Miközben itthon gyakorlatilag három budai kerületbe húzódott vissza a felső középosztály, a lengyel és a cseh fővárosban sokkal kevertebbek az egyes negyedek, nem ilyen éles az elkülönülés az osztályok között.
Egy 2015-ös tanulmány eredményeit vitték térképre egy lengyel Facebook-oldalon, ezen azt mutatják be, hogy több kelet-európai fővárosban a lakosok miként ítélik meg saját szociális helyzetüket, és miként különülnek el egymástól. Ez alapján egyértelműen látható:
azaz a lengyel vagy a cseh fővárosban nem olyan éles a földrajzi határ az egyes osztályok között, mint Budapesten.
A tanulmány értékét persze rontja, hogy 2000-es adatokkal dolgozik – azóta Budapesten azért vélhetően a pesti oldalon is már kialakultak, ha nem is felsőközéposztálybeli, de legalábbis középosztálybeli lakóövezetek. Ingatlanárakban mára pedig a Belváros eleve behozta a budai hegyvidéket.
Az a réteg, amelyet (felső vagy normális) középosztálynak lehet tartani, a 2000-es adatok szerint Budapesten, Prágában és Varsóban a lakosság közel harmadát teszi ki (Budapesten valamivel több, mint Prágában). A tanulmány ezek után megnézi, hogy az egyes társadalmi csoportok mennyire meghatározhatóak a lakhelyük szerint – azaz mennyiben alakulnak ki elit- vagy szegénygettók. Eszerint
(Pozsonyt a felmérés nem vizsgálta).
Ha ránézünk a prágai és varsói térképekre, ezt jól ki is vehetjük, Prága esetében gyakorlatilag alig lehet megmondani, melyek az elitnegyedek, mert a város minden részén vannak elszórva az elit által lakott részek, amelyek ekként nem különülnek el annyira a többi társadalmi rétegtől, mint Budapesten, ahol eleve már a Duna is egy erős választóvonal. Az első, második és tizenkettedik kerület mint az elit lakhelyei, teljességgel elkülönülnek: az elit csak itt lakik, a szegényebbek meg máshol.
A tanulmány megjegyzi: Prága kerületi szerkezete sok hasonlóságot mutat Budapestével, de az egyfajta egalitariánus szocialista, majd posztszocialista várospolitika
A tanulmány nem terjed ki Bécsre, pedig talán ebben is az a legsikeresebb modell. Miközben Bécsben is megvannak az elitkerületek (a 18. és 19. kerületek teljesen, a 13. és 17. kerületek részben, meg természetesen a legdrágább belváros), de egyrészről a felgyorsult dzsentrifikáció miatt a belső kerületekbe (a harmadiktól a kilencedikig) is egyre több elitstátuszú ember költözik, másrészről a bécsi bérlakásépítés fontos eleme, hogy bérlakásokat tudatosan a leggazdagabb kerületekbe is építenek.
MONTÁZS: Illés Gergő / Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.