+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. február 13. csütörtök, 15:57
Elriaszthatja-e Magyarországról a multikat az, ha mostantól bírósági ítéletekről is lehet nemzetileg konzultálni? Miért van szükség újabb konzultációra, ha népszavazást is lehetne tartani? Érdekli-e a kormányt az EU és a Néppárt véleménye? És mikor mondana le Gulyás Gergely a fizetése egy részéről? Az Azonnali a kormányinfón járt és kérdezett.
A népszavazás lehetőségét is hajlandó megfontolni a kormány az ügyekkel kapcsolatban, amelyekről hamarosan nemzeti konzultációt indítanak

 

– erről beszélt az Azonnali kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.

 

A szerda este bejelentett nemzeti konzultáció témái többek közt az alábbiak:

 

+ a gyöngyöspatai roma gyerekek szegregáció miatt megítélt százmilliós kártérítése, amelyet Orbán Viktor „mélyen igazságtalannak” tart, és nem akar kifizetni,

 

a kormány által „börtönbiznisznek” nevezett ügy, vagyis hogy szerintük túl sok elítélt kap túl könnyen kártérítést a fogvatartás rossz körülményei miatt (a kártérítési lehetőséget pont a Fidesz foglalta törvénybe, erről itt írtunk részletesen), 

 

az erőszakos bűnelkövetők feltételes szabadlábra bocsátásának szigorított feltételei – erről egyelőre egy minisztériumi tervezet került nyilvánosságra, itt magyaráztuk el.

 

Gulyás szerint egyébként jövő héten lesznek meg a nemzeti konzultáció pontos kérdései, jelen állás szerint kilenc kérdés lesz. Így feltehetően március közepén kaphatják kézhez az állampolgárok a nemzeti konzultációval kapcsolatos levelet, amit április végéig, május elejéig lehet kitölteni majd.

 

Gulyás egyébként újságírói kérdésre azt hangsúlyozta:

 

nem vitás kérdés, hogy jogerős ítéleteket be kell tartani, vagyis ezeket a konzultáció eredményétől függetlenül végre fogják hajtani.

 

Van-e még jogbiztonság?

 

Az Azonnali kérdésére, hogy ott van Varga Judit igazságügyi miniszter és a teljes tárca, miért nem ők indítványoznak törvénymódosítást, Gulyás azt mondta: ők is készítenek módosítást, de a mai kormányinfón feltett kérdések szerinte bizonyítják, hogy van igény társadalmi vitára (ugyanis nyilván rengeteg ezzel kapcsolatos kérdést kapott csütörtökön a miniszter).

 

A felvetésünkre, hogy

 

ha annyira fontos a társadalmi igazságérzet, miért nem népszavazást tartanak, azt mondta: „mi ezt is hajlandóak vagyunk megfontolni”,

 

a kormány most erről a nemzeti konzultációról döntött.

 

Arról is kérdeztük a minisztert, hogy ha mostantól bármilyen bírósági ítélet kapcsán lehet nemzeti konzultációt tartani, akkor miért maradjanak Magyarországon az olyan nagy külföldi cégek, mint az Audi, hiszen adott esetben rajtuk is csattanhat, ha a jogvitáikat a beszállítókkal vagy munkavállalóikkal olyan ítéletek rendezik, amiket később konzultációra felülírnak. Gulyás erre azzal tért ki: valami miatt mégis azt látja, hogy ezek a cégek nem elmennek Magyarországról, hanem éppen, hogy olyan számban jönnek, hogy évről évre sikerül rekordot dönteni.

 

„Tehát vélhetően az a veszély, amit ön feltételez a kérdésében, nem áll fönn. Jogerős ítéletekről mindenkinek lehet véleménye,

 

lehet róluk vitát kezdeményezni, de tiszteletben kell tartani őket, azaz eleget kell nekik tenni”.

 

Hogy kijelenthető-e, hogy az ilyen nemzeti konzultációhoz hasonló akciók nem ingatják-e meg a jogbiztonságba vetett hitet, arra úgy reagált: ez a kérdés eldönthető az alapján, ha megnézzük, hogy milyen beruházások vannak ma Magyarországon, „a valóság a legjobb cáfolat az ilyen jellegű feltételezésekre”.

 

És hogy mit üzenne Gulyás Gergely azoknak a bíróknak, akik úgy érzik, hogy nyomást gyakorol rájuk a kormány a demokráciára hivatkozva? Hát azt, hogy ők nem gyakorolnak nyomást senkire! Szerinte még egy érv a társadalmi vita mellett, hogy a bírák bár függetlenek, de a bíróság is része az államnak, amiből következik, hogy természetes, hogy az embereknek és a politikusoknak is van véleménye a bírósági ítéletekről. 

 

Arra a kérdésre pedig, hogy számítanak-e reakcióra a konzultáció miatt az Európai Unió vagy a Néppárt felől, Gulyás annyit mondott:

 

„nem tudom, de nem is érdekel különösebben”. 

 

Az Azonnali kérdésére Gulyás arról is beszélt, a nemzeti konzultáció online kitöltésének biztonsága – vagyis hogy azt eddig bárki bármilyen e-mail címről bármennyiszer kitölthette – azért nem volt központi kérdés eddig Gulyás szerint, mert az emberek nagy része papíralapon tölti ki, mindössze három százalék volt eddig a legmagasabb arány, amit az internet segítségével töltöttek ki, de persze ők is azt szeretnék, ha egy ember csak egyszer nyilvánítana véleményt. 

 

Gulyás beérné-e a fizetése nyolcvan százalékával, ha ezt várják el a kórházi beszállítóktól?

 

Az Azonnali arról is kérdezte Gulyás Gergelyt, hány kórházi beszálíltóval sikerült eddig megállapodniuk. Ugyanis a Pénzügyminisztérium sajtóhírek szerint azt dobta be nekik: ha lemondanak tőkekövetelésük húsz százalékáról, akkor azonnal megkapják a maradékot. Gulyás a folyamatban lévő tárgyalásokra tekintettel nem kívánt részleteket megosztani (így azt sem árulta el, tényleg húszszázalékos elengedést kértek-e), de szerinte nem éri hátrány azokat a cégeket se közbeszerzéseken, akik nem fogadják el a kormány ajánlatát, „akkor fennmarad egy elszámolási vita, ami végső soron peres úton orvosolható”.

 

Hogy Gulyás a helyükben lemondana-e a fizetése húsz százalékáról, hogy megkapja a maradékot, arra azt mondta: rossz a hasonlat, ezért ebben a formában nem válaszolható meg.

 

Ezt azzal indokolta, úgyis álltak elő úgyis tartozások, hogy egyes cégek ugyanazt az orvostechnikai eszközt ugyanolyan mennyiségben háromszoros áron szállították, „ha így jártam volna el, alkuképes lennék. Akik nem így jártak el, azokat persze ki kell fizetni. 

 

Végül azzal kapcsolatban, hogy ő támogatná-e azt az ellenzéki kezdeményezést, hogy legyen nyilvános a képviselők családtagjainak is a vagyonnyilatkozata, azt mondta: bármelyik családtagjának a vagyoni helyzetét megvizsgálhatják, „meg fognak lepődni”. Például a bátyja – miután bíró – szintén köteles vagyonnyilatkozatot tenni.

 

FOTÓ: Illyés Tibor / MTI

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tokió több, mint kétezer milliárd dollárt különít el azon japán cégek számára, amelyek a kiszervezett gyáraikat Kínából visszaviszik a szigetországba.

Az osztrák főváros vörös-zöld kormánya bejelentette: egy-egy utcát teljesen átadnak a gyalogosoknak.

A polgármestereknek megengedik azt is, hogy húsvét idejére speciális szigorító intézkedéseket hozhassanak a településükre nézve.

Összefoglaltuk a lényeget az operatív törzs csütörtöki tájékoztatójáról!

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője odaszólt az egymással csetepatézó Kínának és az Egyesült Államoknak.

A többségében idős elhunytak mellett egy 48 éves áldozata is lett csütörtök reggelre a járványnak.

A szolidaritási alapból részesülhet Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna is, igaz, inkább politikai gesztus ez, mintsem óriási segítség.

A hét kérdése

Próbáljuk a jó oldaláról megközelíteni a dolgot: nem kell a részeg locsolkodókat kerülgetni, és marad kaja!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás