az UEFA.

A már majdnem egy évtizede hatályban lévő szabályok megszegését az igazán nagy csapatok rendszerint olcsón megúszták, mindeközben pedig olyan európai másodvonalba tartozó klubokkal indult meg a keménykedés, mint az Olympique Marseille, a CFR vagy a Kajrat Almaty. Minden tiszteletem utóbbiak funkcionáriusaié, ha a pénzügyi ellenőrző bizottság (CFCB) tagjainak kérdéseire röhögés nélkül tudtak válaszolgatni.

RAHEEM STERLING, A MAN CITY JÁTÉKOSA LŐ / FACEBOOK

Szabados Gábor sportközgazdász sokakhoz hasonlóan 2017-ben, Neymar Párizsba igazolásakor gondolta úgy, hogy az egész FFP mehet a levesbe, innentől képtelenség komolyan venni. A Cityre most mégis lecsapott az UEFA, a kétéves európai kupákból történő eltiltás mellett 30 millió euróra is büntették őket. Utóbbit csak kiköhögi majd Manszur sejk, ellenben az eltiltás súlyosabb eurómilliókba fog fájni. A Bajnokok Ligájában ugyanis a csoportkörben aratott győzelmek egyenként 2,7 millió eurót érnek, az egyenes kieséses szakaszban pedig már a nyolcaddöntőbe jutás is 9,5 millió eurót fizet.

Komolyan vehetetlen az FFP, de mindennek van határa


„Nem az a kérdés, hogy a Cityt miért büntették, hanem hogy mást miért nem”

– mondta az Azonnalinak Szabados Gábor sportközgazdász, ráerősítve ezzel az FFP kritikájára.

Szabados szerint bár a topklubok között nincsenek szentek, de a City alighanem mindenkire rávert egy nagyságrendet a „hogyan tudjuk minél kevésbé zavartatni magunkat a szabályoktól” elnevezésű versenyben. „A tulajdonosi pénzeket Manchesterben és Párizsban is szponzori támogatásnak álcázták, de valószínűleg más volt a mérték. Ráadásul a City egyáltalán nem volt együttműködő az UEFA-val, ez is oka lehet a büntetésnek” – fejtegette Szabados Gábor.

Az együttműködés hiánya csak egy dolog, de a City vezetői kifejezetten cinikusan viselkedtek, és ha arról volt szó, az UEFA pénzügyi ellenőrző szervének, a CFCB-nek is úgy hazudtak, mint a vízfolyás.

Erről árulkodnak a Der Spiegel által a Football Leaks-botrányban nyilvánosságra hozott emailek is. Ezekből egyebek mellett kiderült, hogy a főszponzor Emírségek-beli légitársaság Etihadon keresztül a 2015-16-os szezonban nyolcmillió font érkezett a klubkasszába, míg az ADUG, Manszur sejk magáncége 67,5 millió fontra pótolta ki az összeget. Ezzel vétettek az FFP szabályai ellen, hiszen ekkor már tulajdonképpen a mínuszos szaldó tulajdonos általi finanszírozásáról volt szó.

Minderről a manchesteri klubfunkcionáriusok a legnagyobb természetességgel leveleztek egymás között, ezzel is tekerve egy jókorát a cinizmusmérőn.

Mások legalább a látszatra adtak

Szabados Gábor szerint nem lehet kizárni, hogy a City a szabályokat még a többieknél is látványosabban figyelmen kívül hagyó viselkedése bőszítette fel az UEFA-t, de az is igaz, hogy más klubok jobban igyekeztek megfelelni az elvárásoknak. „A Chelsea például több fiatalt is igazolt, akikkel könnyebb volt betartani a szabályt. De ettől még kérdés, mások miért úszták meg eddig nagyon olcsón a hasonló kihágásaikat.”

Persze a pénzügyi szempontok mellett az európai kupákból történő kétéves kizárás elsősorban a klub és a játékosok presztízsének árt. Nagy kérdés, utóbbiak hogyan reagálnak majd a büntetésre – elvégre nehezen elképzelhető, hogy Sergio Agüerót vagy Kevin De Bruynét lázba hozná, hogy karrierjükből két évet csak az angol bajnokságra és az FA-kupára áldozzanak. Szabados Gábor azonban megnyugtatja a City-szurkolókat: ő nem számít arra, hogy a városi rivális Manchester United sorsára jut a csapat, amely a legendás menedzser Sir Alex Ferguson 2013-as visszavonulása óta nemhogy nem lett bajnok, de azzal is megelégszik, ha nem válik egy idényen belül többször is önmaga paródiájává.

„Elkerülhetetlen, hogy szűküljön a City kerete, de ez most nekik is érdekükben áll. 

Egészen eddig heti két meccsre voltak berendezkedve (hét közben nemzetközi kupameccs, hétvégén pedig bajnoki), most azonban csak a hazai környezetben kell helytállniuk. Nyilván megpróbálnak majd minél több nagy sztárt megtartani, de lesz olyan, aki elmegy. Ennek ellenére a City szerintem a következő két évben is a bajnoki címért fog majd küzdeni” – mondta a sportközgazdász.

Szerinte egyébként az igazi kérdés, hogy a menedzser, Pep Guardiola marad-e (ő időközben kijelentette: akár a negyedosztályban is edzené a csapatot)  illetve, hogy a tulajdonos Manszur sejk nem mondja-e azt, hogy nemzetközi kupaszereplés nélkül nem finanszírozza a klubot. Egyelőre erre sem mutat semmilyen jel.

PEP GUARDIOLA, A MANCHESTER CITY VEZETŐEDZŐJE / FACEBOOK

Ne féljetek a jetitől!

Ahogy az várható volt, a City foggal-körömmel küzd ügyvédeivel a döntés ellen. Szabados Gábor azonban nehezen tudja elképzelni, hogy a Nemzetközi Sportdöntőbíróság a manchesterieknek adna igazat.

„Az UEFA részéről ez már nemcsak fenyegetés, hanem annak beváltása.”

Szerinte az Európai Labdarúgó-szövetségnél nem hoztak volna döntést ilyen komoly büntetésről, ha nem lennének benne biztosak, hogy be is tudják vasalni. És úgy látja, más szempontból is optimista lehet az UEFA.

Már hosszú évek óta, időről időre belengeti valaki egy UEFA-tól független európai szuperliga megalakulását. Hol Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke szeretne egy az amerikai ligákhoz hasonló rendszert megvalósítani a legjobb európai klubok szerepeltetésével, hol a legnagyobb angol egyesületek vezetői kezdenek gyanús tárgyalásokba a Miami Dolphins tulajdonosával a terveikről. A City büntetését látva megint felerősödhetnek azok a hangok, amik a legnagyobb és leggazdagabb klubok különutasságát helyezik kilátásba, de Szabados Gábor határozott a kérdésben.

„Olyan a szuperliga, mint a himalájai jeti.

Mindenki beszél róla, de még senki nem látta. Szuperliga sem lesz, mégpedig azért, mert a kluboknak sem érdeke. Szükségük van arra, hogy a hazai bajnokságukban játszanak – ez érdekli igazán a szurkolóikat. A Bayern München a Mainz ellen számít igazán nagynak, ha folyamatosan a Barcelona ellen játszana, elveszne ez a varázs. Nem mellesleg egy új versenysorozatnak sok időre van szüksége, amíg megközelíti a már meglévő, nagy hagyományú kupák presztízsét.”

Hozzátette: habár a nagy klubok előszeretettel riogatják a szuperliga ötletével az UEFA-t, a szövetség rendszerint a kedvükre tesz egyes döntéseivel. Ilyen volt az is, hogy 2018-tól a Premier League, a La Liga, a Seria A és a Bundesliga első négy csapata automatikusan a BL csoportkörében találja magát és egyiküknek sem kell egyenes kieséses rendszerben harcolnia ezért.

Akárhogy is: a Cityre különleges két év vár – bár az ezzel járó izgalmakat alighanem megspórolták volna maguknak, és maradtak volna a békés öltözőbeli bajnoki ünnepléseknél, ahol még  Noel Gallagher is meglátogathatja őket, hogy közösen énekeljék a Wonderwallt.

BORÍTÓKÉP: Manchester City / Facebook

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek