+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. február 14. péntek, 18:03
A választások előtti utolsó felmérés szerint a Fidesz által is támogatott Smer kormánypárt már csak hibahatáron belül vezet, jelentősen feljött rá Igor Matovič jobbközép-populista OĽaNO pártja. A magyar indulók közül Bugár Béla orrhosszal vezet, de a másik magyar listát sem szabad leírni.

Február 29-én parlamenti választások lesznek Szlovákiában, ezt megelőzően pedig van egy kéthetes, közvélemény-kutatási moratórium, vagyis február 14-én, pénteken lehetett publikálni az utolsó felméréseket a választók pártpreferenciáiról. A választás előtt tizennégy nappal a tendencia egyértelmű:

 

a Robert Fico-féle névleg szocdem nacionalista kormánypárt Smer-SD folyamatosan esik vissza,

 

a jobbközépnek kényelmes többsége van vele szemben. A magyar pártok közül pedig Bugár Béla Híd-Mostja egy orrhosszal bár, de vezet a másik magyar lista, az MKÖ előtt. A legfrissebb, az AKO által készített felmérés szerint a kutatásokban általában felülmért Smer 16,9 százalékon áll, hibahatáron belül követi őt a korrupcióellenes-populista protestpárt, az OĽaNO.

 

A Híd kicsivel vezet, de az MKÖ-t sem szabad leírni

 

Az OĽaNO 15,5 százalékon áll, ezzel ő lehetne egy Smerrel szembeni jobbközép blokk legerősebb pártja. Ide tartozik még a liberális Progresszív Szlovákia és a jobblib Spolu (Együtt) szövetsége, amely szintén indít magyar jelölteket, valamint a volt államfő, Andrej Kiska jobbközép Za Ľudi (Az Emberekért) pártja. Szintén egy jobbközép új kormány része lehetne a a hat százalékra mért neoliberális SaS, valamint a még épp a bejutási köszöb felett tanyázó kereszténydemokrata KDH. Az öt párt együtt parlamenti többséget szerezne, azaz a jobboldali-populista Sme Rodina (Család Vagyunk) pártot se kéne bevenniük a kormányba.

 

 

Az AKO közvélemény-kutató az eddigi tendenciák és a lehetséges hibahatárok figyelembe vételével készített egy olyan előrejelzést, amely az egyes pártok lehetséges legjobb és legrosszabb eredményeit mutatja. Eszerint

 

egyelőre a potenciálisan 6 százalékra is képes Híd az esélyesebb a bejutásra, de az MKÖ-t sem szabad leírni, igaz, ők egyelőre minden forgatókönyv szerint elmaradnak a bejutástól.

 

Amúgy akár még a Momentummal szövetséges Progresszíveknek is inoghat a léc, a párt ugyanis koalícióban indul a jobbközép Spoluval, márpedig egy koalíciónak hét százalékot kell megugornia. Ezt a lista most gond nélkül teljesíti, de az AKO számolásai szerint egy legrosszabb forgatókönyv szerint a lista akár ezalatt is maradhatna egy tizeddel.

 

Magyarok csak elvétve lennének az új pozsonyi parlamentben

 

Ha marad ez az eredmény, Szlovákia történelmében először alakulna úgy jobbközép kormány, hogy abban nem lenne jelen egyetlen magyar párt sem – ugyanis a két induló még mindig a bejutási küszöb alatt áll.

 

A szlovák jobbközép ellenzéknek amúgy a Magyar Közösségi Összefogással van jobb viszonya,

 

nem véletlenül, hiszen Bugárék 2016-ban összefogtak Ficóval és a jobbközép által szintén megvetett nacionalista SNS-szel. Mégis Bugár Béla Híd pártja vezet egy kicsivel az MKÖ előtt, vele azonban Igor Matovič, OĽaNO elnök nem akarna összefogni, ahogy Bugár Béla is kizárta velük az együttműködést – de ezzel gyakorlatilag két szék közé navigálta pártját. Mert – amint az Azonnalinak adott interjúban mondja Bugár – „nincs az az Isten”, hogy a Híd a Smer mellé álljon be újra. Ha viszont se a Smer, se az OĽaNO nem jöhet szóba, akkor marad az ellenzékiség – már amennyiben a Híd összeszed annyi támogatót, hogy ott lehet a pozsonyi parlamentben.

 

Nem kizárt tehát, hogy 1993 óta először előfordulna, hogy nem lenne önálló magyar frakció, hanem csak legfeljebb egy-két magyar politikus kerülne be, akik szlovák pártok listáján szereznek mandátumot. Erre ma az OĽaNO-listán induló Grendel Gábor mellett esetleg preferenciaszavazatokkal egy-két PS-es magyarnak (a progresszívek listáján most esélytelen helyre sorolt Forró Tibornak és Illés Claudiának) van esélye. Valamint – ha a szocdem Dobrá voľba (Jó választás) is megugorja az öt százalékot (most négyre mérik csak) – a volt hidas Cséfalvay Katalin is ott lehet a parlamentben (neki eleve befutó helyet adott a pártja), ahogyan a preferenciaszavazatokkal az SaS-es Filipová Mónika is szerezhet talán mandátumot.

 

Ha nincs bent magyar párt, a legoptimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb öt magyar ülne négy különböző frakcióban.

 

Ha Ficóék eltűnnek, ki jöhet helyette?

 

Ami két héttel a voksolás elött biztosan látható: nemcsak az nyitott, hogy lesz-e egyáltalán magyar képviselet (és ha igen, kivel), de az is, hogy ki fut be elsőnek. Tudni kell ehhez, hogy a Smert eddig minden választáson felül-, az OĽaNO-t és a fasiszta Kotleba-pártot meg alulmérték. Ez amúgy a magyar pártok esetében is megfigyelhető jelenség: a Hídnak általában többet mutatnak a felmérések mindig, mint a rivális magyar pártnak, ez történt a tavaly májusi EP-választáson is. De még az is kérdéses, ki jut be, ugyanis vannak olyan felmérések, amelyekben a neolib SaS és a nacionalista SNS is küszöb alatt van.

 

Mivel az egyes pártok közötti különbségek olyan kicsik – az élbolyban a Smer, a Kotleba-párt és az OĽaNO között, a középmezőnyben a Kiska-párt, a populista Sme rodina és a progresszívek között, a küszöb környékén meg az SaS, az SNS és a Híd között –, hogy tényleg nehéz pontos eredményt jósolni. De az elég valószínűnek látszik, hogy a jelenlegi Pellegrini-kormánynak a fasiszták esetleges bevonásával se lenne többsége. A jobbközép vonatkozásában viszont

 

kérdéses, hogy a drogliberalizáció-párti progresszívektől a fundamentalista katolikus KDH-ig terjedő spektrumot ki tudná összefogni

 

Az jobboldali ellenzék leendő vezetője valószínűleg az OĽaNO-s Igor Matovič lesz, ugyanakkor ő korántsem egy integratív típus. További kérdés, hogy a négy jobbközép pártnak lesz-e többsége, vagy szükség lesz-e Boris Kollár vállalkozó jobboldali-populista Sme rodina pártjára, amivel aztán egy olyan heterogén kormány állna fel, ami nehezen tudna négy évig kitartani.

 

BORÍTÓKÉP: Robert Fico / Facebook

 

Az Azonnali a magyarországi sajtóban egyedüliként kiemelten, helyszíni anyagok sorában foglalkozik a február 29-i szlovákiai választással. A Bugár Bélával készített interjúnkat itt olvashatod, a Magyar Közösség Összefogás elnökével, Mózes Szabolccsal való interjúnkat meg itt. Nemsokára jönnek az interjúink Grendel Gáborral, az OĽaNO-NOVA politikusával és Menyhárt Józseffel, a Magyar Közösség Pártja elnökével. Ahogyan hamarosan olvashattok egy hosszú portrét is arról, hogy ki is az az Igor Matovič és az OĽaNO, amely a legesélyesebb az ellenzék vezetőjének szerepére. A Hídról írt Techet-nagyelemzést itt olvashatod el, a párt somorjai lakossági fórumán készített videónkat pedig itt nézheted vissza. És van egy videónk arról is, hogy a pozsonyiak szerint kell-e magyar párt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás