+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Köves Slomó
2020. február 13. csütörtök, 07:27
A magyarországi zsidóság szempontjából írta meg Köves Slomó, hogy mit írhatna róluk és nekik egy 2050-es tankönyv.

Idéntől minden nappal közelebb leszünk 2050-hez, mint 1990-hez. Az Azonnali a magyar (és részben európai) történetírásnak akar segíteni: mit fog írni a mögöttünk hagyott 2010-es évekről harminc év múlva egy történelemkönyv? Ezért kértünk fel különféle történészeket – az USA-tól Magyarországig, a széljobbtól a szélbalig –, hogy a maguk tudása alapján helyezzék el a most lezárt '10-es éveket Magyarország történelmében.​ A tizenegyedik részben Köves Slomó az EMIH rabbija, történész írta ezt meg nekünk.

 

+ + +

 

Elcsépelt, de néha bizony találó, sőt, esetenként elkerülhetetlen az a fogás, amellyel történészek egy-egy korszak kezdetét időről időre a közvélekedésben meggyökerezettnél, esetleg egyenesen az egyébként megváltoztathatatlannak gondolt naptári fordulóknál korábbra teszik. Így kezdődhet a 20. század egyes olvasatokban akár évtizedekkel az 1900-as évek vége előtt, vagy, mint az esetünkben, az általunk vizsgált időszak a megítélésem szerint nem kevesebb, mint két évvel korábban, 2008 közepén. Ekkor tört ki ugyanis a világgazdasági válság, amely nem csupán milliók megtakarítását égette el, hanem a nemzetközi pénzügyi rendszer visszásságaira, fenntarthatatlanságára is rávilágított.

 

A sokkhatás, illetve a nehézségek miatti elégedetlenség, valamint az ezeket egyszerre elfedni, egyszerre megoldani kívánó gazdaságpolitikai beavatkozások sora együttesen tektonikus változásokat idéztek elő világpolitikában. A 2. világháború utáni világrend felbomlott, és a Pax Americana a vasfüggöny leomlását követően kialakult dominanciáját is jelentős kihívások érték több, egymásban érdekszövetségesre ismerő és ambiciózus nagyhatalom részéről.

 

Ezek egyike, a gazdaságilag ugyan nem különösebben, ám politikai és katonai képességeit tekintve annál erősebb Oroszország egyszerre kezdett érdekeinek kíméletlen érvényesítésébe Európában és a Közel-Keleten. Ezzel az Európai Unió lassú és bürokratikus építménye láthatóan nem igazán tud mit kezdeni, ahogy az elmúlt évtizedek során a tagállamai többségébe folyamatosan érkező – legnagyobbrészt muszlim hátterű – bevándorlók integrációjának megoldatlanságával sem.

 

Az uniós technokrata elittel szembeni gyanakvás, valamint az elhúzódó migránsválság diplomatikusan fogalmazva is ambivalens kezelése és a fájdalmas emlékű terrortámadások tovább növelték az európai választók elégedetlenségét.

 

Mindez több helyen is a fősodortól korábban távol eső pártok felemelkedéséhez vezetett.

 

A már érintett közel-keleti átrendeződés folyományaként Izrael nemzetközi tényezővé, mi több, nagyhatalommá vált, és számos szövetségesre tett szert a korábbi megveszekedett ellenségei, így több Öböl-állam közül is. Mindez korántsem független az Obama-adminisztráció teljesen elhibázott közel-keleti politikája eredményeként megerősödött Irán feltartóztatásához fűződő közös érdekek logikájától.

 

Az átrajzolódó szövetségi rendszerek megszilárdulását egyszerre segíti és hátráltatja, hogy az amerikai választásokat megnyerő, és Izraellel minden elődjénél nyilvánvalóbban szimpatizáló Donald Trump úgy próbálja meg elődje baklövéseit orvosolni, hogy mindeközben – saját energetikai függetlenségének tudatában – a költséges közel-keleti szerepvállalások terhétől is igyekszik megszabadulni.

 

A 2010-es évtizedben Magyarországon is jelentős változásoknak lehettünk szemtanúi: megszilárdult Orbán Viktor rendszere, ezzel párhuzamosan a magyar-izraeli kapcsolatok is a korábbiaknál szorosabbá váltak. A zsidó szempontok kibontásánál maradva fontos emlékeztetnem arra, hogy

 

az elmúlt tíz évben a főváros zsidó élete, infrastruktúrája is számos új helyszínnel, programmal és oktatási intézménnyel bővült,

 

ugyanakkor a vallási turizmus erősödésével ismét élettel teltek meg Észak-Magyarország valaha pezsgő zsidó élettől hangos színterei. A zsidó élet az elmúlt évek során általában véve is jóval kiegyensúlyozottabbá és biztonságosabbá vált Magyarországon, mint Nyugat-Európában, ahol a közösségeknek új típusú és folyamatosan erősödő antiszemitizmussal kell szembenézniük.

 

Köves Slomó rabbi, történész. Izraelben, az Egyesült Államokban, többek között a New York-i lubavicsi jesivában és Franciaországban folytatott rabbinikus tanulmányokat. Debrecenben történelmet tanult, majd ugyanott doktori fokozatot szerzett. 2003 óta rabbi, 2004-ben lett a status quo ante hagyományt vállaló – nemzetközileg a lubavicsi (haszid) mozgalomba illeszkedő – Egyesült Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás