Oda jutottunk, hogy Szlovákiában Bugár Béla játssza ki a magyar kártyát

Noha a Híd és a Magyar Közösség Pártja (MKP) között nem jött létre az összefogás, egy ilyen nevű, új fiatal felvidéki szervezet biztosíthatja az MKP politikai túlélését. Mózes Szabolcsot, a Magyar Közösségi Összefogás választási párt elnökét kérdeztük a velük szembeni orbánizmus vádjáról, Bugár Béla felvidéki szerepéről és esetleges érdemeiről, valamint arról, milyen esélyei lehetnek egy olyan új kormánynak, amiben hangsúlyosabban jelennek meg a magyar érdekek is.

 Orbán Viktor a Fidesz tavaly szeptemberi kongresszusán azt mondta, a szlovákiai választáson ő a szocdem miniszterelnöknek, Peter Pellegrininek drukkol. Ez hogyan érintette a Magyar Közösségi Összefogást?

Sehogyan. Eddig is tudvalevő volt, hogy különböző okokból kifolyólag a magyar kormányzat jó kapcsolatokat ápolt a smeres kormánnyal. De az itteni magyar közösség mindig elutasította a Smert, meg Robert Ficot is. Az is érezhető volt a 2016-os választások után, hogy a Híd választóinak jelentős része is csalódott amiatt, hogy elmentek Robert Fico kormányába. Orbántól tehát teljesen független, hogy mit gondolnak a szlovákiai magyarok Ficoról és a szlovák kormányról.

Pont az MKÖ-t vádolják sokan azzal, hogy ők az orbánisták a Híddal szemben.

A „sokan vádolják” kifejezést leredukálnám Bugár Bélára: ő terjesztette ezt szeptembertől, ahogy az Összefogást megalapítottuk.

De nem csak az MKÖ-re mondják most ezt: korábban a mostani összefogás nagyobbik részét adó Magyar Közösség Pártjának állandó jelzője szintén az „orbánista” volt.

Az MKP mint etnikai párt mindig is közelebb állt a Fideszhez, illetve a magyar kormányzathoz. Egy pártcsaládban is vannak az Európai Néppártban. De az MKP dolgaival nem szeretnék foglalkozni. Az MKÖ-t érő vádaskodások pedig teljesen alaptalanok.

Orbánistának lenni kínos, vagy csak egyszerűen nem igaz, hogy az MKÖ orbánista lenne?

Egyrészt nem igaz. Másrészt, ennek a választásnak nem az a tétje, hogy mi van Magyarországon, hanem hogy Szlovákiát rakjuk rendbe. Az a célunk az Összefogással, hogy visszatérjünk oda, ahol 2010 előtt volt a szlovákiai magyarság: hogy egy egységes, erős érdekképviseleti pártja legyen a magyaroknak, mert hogy a matematika nem enged mást.

Sőt, az Összefogás eleve azért jött létre, hogy – a tavalyi EP-választással ellentétben – legalább egy párt bejusson a parlamentbe.

Viszont jelenleg a Híd a parlamenti párt, nem az MKP. Nem lett volna egyszerűbb az Összefogásnak, ha az MKP helyett az erősebb pozícióban lévő Hídra akaszkodik rá, és belülről próbálja megváltoztatni azt?

Nem abban gondolkodtunk, hogy valakit meg kellene szerezni, hanem hogy össze kellene rakni ezeket a pártokat.

De végül éppen ez nem sikerült.

Részben sikerült, részben nem. Nem lehet senkit megerőszakolni: aki nem akar összefogni, azzal nem lehet összefogni. Azt pedig illuzórikusnak tartom, hogy a Hidat el lehetett volna „foglalni”. A Híd gyakorlatilag Bugár Béla pártja tíz éve, és az is marad.

De amikor világossá vált, hogy a Híd és az MKP nem fog össze, nem merült fel, hogy az Összefogás a Híddal jöjjön inkább létre?

Mi nem egyvalakivel akartunk összeállni. Az egész tavalyi EP-választással indult, amikor sem a Híd, sem az MKP nem jutott be az Európai Parlamentbe. Mi, akik létrehoztuk az Összefogást, még nyáron elindítottunk egy civil nyomásgyakorlást, hogy a magyar pártok fogjanak össze, de legyen valami megújulás is ebben. A káros arcok tűnjenek el.

Káros arc alatt csak Bugár Bélát érti, vagy az MKP-nál is találnak ilyet?

Egy olyan megújulás volna mindenképpen jó, ahol az új arcok tudnak előrejönni, a megosztottságot szimbolizálók pedig hátrébb mennek, vagy nincsenek is a listán. De a személyek mellett nagyon fontos az is, hogy programszinten, mondanivalójában is megújuljon a szlovákiai magyar érdekképviselet. Ez sokszor felmerült az aláírásgyűjtéskor is, főleg a fiatalabb, negyven év alatti generáció részéről. Abban is különbözni kell a korábbi magyar pártoktól, hogy nemcsak a kisebbségi ügyekkel, hanem az országos ügyekkel is foglalkozni kell.

Akkor ez az elképzelt magyar párt már ne etnikai párt legyen?

Etnikai párt legyen, de emellett egy sor másik szakterületen, az adópolitikától kezdve az egészségügyig is legyen mondanivalója, és partiképes legyen a szlovák pártokkal. Ami eddig volt, kevés ma már egy fiatalabb generációnak: nekik

Ezért kell többet kínálni programszinten.

Egy etnikai pártnak az a lényege, hogy az összes etnikumhoz tartozó embert megszólítsa, a liberális magyartól a kommunista magyarig. Ezzel viszont ellentétben áll, ha az Összefogás kiáll egy liberális vagy egy progresszív adópolitika mellett. Inkább megérheti egy nem etnikai párton belül magyar platformokat létrehozni.

A magyar etnikai pártok az elmúlt harminc évben is próbáltak valamilyen, jellemzően jobbközép irányt képviselni, csak szerintünk gyengén. A két szempont nem zárja ki egymást. Az elmúlt harminc év tapasztalata, hogy

Már a kilencvenes években, amikor a baloldalnak volt rendszeresen két-három magyar képviselője, látszott, hogy ez nem működik.  Az elmúlt tíz évben ott volt az OĽaNO-ban Grendel Gábor, de egyrészről magyar ügyekkel nem foglalkozott a párt, másrészről hiába jelenik meg például a Progresszív Szlovákia (PS) vagy a Szabadság és Szolidaritás (SaS) programjában néhány kisebbségi dolog, ezekben a pártokban ez nem prioritás. A SaS 1144 pontos programjában a kisebbségi programpont lehet, hogy a 776. pont lenne csak. A PS-nél a meleg regisztrált partnerségtől kezdve egészen a romaügyekig minden előbbre kerülne, mint valamilyen magyar ügy. Még ha foglalkoznának is vele ezek a pártok, nincsenek hozzá szakembereik.

Nem volt jó a Híd koncepciója, hogy magyar pártként nyitnak a szlovákok felé, jobban eladva magukat a többségi társadalomnak? Végül is azzal, hogy a Híd kilépett a magyar gettópárt szerepéből, meg tudta szólítani a szlovák liberális értelmiséget is.

De nem működött, amit a Híd csinált.

De csak azért, mert elrontották, vagy maga a koncepció is rossz volt?

Nem az volt a lényege ennek, hogy megszólítsák a szlovák liberális értelmiséget. Ez csak egy kirakatba tett termék volt. A Híd 2009-ben az MKP-n belüli személyi ellentétek miatt jött létre, főként Bugár Béla és Csáky Pál ellentéte miatt. És ezután húzták rá ezt a homlokzatot, mert így jobban eladható lett a Híd, illetve még lehet, szlovák szavazókat is lehetett vele hozni. A 2006-2010-es jelentős, szlovák-magyar feszültség idején még lehetett is ennek plusz mondanivalója, hogy csökkentsük így a feszültséget.

De amúgy miért kéne egy szlovák kereszténydemokratának, liberálisnak vagy baloldalinak egy olyan pártra szavaznia, amely se nem keresztény, se nem liberális, se nem baloldali, de még csak nem is magyar, hanem szlovák-magyar?

De továbbra is: ha a Hidat nem Bugár Béla projektjének tekintjük csupán, hanem azt a koncepciót nézzük, hogy csinálunk egy liberális pártot, amire a magyarok azért szavaznak, mert érdekükben áll, a szlovák liberálisok pedig azért, mert szeretik a kisebbségi jogokat, nem működhetne? Hasonlóan, mint a kurd párt a törököknél, amire leszavaznak a muzulmán-konzervatív kurdok, de az isztambuli baloldali értelmiség is.

Ez jól hangzik, de ott bicsaklik meg, hogy lehet, hogy valamennyi szlovák liberálist be tud hozni a párt, de magyar részről a többséget nem fogja tudni. Mert Szlovákiában liberális programmal a választók tíz-tizenöt százalékát lehet csak megszólítani. Ha az ideológiai attitűdöt erősíted, a magyar rész omlik össze, és kérdés marad az is, hogy a liberális szlovákok egyáltalán leszavaznak-e rád. 2012-ben és 2016-ban ez működhetett, mert nem volt szlovák liberális alternatíva. A SaS határozta meg magát egyedül liberálisnak, de csak gazdaságilag. A párt elnöke, Richard Sulík a 2016-os választások előtt már nem is engedte be a pártba a melegügyeket. Most viszont van olyan szlovák párt, amely megszólítja a szlovák liberálisokat.

De nem lesz a szlovákok szemében magyar nacionalista ügy az egész, ha a magyar közösség csak magának követel jogokat, és másoknak nem? A Skót Nemzeti Pártnál vagy az éppen történelmi sikert arató, ír Sinn Féinnél például ez működik: ők úgy nacionalisták, hogy közben a melegjogok élharcosai is.

Kérdés az is, hogy honnan közelítjük meg ezeket a jogokat. A liberalizmus általában az egyéni jogokra helyezi a hangsúlyt. Mi azt hangsúlyozzuk, hogy a kollektív jogokat is figyelembe kéne végre venni, és ez már nem annyira liberális agenda. A szlovákok ettől eddig nagyon elzárkóztak. A másik kérdés, hogy meg lehet-e „erőszakolni”egy kilenc-tíz százalékos szavazói bázist olyan dolgokkal, amikkel ők nem értenek egyet.

A mi felfogásunk, hogy egy egységes képviseletnek hosszabb távon is plurálisnak kéne lennie. Például én konzervatív ember vagyok, de örülnék, ha minél több liberális jelölt lenne. Vannak is ilyenek az Összefogásban. És majd ha a parlamenti frakcióban előkerül egy megosztó téma, mint a regisztrált partnerség, az abortusz, az eutanázia vagy a könnyűdrogok, akkor lelkiismereti szavazás alapján a magyar blokk képviselői úgy döntenek, ahogy akarnak.

A migráció is ilyen megosztó téma?

Igazából csak az abortusz és a regisztrált partnerség szokott ciklikusan visszatérni. És már csak a választók miatt is jó lenne, ha ilyen témákban nem szavazna egységesen a magyar frakció. Mert ha a magyar szavazói réteg azt látja, hogy egyetlen irányba kényszerítjük a képviselőtársainkat, az el fogja kedvteleníteni egy részüket – amelyiknek a véleménye nem jelenik meg a szavazásnál.

Másrészt, ha egységesen szavaznánk, meglenne az esély arra is, hogy mi legyünk a mérleg nyelve ezekben a kérdésekben. Onnantól kezdve Szlovákia egyik fele azt mondaná, a magyarok mind a „buzilobbit” támogatják, „tönkre akarják tenni a mi keresztény Szlovákiánkat”. És fordítva, ha nem szavazzuk meg egységesen, akkor a liberális szlovák értelmiség mondaná ránk, hogy „a magyarok, azok a visszamaradott, csökevény közösség, miattuk nem lehet itt progresszió”. Ennek a megbélyegzésnek nem tehetjük ki a magyar társadalmat.

Akkor ez az elképzelt új magyar egységpárt egy párt lenne, benne több platformmal?

A jövő kérdése, hogy ezt platformmal vagy milyen más módon rendezzük. De mondom, itt csak két-három kérdésről beszélünk, aminél jobb lenne a nem egységes szavazás.

Vannak valódi liberálisok az Összefogás-listán?

Igen. De nem tudnám most megmondani név szerint, hogy ki az, aki úgymond nagyon liberális vagy nagyon konzervatív. Ezzel abszolút nem foglalkoztunk az elmúlt fél évben.

Programjuk viszont van. Mi áll abban például a bejegyzett élettársi kapcsolatról?

Erre nem térünk ki, pont azért, hogy ne legyen megkötés. Lehet, hogy konzervatív többség van a listánkon, de meggyőződésem, hogy például az abortuszszabályozás szigorítását a többség nem szavazná meg. Vagy tartózkodna, vagy ellene szavazna.

De miért?

Mert ez egy kényes téma, ami úgyse megy át, a többség pedig inkább nem szavazná meg. De most csak saccolok, nem tudom biztosan, hogy egy ilyen szituációban hogyan szavaznánk. És ez a szép: mindenki döntsön a saját meggyőződése alapján.

A plurális képviseletben szánnak szerepet a Hídnak is, vagy az a cél, hogy a Híd megszűnjön?

Szántunk eddig is, mi mindenkit megszólítottunk az Összefogással. Akkor hoztuk ezt létre, amikor augusztusban láttuk, hogy a Híd országos tanácsi határozatban mondta ki, hogy elutasítják a koalíciót. Korábban már elutasították a választási párt ötletét is.

Pedig önöknek is célja volt, hogy legyen egy Híd-MKP Régiók Pártja, nem?

Az a mókás, hogy Bugár Béla júniusban még azt mondta, nem lehet létrehozni választási pártot, mert hiába csak öt százalék lenne akkor a bejutási küszöb, de azt nincs idő bejegyezni, megbrandelni, felépíteni, megismertetni.

És aztán mégis lett. Bugár Béla nyilatkozta is a Paraméternek, hogy meg is egyeztek erről az MKP-val, csak aztán a vád szerint jött Budapestről az ukáz, hogy ne tessék összefogni a Híddal.

Ez egy sokszor ismételt hazug vád. Nem akartunk mindig minden vádaskodásra reagálni. Lehet, gyakrabban kellett volna reagálnunk, de akkor meg úgy tűnt volna, ezek csak veszekszenek.

De hát ha egyszer ez a helyzet.

Az ő részükről igen. A magyaroknak tele van a hócipőjük azzal, hogy csak árokásás és sárdobálás zajlik. Ezzel nem lehet előre lépni. 2016-ig a Híd nagyon jól csinálta, hogy ebbe nem ment bele, és pont

De ha a Híd morálisan egy döglött tehén, amint mondjáj, miért akartak velük bármikor is összefogni?

Az utóbbi időben lett döglött tehén, nem akkor, amikor össze akartunk fogni velük. Október végén volt egy ötpárti tárgyalás, és miután ők akkor nem akarták elengedni a Smer kezét, utólag jött ez az interpretáció, hogy azért nem fognak össze, mert Budapestről az MKP-nak szóltak.

Mindezt egy állítólagos levélre hivatkozva, amit állítólag Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója írt Őry Péternek, az MKP Országos Tanácsa elnökének számon kérve őt, hogy miért akar az MKP Bugárral összefogni. De egyrészt, ez egy augusztus 22-i dátummal keletkezett, állítólagos levél, és azokban a napokban nem az MKP, hanem a Híd Országos Tanácsa mondta azt, hogy nem kér a koalícióból. Másrészt, ez totál kamu, ezekkel a „feltört levelekkel” a magyar ellenzéki sajtó sem foglalkozott, annyira evidens volt, hogy kitaláció.

Akkor kijelenti, hogy Budapest semmilyen formában nem szólt bele az Összefogás körüli tárgyalásokba?

Nem szólt bele, én nem tudok róla. Sőt,

Bugárral is?

A Híddal.

Kövér László szerint Bugár Béla eleve nem magyar.

Ott is vannak azért különböző hangsúlyok.

Helyes a magyar kormány részéről, hogy elutasítja a Híddal történő tárgyalást?

Külön kell választani, hogy a Híddal vagy a szlovák kormány hidas képviselőivel tárgyalnak-e. A hidas Érsek Árpád közlekedésügyi miniszterként szokott Magyarországon tárgyalni. Abba meg nem akarok beleszólni, hogy a Híddal mint párttal tárgyalnak-e. Az az ő dolguk.

Orbán mégiscsak tizenötmillió magyar miniszterelnöke a saját elmondása szerint. Csak érinti az itteni magyarokat is, hogy a „nemzet miniszterelnöke” kit tekint Szlovákiában legitim magyar vezetőnek.

A Fidesz olyan pártokkal akar barátkozni, akik nem olyan elven jöttek létre, mint a Híd. És az is biztos, hogy ebben vannak személyes indíttatások is az elmúlt harminc évből. De nem az én tisztem ezt kommentálni. Nálam sem tárgyalt a Fidesz, emiatt nem fogok ordibálni és mérges leveleket küldözgetni Budapestre.

Más magyarországi pártból se tárgyaltak önökkel?

Nem, és megmondom őszintén, örülök is, hogy a választás előtt nem voltak megkeresések. Egyrészt, mert a kampányra kell figyelni, másrészt mert megint el lehetett volna húzni az időt, hogy akkor most ki kivel tárgyal, és kivel nem.

Mire gondolhat Bugár, amikor Szlovákiában az orbanizáció veszélyeire figyelmeztet? Amit ugye úgy mond Bugár, hogy pont az Orbán támogatta Smerrel van koalícióban.

Jó a kérdés, erre én is kíváncsi lennék, egy-két szlovák barátommal, újságíróval beszélgettem is erről. Egyrészt vicces, hogy pont Bugár mondja, hogy jön majd az MKÖ, és orbanizálni fogja Szlovákiát, miközben ő a Kočner-féle maffiakormányt segíti ki, az utolsó pillanatig együtt szavazva velük. Másik szempontból azért is vicces, mert az „orbanizáció” mint terminus technicus olyan helyzetet jelent, amikor egy kormánypártnak nincs szüksége koalíciós partnerre, és próbálja akár az alkotmányos életet, akár a gazdasági rendet valahogy átrendezni.

Az Összefogásnak meg jó esetben lesz egy 5,5-6 százalékos eredménye. Valaki el tudja képzelni, hogy az MKÖ azzal a tizenegy képviselőjével a 139 szlovák ellenében fogja átszabni a saját képére Szlovákiát? Ez teljesen abszurd elképzelés.

Lehet, nem Szlovákia, hanem a felvidéki magyar közélet orbanizálódására gondolt Bugár. Nézzük meg Erdélyt, ahol mára gyakorlatilag csak orbánista sajtótermékeket találni, és ahol az RMDSZ-ből kiszorították vagy elcsendesítették a kritikusokat.

Bugár ezt a szlovák sajtó felé szokta mondani, hogy mi Szlovákiát „orbanizálnánk”. Másrészt gyakorlatilag az elmúlt években is azt mondta, hogy bezzeg a pesti támogatások itt mindent átszabtak. Akkor mi újdonság van most? Ez fölösleges riogatás. És a legszomorúbb az egészben, hogy

Az Orbán-kártya és a magyar kártya ugyanaz?

Abszolút. Oda jutottunk, hogy

Más nincs. Opportunisták a Hídra szavazók meg az ő sleppje, amelyik lefekszik akárkivel, a kormányt az utolsó szögéig fogja támogatni, és ha lehetőségük van rá, még Marian Kotlebával is összeállnak. Az orbánisták pedig azok, akiknek Budapest diktál.

És ez nem így van?

Nem így van.

De az RMDSZ-ről is van egy olyan kép a román közvélemény egy részében, hogy az a legkorruptabb párt, ami egyben orbánista is – tehát ennek kialakulása az erdélyi tapasztalatok alapján valós veszély lehet a Felvidéken is.

Az a baj ezzel a Bugáron keresztül beérkezett narratívával, hogy nem csak a politikai életről, hanem az egész közösségről szól. Hogy ezek a magyarok vagy ilyenek, vagy olyanok. Úgy gondolkodnak a Hídnál: ha már minket megbélyegeztek, mert elmentünk Ficoval, akkor bélyegezzék meg az összes többi magyart is. Ez szörnyen káros. Ezért mondom, hogy Bugár előhúzta a magyar kártyát. A szlovák liberális jobboldal most már úgy néz a magyarokra, mint valami gyanús csoportra. Miközben a Tisztességes Szlovákiáért Mozgalom megmozdulásain 2018-ban meg utána is számtalan magyar tüntetett. Én is ott voltam azokon a tüntetéseken.

Kire hat konkrétan ez a narratíva, ha már a liberális jobboldalt említette? A PS-re például?

A szlovák közvéleményre. Ezekkel a pártokkal, mint a PS vagy a SaS, normális viszonyunk van.

A velük való közös tárgyalásokon, beszélgetéseken érzik ennek a narratívának a hatását? Hogy azt mondják a PS-sek, „ó, most jönnek az orbánisták”?

Egyáltalán nem. A szlovák közvéleményen túl ez valahol a választási mobilizáció szempontjából is káros. Mert azért van egy olyan magyar választói réteg, amely magyar nyelvű médiát nem, csak a szlovákot olvassa, és ha onnan ez jön le, hogy ezek vagy orbánisták vagy opportunisták, akkor vagy nem megy el választani, vagy valami szlovák pártra fog szavazni. Miközben ezzel a szlovák pártok nem fognak sokat nyerni.

És majd összeállhattok Boris Kollárral, azaz a Sme rodinával, akit, ha lehet, mindenki kihagyna a kormányból. Ha viszont mi ott vagyunk, könnyen lehet, hogy a Sme rodinával nem kell összeállni.

Az OĽaNO-n kívül, ami elvileg már leszögezte, hogy a Híddal nem működne együtt, a többi párt részéről mit érez: inkább az MKÖ-vel működnének együtt, vagy a Híddal?

Az MKÖ-vel. De ahogy mondták is, az OĽaNO nem akar együttműködni a Híddal, márpedig az OĽaNO erősödik, most már tíz százalék felett van, és a legerősebb jobboldali párt. Ez azt jelenti, hogy

Hiszen a Smert mint lehetséges koalíciós tagot kizárták. Én ebben őszintén nem hiszek, 2016-ban is kizárták, majd elmentek velük koalícióba. Most is kizárták, de ha visszanézzük az elmúlt két hónapot, minden nap mást mondtak róla. Az OĽaNO-t ők is kizárták, meg Matovičék a Hidat. A PS vezetője, Michal Truban pár hete egy tévévitában vágta oda Bugárnak, hogy nem akar olyanokkal együttműködni, akik a maffiát segítették. Tény, a többi részről nem volt elhatárolódás a Híddal szemben, de ezekből és a háttérbeszélgetésekből az jön le, hogy a többi párt nem számol azzal, hogy ők bejutnak.

Mármint hogy a Híd bejutásával nem számolnak?

Igen. Ha pedig bejut, tudják jól a többi pártban, hogy a Híd Pellegrinihez fog húzni. És a jobboldali pártok attól tartanak, hogy ha a Híd bejut, az őket is a Smerhez húzná, mert Pellegrini meg azt akarná, ami 2016-ban történt: a Smer mellé egy erősebb jobboldali pártot és a Hidat. De tudják jól a PS-ben is, hogy a Smerrel kötött koalícióval megégetnék és lenulláznák magukat. Ez a Smer halálos csókja.

Akkor az MKÖ semmiképpen nem áll össze a Smerrel?

Abszolút nem.

Függetlenül attól – ha már orbanizáció –, hogy a Smer nagyon sok kérdésben vallja ugyanazt, mint a Fidesz: migráció, nemzetállamiság, Brüsszel-kritika...?

Lehet, felületesen így tűnik, de még ezt se mondanám, hogy igaz teljesen. Van egy pragmatikus együttműködés, amit arra vezetek vissza, hogy a V4-en belül Orbán a domináns szereplő. És neki teljesen megfelel, ha van Szlovákiában egy partner, aki hasonlókat mond, de aki nem kiabálja őt túl. A külpolitikában ráadásul mindenki szereti a kiszámítható partnereket, a Smer meg kis megszakításokkal 2006 óta itt van.

Azért Orbán nem miniszterelnökként, hanem a Fidesz elnökeként, az általa vezetett párt kongresszusán jelentette ki, hogy a Smer miniszterelnökének drukkol. Ez túlmutat a pragmatikus külpolitikai megfontolásokon. Ez ön szerint hathat a magyar szavazókra? Mondhatják azt, akik annyira szeretik Orbánt, hogy ők akkor a Smerre szavaznak?

Szerintem nem. Az már olyan áttételes lenne...

Ezek szerint Orbánnak nincs ilyen erős szava a szlovákiai magyar szavazók között.

Ebben nincs. És nem is a szlovákiai magyaroknak üzent ezzel.

Megfordítva: Orbán megítélését ronthatja a szlovákiai magyarok között, hogy a Smert támogatja?

Nem, mert ez nem egy hangsúlyos kérdés. Kijelentette ezt tavaly ősszel, aztán ha kétévente egyszer elmondja...

De nem mondja valaki Orbánnak az MKP-ből, hogy főleg most, választásokhoz közeledve ezt nem kéne?

Nem tudom, hogy ki hányszor jár át a másikhoz, és miről egyeztet.

Az MKÖ kampányában nem vettek részt fideszes politikusok?

Nem.

Külön kérték, hogy ne jöjjenek, vagy csak egyszerűen nem jöttek? Az RMDSZ-t például rendszeresen megsegítik olyan prominens kormányoldali személyek, mint Kövér László vagy Semjén Zsolt.

Nem is merült ez föl a kampánystábban. Szerintem nekünk is az a legjobb, ha minél kevesebbet tematizálódik Magyarország és Budapest, merthogy ezzel a szlovák média egy része és a Híd vissza tud élni. Az a választói réteg, ami az MKP-re szavazott, és támogatja Orbán Viktor politikáját is, ugyanúgy oda fog szavazni, ahol az MKP van, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor eljön-e Dunaszerdahelyre vagy sem.

Az önök számára a legjobb forgatókönyv, hogy február 29-én bejutnak a parlamentbe, és alakul egy jobboldali kormány, aminek az MKÖ is része. De ki lesz a miniszterelnök ebben a forgatókönyvben?

Ez az, amit nem tudok megmondani, hogy ki lehet a miniszterelnök. Szerintem február 29-ig senki nem fogja tudni megmondani.

Igor Matovič, az OĽaNO elnöke?

Ő biztos, hogy nem is akar miniszterelnök lenni. Ami világosan látszik a trendekből, az egyrészt az, hogy a Smer nem fog tudni kormányt alakítani, sőt, lehet, első sem lesz. Az elmúlt hét-nyolc évben a felmérések két pártot mindig felülmértek: a Smert és a Hidat. Ha most 17-18 százalékot mérnek a Smernek, abból talán 15 lesz. Annak azért őszintén örülnék, ha Kotleba nem verné meg a Smert, mert az nagyon rossz jelzés lenne kifelé. Inkább a Smer nyerjen egy fél százalékkal, mint Kotleba.

Hogy mi lesz március elsejétől, hogy összeáll-e egy ellenzéki, jobboldali kormány, nagyban függ attól, hogy kik fognak bejutni, és kik fognak kiesni. Nagyon ideális esetben az SNS is kiesik (abba az irányba is mennek), és a mi bejutásunkkal a Sme rodina kihagyható lenne a kormányból. Kulcsfontosságú lesz, hogy mi milyen eredménnyel jutunk be.

A Pravda február eleji felmérése alapján 77 mandátuma lett volna az OĽaNO-PS-KDH-Kiska-SaS-tengelynek, viszont egyik magyar párt sem jutott volna be.

Akiket mi és a jobboldal is elutasít, azaz a Smer, Kotleba és az SNS együtt 30-35 százalékot tudnak blokkolni. A másik oldalnak meg lesz 45-50 százaléka attól függően, hogy mi ott vagyunk-e vagy sem. Még az is kérdéses, hogy az SaS és a KDH bejutnak-e: ők jó lenne, ha ott lennének, mert mindkettő a stabilabb partnerek közé tartozik. De így se lesz ez egy leányálom, Matovičéknál is szoktak érdekes mozgások lenni, meg az egy nagyon amorf képződmény.

Hogyan jellemezné az OĽaNO-t?

Protestpárt.

Az OĽaNO a szlovák Öt Csillag?

Nem. Egy nagyon speciális jelenség, ami Igor Matovičra mint néptribunre épül. Matovičnak nagyon jó érzéke van a tematizáláshoz, meg megvan hozzá a karizmája, hogy valahogyan mindig tudjon új, független, civil arcokat behozni a politikába, akiknek eleve megvan már a saját bázisuk.

Grendel Gáborral az OĽaNO megszólítja a magyarokat is?

Nem Grendellel, hanem a nem politikai, protest attitűdjével tudja Matovič megszólítani a magyarokat.

Akkor Grendel miért van a pártban ön szerint, ha nem ezért?

Ő is úgymond egy független személyiség. (A párt neve az, hogy Egyszerű Emberek és Független Személyiségek – a szerk.) De ha megnézzük a Facebook-hirdetéseiket, a kampányaikat, az OĽaNO-ban külön nem céloznak a magyarokra. Nincs olyan, hogy Gábor arcával billboardok lennének Somorja és Komárom között. De visszatérve: Matovičcsal nemcsak az érdekes húzásai a probléma, hanem az is, hogy a frakciója mindig szét szokott esni.

Mik lennének a lényegi hangsúlyok egy ideális jobboldali kormányban?

Egyrészt a kisebbségi jogok, amiket sokkal nagyobb sebességgel kell végrehajtani.

Mi lenne ezen belül az első? Gondolom, az autonómia elsőre nagy falat lenne.

Attól függ, milyen autonómiáról beszélünk. Nem fogok illúziókat táplálni senkiben sem:

mert az elmúlt tíz évben annyira kiestek a közbeszédből a magyar témák, hogy ilyennel nem lehet indítani. Ezt egy alapos előkészítő munkának kell megelőznie.

A megyerendszer átrajzolása?

Az például lehet. Ami viszont teljesen reális, az az oktatási autonómia, a kulturális önkormányzatiság.

Mit jelentenek ezek?

Például, hogy a kulturális intézményeket mi igazgassuk. Most országosan van három nagy színházunk, a Komáromi Jókai Színház, a kassai Thália Színház és a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. Az utóbbi a kulturális minisztérium alá tartozik. Ha az aktuális szlovák kulturális miniszter egy kicsit „bevadul”, mondhatja nekik: a költségvetésed felét fogom neked odaadni. A másik két színház a megyék alá tartozik. Kassa megyében, ahol tíz százalék a magyarok aránya, elég necces elérni, hogy normális arányban támogassák a Thália Színházat. A mi elképzelésünk az, hogy ezeket a színházakat egy olyan autonóm intézményi struktúra részévé tegyük, amely kimondottan egy önkormányzati jelleggel működő szerv hatáskörében tartaná ezeket.

Létrejönne valamilyen Magyar Kisebbségi Tanács?

Pontosan. Ugyanúgy, ahogy most mondjuk a Kisebbségi Kulturális Alapban a szakbizottságokba a különböző civil szervezetek választják a tagokat, ugyanúgy alulról építkezve egy önkormányzatiságot hoznánk létre. De ugyanúgy reális lehetne az online ügyintézés magyarosítása, ami jelenleg teljesen szlovákul működik.

Erre van fogadókészség szlovák részről?

Abszolút. A kisebbségi törvény eleve benne van több más szlovák párt programjában is. A kérdés, hogy ezt milyen tartalommal töltjük meg.

Ki a legkeményebb dió e tekintetben? A klerikális KDH?

Talán az lesz a legkeményebb. Bár lehet, Matovič sem lesz mindenben egyszerű. De azért is mondom a kisebbségi törvényt, mert annak kidolgozásáról a kisebbségi akcióterv részeként 2016 őszén egy kormányhatározat is született. A határozat szerint ennek 2018-19-re kész kellett volna lennie. Egy betű nem készült el belőle, aztán most, az elmúlt két hónapban megy a műbalhé a smeres külügyminisztérium és a hidas kisebbségi kormánybiztosi hivatal között, hogy szükséges-e ez a törvény, vagy nem. A smeres külügyminisztérium pingpongozza vissza a kérdést, hogy nem kell, mert itt standardon felüli jogokat élvezünk.

Miközben, ha komolyan vették volna a saját kormányhatározatukat, már legalább lenne egy paragrafizált verzió, egy többszáz oldalas anyag, amire lehetne hivatkozni. És nem az lenne, hogy semmit nem csináltak, majd jön a kampány, és akkor kitalálják, hogy kéne egy kisebbségi törvény. Számos ilyen dolog van még, amiben tyúklépésekben haladunk előre. Ezért van szükség a sebességváltásra.

Rendben, a legjobb szcenárió tehát az, hogy ott vannak egy Sme rodina nélküli jobboldali kormányban. De mi van a kedvezőtlen lehetőséggel, hogy egyik magyar párt se jut be a parlamentbe?

Hivatalból nekem azt kell mondanom, ilyen verzió nincs. És ezt is gondolom.

Nem lenne jobb Önöknek, ha nem jutna be se az MKÖ, se a Híd? Ha most bejutnak, lehet, annyi történne csak, hogy az MKP régi elitjét átmentik, a Híd eltűnik, de ha nem lenne négy évig képviselete a szlovák magyarságnak a parlamentben, az olyan atombomba lenne, hogy a magyar közéletben belátnák, a nulláról valami teljesen újat kell felhúzni – pont, ahogy önök akarnák.

Nem lenne jobb, mert egyrészt a nulláról mindig nehezebb építkezni. Mondjuk a szlovákiai pártrendszer ebből a szempontból kedvezőbb, mint a magyarországi.

Mondjuk mindig jön egy új személy...

Igen, viszont azért van ennek egy nagy veszélye, mert olyan négy év után, amikor nincs érdekképviselete a magyaroknak, sokkal nehezebb lenne újraépíteni bármit is.

Az elmúlt tíz év inkább erről szólt, hogy tartsuk meg, ami van. Ha nem jutunk be, a szlovákiai magyar választók egy része azt fogja mondani, „végső soron ez így teljesen jó, nincs feszkó szlovák-magyar viszonylatban, minek ide valami magyar párt?” És közben a probléma nem az, hogy nem csuknak be valamit, hanem hogy nincs komoly előrelépés. Megmaradásunkhoz nem elég a status quo. Ez a gondolat sokkal nehezebben ültethető át.

Az MKÖ-t több formáció is alkotja: az MKP, az Összefogás és a Magyar Fórum. Egységes frakció lesz az önöké, ha bejutnak?

A szerződésnek is része, hogy egységes frakció lesz, és úgy is van ennek értelme. Többször is elmondtuk, hogy február 29-ével a mi részünkről nem áll le a munka. A Hídban is volt számos politikus, aki jelezte, hogy szimpatizál ezzel, és jönne is hozzánk. Nagy József, a Híd volt EP-képviselője és környezetvédelmi minisztere volt az, aki ki is lépett a Hídból, de többen is voltak, akik velünk tartottak volna.

Név szerint?

Nem akarom őket kellemetlen helyzetbe hozni. De ott is voltak belső szavazások, amikből látszott, hogy megosztott a Híd az együttműködés kapcsán. Végül azok kerekedtek felül, akik nem akartak megegyezést: Bugár Béla, Érsek Árpád, Ravasz Ábel. Akik meg megegyezést akartak, azok egy része most ott ragadt a Hídban. De február 29-e után új helyzet lesz, és akár ott leszünk a parlamentben, akár nem, be kell temetni az árkokat.

Bugár Bélára is igaz ez?

Saját magát zárta ki ebből. Bugár Bélának számos érdeme volt az elmúlt harminc évben...

Például?

A Mečiar elleni küzdelme, vagy a Dzurinda-kormányok alatt – ugyanúgy, ahogy a magyar politikusok többsége – pozitív szerepet vitt. Amit Bugár legfőbb bűnének tartok, az az elmúlt négy év. Előtte volt egy nagyon pozitív hagyomány, hogy a magyarok mindig a jó oldalon álltak. A mai közhangulat arra is vezethető vissza, hogy ők elmentek a Smerrel, ami felfoghatatlan lépés volt a Hídtól. Az meg pláne, hogy a Kuciak-gyilkosság után is ott maradtak.

Miért csinálhatta ezt Bugár?

Bizonyítékok nélkül nem akarok ezen spekulálni, de érthetetlen számomra. Az lett volna a logikus, ha 2018-ban, a Kuciak-gyilkosság után kilépnek a koalícióból. Ha felbomlik a kormány, új választások jönnek, kaptak volna egy politikai legitimációt, ha bejutnak. Ők rakhatták volna össze a magyar egységet is. Egy csökkenő népszerűségű párttal, ami mögül mára eltűnt a szlovák szárnyuk túlnyomó többsége, ezt az utolsó esélyüket játszották el azzal, hogy maradtak a Smerrel.

Azért a Hídnak egyelőre van még szavazóbázisa, a felmérésekben rendre erősebb, mint az MKÖ.

A tavalyi EP-választáson 5 százalék körüli népszerűséget mértek nekik, végül 2,6 százalékot kaptak, míg az MKP-nak 3,5-4 százalékot mértek, és 4,94 százalékkal, 300 szavazat híján bejutottak. A szintén tavalyi államfőválasztáson Bugár egyedüli magyar nemzetiségű jelöltként 3,1 százalékot kapott, miközben korábban kétszámjegyű eredményeket mértek neki, de pár héttel a voksolás előtt is 5-8 százalékon állt. A 2016-os parlamenti választás előtt szintén 2-3 százalékponttal felülmérték a Hidat. Az utóbbi hat évben rendszeresen felülmérték őket, a választási eredményekkel összevetve ez evidens. Reálisan 2,5 százalék körüli eredményük lehet. Abban valamennyi szlovák is biztosan van, valamennyi ruszin meg roma, és kb. két százalékpont körüli magyar szavazat.

De miért szavazhatnak ők a Hídra?

A tetszési index miatt, vagy egyszerűen azért, mert ha tíz évig rá szavaztak, most is maradnak. De nem akarok erről pszichologizálni. Visszatérve: ezt az időszakot, amit láttunk az elmúlt tíz évben, hogy

Ez van Magyarországon is, csak Orbánnal.

Február 29. után szerintem ez meg fog szűnni. Ezért nem is akarok különösebben foglalkozni Bugárral.

Mi lenne a legjobb a magyar közösségnek abban az esetben, ha önök nem jutnának be: ha a Híd legalább bejutna, vagy ha még ők se?

Ez jó kérdés. Biztos az lenne a jó, ha vannak ott magyar politikusok. Viszont az a tény, ha ők bejutnak ezzel a harminc év alatt elhasználódott gárdával, az a szlovákiai magyar politika szempontjából lenne káros. Érsek Árpád, aki két értelmes magyar mondatot nem tud elmondani, és azért lett miniszter, mert Béla gyerekkori barátja... Vagy Jakab Elemér, aki nagyon furcsa módon jutott ungvári diplomájához, és lehetne sorolni ezeket a neveket. Azért is káros lenne, mert úgy érezhetnék ezek az emberek, hogy bármit büntetlenül meg lehet tenni, nincs politikai felelősségre vonás.

De Szlovákiában nem zárt listák vannak, a preferenciális szavazással előre lehet röpíteni a nem leszerepelt arcokat is.

Igen, de a Hídban már nincsen nagyon ilyen alternatíva, csak kevés politikus van, akinek bizalmat lehetne szavazni. Ha megnézzük, az elmúlt két év Híd-frakciójának a fele már nincs rajta a listán. Nem csak a magyarok, a vállalható szlovákok nagy része sincs már ott.

Jobb politikusnak lenni, mint újságírónak? Hasznosabb munkát tud politikusként végezni a társadalom számára?

Mindkettő hasznos, nem mondanám egyikre sem, hogy hasznosabb, mint a másik. A helyzet érett meg odáig, hogy lépni kellett. De megmondom őszintén, ha a Híd és az MKP megegyezik augusztus közepén, akkor mi most nem ülnénk itt. Hanem a rádióban kommentálnám a helyzetet, vagy írnám az Új Szóba vagy máshová a kommentárokat.

Jobb csinálni a politikát, mint írni róla?

Is-is. Mindkettőnek megvan a maga bája.

Ha már média, ön szerint mennyire igaz a vád, hogy az Új Szó vagy a szlovák közszolgálati rádió magyar adása, a Pátria Rádió mindig a Hídhoz húz?

Nem szeretem az összeesküvés-elméleteket. Nem vagyok koránkelő, nem is hallgatom a Pátria reggeli műsorát, úgyhogy nem tudom ezt megítélni.

És az Új Szó?

Az Új Szóval kapcsolatban inkább az a kritikám, hogy az utóbbi fél évben keveset foglalkozik a politikával. Mintha félnének attól, hogy mélyebben belemenjenek, utánanézzenek dolgoknak. Hogy ha elhangzik egy kijelentés, megvizsgálják annak valóságtartalmát, hátteret, kontextust adjanak a hazai magyar történésekhez. Pedig ahhoz, hogy kialakuljon a hangulat, hogy ez most fontos, és el kell menni választani, ahhoz kéne, hogy az Új Szó is rendszeresen, többet foglalkozzon a politikával. Tematizálni kéne a közbeszédet, keresni a programok alapján, hogy miről lehetne írni, megkérdezni a politikusokat, hogy erről mi a véleményük, számon kérni őket, nagyinterjút készíteni velük – ez hiányzik nekem most az Új Szóból.

Ez nem inkább arról szól, hogy az Új Szó új főszerkesztője, Nyerges Csaba megértette azt, amit ön is mondott az interjú elején, hogy a magyarok nyugodt légkörre vágynak, és ha már a pártjaik nem, legalább az újságuk adja ezt meg nekik?

Szerintem nem ezért volt ez a döntés, hanem mert Nyerges Csaba, aki korábban a Kisalföld főszerkesztője volt, más szemléletet hozott, és inkább a könnyedebb, regionális, konfliktusmentesebb témákra akar nagyobb hangsúlyt tenni. Az Új Szó „magazinosabb” lett, „a mi életünkről” ír, miközben korábban hangsúlyosan közéleti, politikai újság volt. Ez szerintem hosszú távon nem tesz jót a lapnak.

Tehát akkor a két magyar párt vitájában kiegyensúlyozott az Új Szó, nem érzi azt, hogy az egyik vagy a másik párt irányában elfogult lenne a lap?

Különösebben nem. Ebben azért más meglátást ad az, ha az ember kívülről is látja a politikát. Újságíróként megvolt az a tapasztalatom, hogy a politikusok egy része hajlamos összeesküvés-elméleteket látni abban, hogy biztos azért írtuk úgy, meg azért került pont oda az a fénykép... Ebbe a politikusbetegségbe szerintem még nem estem bele. Az viszont tény, hogy bizonyos témáknál bosszantó látni, hogy lényeges részleteket tényszerűen meg lehetett volna írni egy-egy cikkben, most hiányoznak onnan.

Az MKÖ hogyan jelenik meg a szlovák médiában? Meg tud jelenni egyáltalán Bugár mellett?

Abban a már említett relációban, hogy a bugári opportunisták mellett mi vagyunk az „orbánisták”.

A Sme és a Denník N is érvényt szerez ennek a diskurzusnak?

Abszolút. Akármit csinálunk, arról negatív felhanggal úgy írnak, hogy az valami „orbánista” izé. De ez nem új, korábban is tapasztaltam, hogy a szlovákiai magyar valóságot csak sablonosan látják a szlovák médiában. Nincsenek illúzióim, ez nem fog megváltozni az elkövetkező egy-két hónapban sem.

Az Azonnali a magyarországi sajtóban egyedüliként kiemelten, helyszíni anyagok sorában foglalkozik a február 29-i szlovákiai választással. A Bugár Bélával készített interjúnkat itt olvashatod, a Hídról írt Techet-nagyelemzést itt, a párt somorjai lakossági fórumán készített videónkat pedig itt. És van egy videónk arról is, hogy a pozsonyiak szerint kell-e magyar párt a szlovák parlamentben.

FOTÓK: Bukovics Martin, Somorja / Azonnali