Nem kap elég olajat az oroszoktól, ezért az Európát ellátó Barátság vezetékből csapolna magának olajat Belarusz: tovább folytatódik a Putyin és Lukasenka közti szkander.
Ha Oroszország nem ad elég olajat Belarusznak, akkor utóbbi kénytelen lesz megcsapolni az Európának olajat szolgáltató Barátság kőolajvezetéket – fenyegetett pénteken Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök a Radio Liberty tudósítása szerint.
Az energiaigényes, nem túl hatékony és erősen centralizált belarusz gazdaság nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól, jelenleg ugyanakkor Moszkva nem hajlandó a Minszk számára elégséges kőolajmennyiséget leszállítani. A Belarusz számára szükséges kétmillió tonna nyersolaj helyett a kis köztársaság olajfinomítóiba csupán félmillió tonna olaj érkezett be, ezért
Ez egy meglehetősen precedens nélküli lépés volna az egyre hosszabbra nyúló belarusz-orosz energiapolitikai vitában, ahol már mindkét félnek vannak bőven sérelmei: Oroszország például azt nehezményezte, hogy a Belarusz számára jó olcsón eladott nyersolajat Lukasenkáék Belaruszban finomították, majd jó drágán továbbadták Európának, ezzel jókora hasznot realizálva az üzleten. Minszk pedig azzal gyanúsította meg Moszkvát, hogy utóbbi direkt rossz minőségű nyersolajat küldött, ezzel kárt téve a Belarusz finomítókban.
A Barátság kőolajvezeték – amelyet Minszk meg szeretne most csapolni – Oroszországból indul, majd Belaruszon keresztül több ágon át halad Európa többi része felé. A Barátság pont Belarusz területén válik ketté, egyik ága Lengyelországot és Németországot látja el orosz olajjal, míg a másik Ukrajnán keresztül halad Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Csehország felé. Vagyis, ha Lukasenka valóban betartja fenyegetését (amire nincsen semmilyen garancia, az elnök régi motoros a politikában),
Oroszország eközben nagyon is jól tudja, hogy a nyugati szomszédnak mennyire nagy szüksége is van az olajra, és a Kreml mindezt nem fél saját geopolitikai céljaira felhasználni. Minszk és Moszkva ugyanis képtelen volt megállapodni az olajszállítás feltételeiről a 2020-as évre nézve: Belarusz jelenleg ugyanis rendkívül kedvezményes áron kapja az energiahordozókat az oroszoktól, ebből képes csak fenntartani a még mindig erősen szovjet típusú gazdaságát.
A Kreml ugyanakkor a Belarusz és Oroszország közötti szorosabb integrációhoz kötötte a további olcsó olajárak fenntartását – hogy egy ilyen szorosabb integráció pontosan miről is szólna, arról itt írtunk bővebben –, Lukasenka viszont fél a belarusz szuverenitás (s ezzel saját hatalma) elvesztésétől.
Pénteken az államfő sietett is leszögezni, hogy szerinte
Ennek megfelelően Lukasenka próbálja is leválasztani magát az orosz befolyási övezetről: nemrégiben Minszkben fogadta Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, a fogadás időpontjára viszont Vlagyimir Putyin is meghívta magához Szocsiba. Végül Pompeo látogatása után közvetlenül Lukasenka elment Putyinnal találkozni, ugyanakkor a jelek szerint az energiapolitikai vitában nem sikerült zöld ágra vergődniük.
BORÍTÓKÉP: Kreml
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.