+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 17. hétfő, 17:34
Miközben itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek, nem ilyen éles az elkülönülés az osztályok között.

Egy 2015-ös tanulmány eredményeit vitték térképre egy lengyel Facebook-oldalon, ezen azt mutatják be, hogy több kelet-európai fővárosban a lakosok miként ítélik meg saját szociális helyzetüket, és miként különülnek el egymástól. Ez alapján egyértelműen látható:

 

miközben Budapesten gyakorlatilag csak három budai kerület lakói sorolják magukat a felső középosztályhoz, Prágában vagy Varsóban ezen réteg sokkal elszórtabban él –

 

azaz a lengyel vagy a cseh fővárosban nem olyan éles a földrajzi határ az egyes osztályok között, mint Budapesten.

 

A tanulmány értékét persze rontja, hogy 2000-es adatokkal dolgozik – azóta Budapesten azért vélhetően a pesti oldalon is már kialakultak, ha nem is felsőközéposztálybeli, de legalábbis középosztálybeli lakóövezetek. Ingatlanárakban mára pedig a Belváros eleve behozta a budai hegyvidéket.

 

Az a réteg, amelyet (felső vagy normális) középosztálynak lehet tartani, a 2000-es adatok szerint Budapesten, Prágában és Varsóban a lakosság közel harmadát teszi ki (Budapesten valamivel több, mint Prágában). A tanulmány ezek után megnézi, hogy az egyes társadalmi csoportok mennyire meghatározhatóak a lakhelyük szerint – azaz mennyiben alakulnak ki elit- vagy szegénygettók. Eszerint

 

a társadalmi szegregáció Budapesten a legnagyobb és a három visegrádi főváros közül Prágában a legalacsonyabb

 

(Pozsonyt a felmérés nem vizsgálta).

 

TÁRSADALMI ELKÜLÖNÜLÉS EGYES KELET ÉS KÖZÉP-EURÓPAI FÖVÁROSOKBAN. FORRÁS: PATTERNS OF SOCIOECONOMIC SEGREGATION IN THE CAPITAL CITIES OF FAST-TRACK REFORMING POSTSOCIALIST COUNTRIES (2015).

 

Ha ránézünk a prágai és varsói térképekre, ezt jól ki is vehetjük, Prága esetében gyakorlatilag alig lehet megmondani, melyek az elitnegyedek, mert a város minden részén vannak elszórva az elit által lakott részek, amelyek ekként nem különülnek el annyira a többi társadalmi rétegtől, mint Budapesten, ahol eleve már a Duna is egy erős választóvonal. Az első, második és tizenkettedik kerület mint az elit lakhelyei, teljességgel elkülönülnek: az elit csak itt lakik, a szegényebbek meg máshol.

 

A tanulmány megjegyzi: Prága kerületi szerkezete sok hasonlóságot mutat Budapestével, de az egyfajta egalitariánus szocialista, majd posztszocialista várospolitika

 

a bérlakások rendszerével és a lakbérek korlátozásával nem tette lehetővé, hogy bárhol a budaihoz hasonló elitgettók létesüljenek.

 

A tanulmány nem terjed ki Bécsre, pedig talán ebben is az a legsikeresebb modell. Miközben Bécsben is megvannak az elitkerületek (a 18. és 19. kerületek teljesen, a 13. és 17. kerületek részben, meg természetesen a legdrágább belváros), de egyrészről a felgyorsult dzsentrifikáció miatt a belső kerületekbe (a harmadiktól a kilencedikig) is egyre több elitstátuszú ember költözik, másrészről a bécsi bérlakásépítés fontos eleme, hogy bérlakásokat tudatosan a leggazdagabb kerületekbe is építenek.

 

MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A januárban megválasztott Dézsi Csaba András azt mondja: egyelőre tünetmentes és folytatja a munkáját polgármesterként.

Orbán arra panaszkodik a Néppárt prominenseinek, például a német CDU és CSU elnökeinek, hogy a pártcsalád elnöke, Donald Tusk a Néppárt hitelességét kockáztatja.

Állítják: az észak-macedónok csatlakozása nem jelent semmit, mégis jogtalanságokat kiáltanak a NATO-integráció kapcsán.

Hatósági árakat nem tervez a kormány, viszont arra kérte a Pest Megyei Kormányhivatal az önkormányzatokat, figyeljék, jogosan emelik-e az árakat a piacokon, tudta meg az Azonnali.

Hányan vannak lélegeztetőgépen, és van-e már olyan, aki ennyire súlyos állapotból gyógyult fel? Az operatív törzs szerdán is megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját.

A magyar vasúttörténet legdrágább, a tervek szerint főként kínai hitelből épülő beruházása jóideje áll, a kormány szerint a titkosításról szóló törvényjavaslat ahhoz kell, hogy Kína hitelt adjon.

A posztszovjet térség nagy figurái mellett Irán és Szváziföld fért be a megszavazható listára, de a végső döntés a tiéd lesz ebben a történelmi versenyben!

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás