Szlovákiára nézve a legnagyobb veszély az lenne, ha ficoizálódna

A mára legerősebb szlovák ellenzéki erővé nőtt OĽaNO egyik vezetője nem más, mint a nemrég elhunyt Grendel Lajos felvidéki író fia, Grendel Gábor. Vele beszélgettünk arról, miért nem tekint magára elsősorban magyar nemzetiségű politikusként, drukkol-e egyáltalán bármelyik magyar pártnak, és az ő pártja fogja-e majd össze a Fico-ellenes szlovák jobboldalt.

Több szlovák pártban is van magyar platform, vagy épp indulnak náluk magyar jelöltek. Lehet azt mondani, hogy az OĽaNO-ban ön a magyar platform?

inkább a biztonságpolitikai, belügyi, titkosszolgálati kérdésekkel foglalkozom. Újságíróként is főleg ezek a szakterületek foglalkoztattak. 2010-ben dolgoztam is két évet a szlovák belügyminisztériumban – ekkor hagytam fel az újságírói pályafutásommal, és kerültem be közvetve a politikába, majd a Radičová-kormány 2012-es, idő előtti feloszlatása után Daniel Lipšic akkori kereszténydemokrata politikussal alakítottunk egy új pártot, a NOVA-t, melynek színeiben azóta is politizálok.

Az OĽaNO-hoz úgy kerültünk, hogy 2016-ban olyan partnert kerestünk a választás előtt, akikkel együtt indulhatnánk, és az ő ajánlatuk volt megfelelő. Azóta ha a parlamentben előfordulnak kisebbségeket érintő kérdéseket, akkor – ha fogalmazhatok így – odafigyelek rájuk, és ezt fogom tenni továbbra is, ha az OĽaNO ismét bekerül a parlamentbe.

Tehát akkor nincs önnek olyan szerepe, hogy ön az, akinek be kell vonzania a magyar szavazókat az OĽaNO-hoz.

Ebben a pillanatban

Vészjóslat? Ön akkor örülne, ha a Híd és az MKÖ közül legalább az egyik bent lenne?

Természetesen, hiszen a magyarok a lakosság körülbelül 10 százalékát teszik ki, így mindenképpen indokoltnak tartom ezt. Ha ez nem következik be, akkor meg kell találni a módját annak, hogy hogyan képviseljék a magyarok érdekeit a szlovák parlamentben azok a pártok, amelyek bekerülnek.

Ön egyébként miért nem valamelyik magyar pártban kezdett el politizálni?

A magyar kisebbségi közegben egy írott napilap és egy közszolgálati média van csak – az országos szint sokkal jobban vonzott.

Az is elképzelhető, hogy ha a jobboldali pártok alakítanak kormányt, de egyik magyar párt sem kerül be a parlamentbe, mégis beveszik őket valahogy a kormányba, mondjuk államtitkári szinten?

Ezt az ötletet nem hallottam eddig, nem tartom kizártnak. A legfontosabb az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy párbeszédet nyissunk ezekkel a pártokkal.

Az OĽaNO kizárta a koalíció lehetőségét a Híddal...

Nem zártuk ki, azt a Smerrel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) és a Kotleba-féle ĽSNS-sel tettük. Felesleges találgatásokba bocsátkozni ezekről, február 29-én megtudjuk, hogy egyáltalán bejut-e az OĽaNO.

Nagyon úgy néz ki, hogy bejut, a közvélemény-kutatások szerint önöké a legnépszerűbb jobboldali párt.

Ezt a közvélemény-kutatások mondják. Sose lehet tudni, ki mikor követ el hibát a kampány során, vagy kinek sikerül olyan új témát behozni a kampányba, ami újraosztja a lapokat.

Igor Matovič, az OĽaNO elnöke lehet miniszterelnök?

Ezzel a kérdéssel mostanáig nem foglalkoztunk, hiszen mostanáig nem voltak olyan közvélemény-kutatások, amik okot adtak volna rá. Most, hogy ezek megjelentek, a párton belül elkezdődtek az erről szóló beszélgetések.

De akkor a jobboldali koalíció legerősebb pártjának kell adnia a miniszterelnököt?

Volt már példa arra, hogy nem pártelnökökből lett a miniszterelnök. Egyik példa sem kizárt. Az OĽaNO megoldja majd ezt a kérdést, ha az aktuális lesz február 29-e után – ezzel foglalkozni hetekkel a választás előtt kicsit nagyképűség lenne. Szerényen folytatjuk addig a munkát.

Van kisebbségi programja amúgy az OĽaNO-nak?

Kisebbségi jelöltjeink vannak több szlovákiai magyar településről, ők kétnyelvűek ugyan, de a magyarjuk erősebb, mint a szlovákjuk. Ezek a személyek elsősorban szlovákiai magyar kisebbségi politizálással foglalkoznak.

De van akkor programjuk a témában?

Kifejezetten ezzel foglalkozó nincsen. Abban az esetben lett volna, ha egyezségre jutunk az MKP-val: ott a tárgyalások része volt egy közös kisebbségi program is, és hogy az OĽaNO-lista első tíz helyéből az egyik az MKP képviselője legyen.

Magát az OĽaNO-t mint pártot hogyan jellemezné? Nekünk elit- és korrupcióellenes, populista eszközökkel operáló pártnak tűnik.

Oligarchaellenes párt, aminek megvannak a maga szakemberei és a részletes választási programja.

Ideológiailag hova sorolná be?

Mindenképpen középen álló párt. Adópolitikában talán inkább jobboldali, de van egy erős szociális programja is. A legfontosabb témakör számunkra a korrupció elleni harc.

Az OĽaNO-t még ellenzéki oldalon is kritizálják, a Denník N napilapban nemrég számos kritikus cikk jelent meg önökről, a vele készített interjúnkban pedig még Bugár Béla is azt mondta, hogy ő nem szívesen működne együtt önökkel.

Az ő véleménye ismert, nincs is jó viszonyban Igor Matovičcal, mégpedig azért – és ebben teljesen egyetértek Matovičcsal –, mert

hanem azért, hogy Szlovákiában Robert Fico kormánya után végre bekövetkezzen egy változás. Ezt a változást éppen a Híd és az akkori, ma már nem is létező Sieť párt árulása hiúsította meg.

Mik lennének a legfontosabb intézkedések, amiket egy új, jobboldali kormánynak meg kellene csinálnia a választást követően?

Új legfőbb ügyészt választani, a mostaninak ugyanis nyáron lejár a mandátuma. Mi az OĽaNO-ban azt szeretnénk, hogy ez ne titkos szavazással, hanem nyilvánosan történjen, hogy senkit se lehessen megvesztegetni és kereskedni a szavazatokkal. Új országos rendőrfőkapitányt is kell választani: noha a Kuciak-gyilkosság után sikerült lemondatni az akkorit, az új megválasztása az ellenzéki pártok véleménye szerint nem nyílt versenypályázaton zajlott, ahogy azt a kormánypártok deklarálták – ezért tudta mindenki előre, ki lesz végül a rendőrfőkapitány.

Bugár Béla arról beszélt, hogy Szlovákia orbanizációját kell megakadályozni. Függetlenül attól, hogy mit ért ezalatt Bugár, van-e veszélye annak, hogy orbáni irányba haladjon Szlovákia?

Ez az orbanizálódás szlovák szinonimája?

Nem akarom összehasonlítani a kettőt, mert nem élek Magyarországon, ezért engem Szlovákia politikájának fejlődési iránya jobban aggaszt. A ficoizálódás – amihez a Híd is aktívan hozzájárul – ahhoz vezetett, hogy a legfőbb ügyészségen, a speciális ügyészségen és az országos rendőrfőkapitányságon nem a nép által választott politikusok, hanem oligarchák döntötték el, ki kerüljön vezető pozícióba. Ezt kell megállítani.

Orbán a Fidesz tavaly szeptemberi kongresszusán azt mondta, Fico utódjának, Peter Pellegrini smeres miniszterelnöknek szurkol. Mi ennek az oka ön szerint? Lát-e hasonlóságot a Fidesz és a Smer között, noha eleve nem is egy pártcsaládban vannak?

Nem látok bele Orbán Viktor fejébe, viszont biztos vagyok abban, hogy tapasztalt külföldi kormányfőként tisztelné és elfogadná a leendő szlovák miniszterelnököt, bárki is legyen az.

Az ön pártjának elnöke orbáni mintára netes nemzeti konzultáción választaná ki a kormányprogram egy részét – az, hogy a kormányprogram egy netes szavazáson dől el, mennyire populista gondolat?

A kormányprogram nem egy netes szavazáson fog eldőlni. Konkrétan tizenegy programpontot fogalmazott meg Igor Matovič a leendő kormányprogramba bekerülő programcsomagból. A Radičova-kormánynak több, mint 1200 programpontja volt, feltételezzük, a következő kormánynak is lesz legalább ezer javaslata – ebből mi tizenegyet bíztunk a választókra, hogy döntsenek róla. Eddig több tízezren vettek részt benne.

Ön ugye biztonságpolitikával, a titkosszolgálatokkal foglalkozik. Mekkora befolyása van a szlovák titkosszolgálatnak a szlovák közéletre?

Több olyan konkrét eset is volt, amikor elsősorban a rendőrség vagy a titkosszolgálatok közreműködésével és segítségével próbálták a kormánypártok befolyásolni a politikát.

Ez a mečiari örökség, vagy volt azóta tisztulás a szolgálatoknál?

A pozícióban lévő személyek változtak, a módszerek viszont ugyanazok.

Az európai szélsőjobboldal Orbántól Salviniig a migrációt tekinti elsőszámú biztonságpolitikai kihívásnak. Szlovákiára is igaz ez?

Szlovákiában a migrációt annyira nem érezzük, hiszen nem vagyunk Európa külső határán. Ukrajna felől pedig nincs olyan tömeges mozgás, amely veszélyeztetné Szlovákiát.

de nem választott valami jól, hiszen akik Szlovákiában élnek, a saját szemükkel látják, ez annyira masszívan nincs itt jelen, mint Magyarországon volt.

Európa számára mennyire sorskérdés a migráció témája?

Mindenképp fontos kérdés.

Ön milyen állásponton van ebben?

Az OĽaNO álláspontja az, hogy a valóban konfliktusos környezetből érkező és ezen okból menedékjogot kereső embereket be kell fogadni, az úgynevezett gazdasági migránsokat viszont visszaküldenénk azokba az országokba, ahonnan érkeztek.

Önök a fasiszta Kotleba pártjával nem lépnének koalícióra. Mi a helyzet az egy fokkal szalonképesebb, dde azért még mindig szélsőjobboldali Sme rodina párttal?

Ha másképp nem jön ki a lépés, velük igen.

De azt sem gondolom, hogy Kotleba pártjának minden választója szélsőséges gondolkodású lenne – vannak olyanok, de nem hiszem, hogy mindenki.

Az Azonnali a magyarországi sajtóban egyedüliként kiemelten, helyszíni anyagok sorában foglalkozik a február 29-i szlovákiai választással. Az Összefogást vezető Mózes Szabolccsal készített interjúnkat itt, a Bugár Bélával készítettet itt olvashatod, a Hídról írt Techet-nagyelemzést itt, a párt somorjai lakossági fórumán készített videónkat pedig itt. És van egy videónk arról is, hogy a pozsonyiak szerint kell-e magyar párt a szlovák parlamentben.

FOTÓK: Bukovics Martin, Pozsony / Azonnali