Mit lehet Bécstől tanulni?

2020.02.16. 10:26

Budapest főpolgármester-helyettese nemrég Bécsben járt, és most elmondja, mit látott ott, mit venne át nagyon szívesen a vörös városból.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Az Azonnali volt kedves a bécsi látogatásom ürügyén írni egy rövid, hasznos, meglehetősen balos áttekintést Bécs lakhatási politikájáról.

 

Most én ennek az ürügyén folytatom a bécsi beszámolómat.

 

Elöljáróban leszögezem, hogy nem, nem találkoztam a NEOS képviselőivel, ez most városházi delegáció volt, és nagyon-nagyon intenzív, gyakorlatilag minden percünket kitöltötték.

 

Aspern: a bécsi új városnegyed, ahova elöször vittek infrastruktúrát, mint házakat

 

A második napon két helyszíni látogatást is tettünk: az egyiket Bécs új, kísérleti városrészében, Aspernben, ahol különböző okosvárosi megoldásokkal kísérleteznek. Mondjuk azok közül az önvezető busz nem volt annyira meggyőző. Viszont például az, hogy úgy kezdenek városfejlesztésbe, hogy előbb van a helyszínen a metrómegálló, mint ahogy a negyed elkezd kinőni a városból, az élesen elüt attól, ami most Újbudán történik, hogy gyakorlatilag kinő egy sok ezer új munkahelyet és lakóhelyet tartalmazó negyed, és most van kétségbeesett gondolkodás arról, hogy ezt a közlekedési infrastruktúra miként fogja kiszolgálni.

 

Számtalan új technológiai megoldást vezettek be, illetve rendeztek új rendszerbe régieket, például elsősorban megújuló energiákra alapozzák az energiaellátást, az ingadozást úgy próbálják kiküszöbölni, hogy a talajban tárolják többek között a hőt, a lakók szokásait figyelő, tanuló és az alapján predikciókat végző berendezésekkel igyekeznek kiszolgálni az energiaigények alakulását.

 

Fontos, hogy a várost eleve nem gépkocsikra, hanem tömegközlekedésre-biciklikre tervezték. Az épületek nagy részében nincs földalatti teremgarázs (ami a legdrágább megoldás), inkább központi gyűjtőgarázsokat építenek, az autóknak inkább a hosszabb távú, városrészen kívüli használatát kiszolgálva. (Csaknem azt írtam: támogatva, de voltaképpen azt sem támogatják, sőt erőteljes alternatívát kínál a tömegközlekedés.)

 

Ráadásul nincs pláza, ellenkezőleg a központi út van úgy kialakítva, hogy azon és a mellékutakon kis üzletekben legyenek a különböző funkciók elérhetőek. Ráadásul a lakófunkcionalitást ötvözik a munkahelyekkel is, így valóban

 

olyasmit valósítanak meg, amit a Momentum is kívánatosnak tartott a Budapest 2.0 víziójában: a kis távolságok városát.

 

Hozzá kell tenni, hogy ahogy az Azonnali cikke írja, itt is nagy gondot fordítanak arra, hogy a lakások nagy része bérlakás legyen, és ennek egy része kifejezetten támogatott szociális bérlakás.

 

Wien Hauptbahnhof

 

A másik része, amit megtekintettünk, az a Hauptbahnhof környékén folyó hatalmas ingatlanberuházás. Itt két fejpályaudvart vontak össze egy nagy átmenő pályaudvarrá, amely annak ellenére nem zavar a városközpontban, hogy ettől jelentősen megnőtt a forgalma. Ez azért van, mert a teherforgalmat kiszorították a városból, a személyvonatok viszont lényegesen halkabbak.

 

Itt sokütemű barnamezős (tehát volt ipari területre) ingatlanfejlesztés történik. Ha jól értettem, akkor miközben van egy körülbelüli terv a terület hasznosítására, az egyes épületeket mások és mások tervezik, vagy legalábbis nem mindegyiket ugyanaz, s ettől némileg koncepcionálisan is mások az épületek.

 

Fontos szempont, hogy itt is jellemzőek a bérlakások, s köztük is sok a szociális bérlakás. A két típus a gettósodás és a szegregáció elkerülése érdekében nem különül el élesen egymástól, ráadásul

 

a szociális támogatást is a piaci bérleti díjakhoz képest, azokat csökkentendő adják, így a lakások minősége sem válik el élesen egymástól.

 

Mi is ezt akarjuk

 

Abban egyébként Techet Péter nyitott kapukat dönget, hogy mind Karácsony Gergely főpolgármester programjában, mind pedig a Momentum programjában a bérlakások arányának a növelése nagyon fontos helyen áll. Inkább a megvalósítás módja lehet kérdéses. Fontos lenne, hogy ne csak az ebben a tekintetben példamutató XIII. kerületben épüljenek rendszeresen önkormányzati bérlakások.

 

Fontos tapasztalat volt, hogy Bécsben mennyire komolyan veszik egy-egy ingatlanfejlesztésnél a különböző városi szolgáltatások (megfelelő mennyiségű óvoda, bölcsőde, iskola, közösségi terek) építését és működtetését. Ha jól látom,

 

ebben a szemléletben ezer kilométerekkel járnak a magyar politikusok tudatossága előtt, akik sok esetben föl sem fogják ennek a jelentőségét

 

és lustán szemet hunynak, amikor ezek a szempontok kimaradnak a tervezésből is, vagy csak a megvalósulás során sikkadnak el. S lesz mondjuk az óvodából gyermekmegőrző szoba.

 

Részvételi önkormányzatiság

 

A két látogatás között pedig hosszan beszélgettünk a részvételi tervezésről. Érdekes volt nézni a városháza szervezeti ábráján, hogy hányan foglalkoznak a lakosság bevonásával, részvételiséggel, társadalmasítással. Hogy miközben van egy részvételi koordinációval foglalkozó osztály, majd minden igazgatóságon van társadalmi kapcsolatokkal és részvételiséggel foglalkozó csoport. És hogy milyen módon fejlődnek folyamatosan a módszerek a közösségi tervezés vonatkozásában.

 

Ez számomra különösen izgalmas volt. A korábbi szakmai tapasztalataim is azt támasztják alá, hogy milyen nehéz az ügyfeleket meggyőzni arról, hogy milyen fontos a specifikációs időszak. Hogy attól, hogy az elején csak brainstormolunk, tervezünk, opciókat latolgatunk, de még nem feltétlenül „megvalósítunk", hanem az elképzeléseket közelítjük, attól majd a megvalósítás és az átadás során fogunk rengeteg vitát meg időt megspórolni. Mert bármit mond is Orbán Viktor, a viták hasznosak. Nem születik jó a NER fő igéretéből, miszerint a centrális erőtér majd jól kiiktatja a vitákat, és így lesz hatékonyságnövekedés. Nem,

 

a hatékonyság nem a viták kiiktatásából származik.

 

A hatékonyság a szemléletváltásból származik: hogy ne abban legyünk találékonyak, hogy kitaláljuk, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Hanem hogy ugyanezt az energiát arra fordítjuk, hogy hogyan lehet a dolgokat a legjobban megoldani az adott körülmények között.

 

A fenti cikk eredetileg Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettesének Facebook-oldalán jelent meg. Az írást a szerző engedélyével közüljük itt újra.

 

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek